Nyugdíjkorhatár férfiak és nők esetében 2021

A nyugdíjkorhatár 2021.év első felében a férfiak és nők egyaránt 64. életévük betöltését követő 184. napon töltik be a nyugdíjkorhatárt.

2022-ben csak 65 évesen tudnak az érintettek nyugdíjba menni. Csak a nőknek maradt meg az a joguk, hogy fiatalabban menjenek nyugdíjba, ha megvan a 40 év szolgálati idejük. Nyugdíjba vonuláskor nem kell a munkáltatónak a munkaviszonyt megszüntetni már, mert törölték a jogszabályból a rendelkezést.

A hazánk gazdasági helyzetét és az államháztartást érintő problémák közül csupán egy a nyugdíjrendszer alakulását, annak nehézségeit érintő téma, viszont tény, hogy ez olyan, mely mihamarabbi megoldást kíván. A 2008-as gazdasági válság számos magyarországi problémára is rávilágított, és ez egyértelműen megmutatta, hogy bizonyos helyzetek nem várhatnak, azonnali beavatkozást igényelnek. Az egyik ilyen, napjainkban sokat emlegetett téma a társadalom elöregedése, és ezzel egyidejűleg a nyugdíjak finanszírozásának gondjai.

Az elmúlt években folyamatos változások voltak tapasztalhatóak az öregségi nyugdíjra vonatkozóan. Így, aki érdeklődik a téma iránt, vagy esetleg saját maga is érintett, viszonylag egyszerűen tájékozódhat ma már az információk között, hiszen gyakorlatilag a rendszer kiforrottnak mondható, legalábbis, ami a jogszabályokat illeti.

Ennek megfelelően öregségi nyugdíjra jogosult az a személy, aki

• legalább 20 év szolgálati idővel rendelkezik
• betöltötte a rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt, melyet a nyugellátásokról szóló jogszabály tartalmaz, és melyről a következőkben is szólunk.

Fontos feltétel a húsz év szolgálati viszony, hiszen ennek hiányában nem jogosult az illető öregségi nyugdíjra. Ha viszont megvan a 15 szolgálati ideje, akkor úgynevezett öregségi résznyugdíj igénylésére jogosult.

Az említett változások 2010 óta folyamatosan érintik a nyugdíjkorhatárt. 2013-ban az 1951-ben születettek érték el a 62 éves nyugdíjkorhatárt, 2014-ben pedig az 1952 első félévében születettek érték ezt el és a születési dátumot követő 183. napon következett be a nyugdíjba vonulási lehetőségük. A számítás magával hozza azt is, hogy az 1952 második félévében született munkavállalók csak 2015 első felében váltak öregségi nyugdíjassá. 2017. év második felében mehettek nyugdíjba az 1954-ben születettek.

2020-ban az 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. napon, 2022-ben pedig az 1957-ben vagy azt követően született, ha betölti a 65. életévét.

A jogszabályok módosítása miatt a nyugdíjkorhatár elérte előtt ma már nem kérhető az öregségi nyugdíj megállapítása, vagyis kizárólag annak betöltése után igényelhető. Viszont a szolgálati idő számítását, vagyis adategyeztetést már jóval korábban érdemes kérelmezni, hiszen hosszabb lehet az átfutási ideje. Itt kezdeményezheti az ügyfélkapus adategyeztetést: https://ugyintezes.magyarorszag.hu/szolgaltatasok/nyugdijbiztadategyeztetes.html

Kivétel az általános szabályok alól a nők kedvezményes nyugdíjazása. A női munkavállalók, akik 40 év szolgálati idővel rendelkeznek, feltéve, ha ebből minimum 32 év tényleges keresőtevékenységgel telt, életkorukra tekintet nélkül mehetnek nyugdíjba. A szükséges szolgálati idő megszerzése esetén kérhető a nyugdíjkorhatár elérte előtt is az öregségi nyugdíj megállapítása. A gyakorlat azt mutatja, hogy az évek előrehaladtával egyre kevesebb olyan nő van jelen a munkaerőpiacon, aki az említett 40 év szolgálati idővel kéri nyugdíjazását.

Jogszabály módosítás eredményeképpen már nem kell a nyugdíjas munkaviszonyát megszüntetni a nyugdíjba vonuláskor, hiszen a nyugdíjról szóló jogszabályban úgy volt megfogalmazva, hogy a nyugdíjkorhatár betöltésekor nem áll munkaviszonyban. a Munkatörvénykönyvében is módosították az erre vonatkozó paragrafust. Ez a rendelkezés kikerült a jogszabályból.

A nyugdíjrendszer átalakítása kapcsán a nyugdíjkorhatár folyamatos, szakaszonkénti emelése valósul  meg, mely során minden évben hat hónappal emelkedik abetöltendő nyugdíjkorhatár. A gyakorlatban ez úgy fog kinézni, hogy az 1957-ben születettek csak 65 éves korukban érik el az öregségi nyugdíjkorhatárt, s ez minden utánuk születettre érvényes lesz a jövőben, függetlenül a nemtől. A következő táblázatban igyekeztünk összefoglalni a születési idő függvényében az öregségi nyugdíjra jogosultság idejét.

Természetesen sokakban felmerül a kérdés, hogy a nyugdíjkorhatár elérésekor kötelező-e a nyugdíjba vonulás. A további munkavégzésen való gondolkodás elsősorban a nehéz anyagi körülmények, valamint a nyugdíjak alacsony összege miatt indokolt, de az is előfordul, hogy a munka szeretete, vagy az aktívan töltött mindennapok iránti igény indokolják ezt. Amennyiben egészségi állapot és szándék is alátámasztják a további munkavégzést, erre minden további nélkül lehetőség van. Arra is mód van, hogy a várható nyugdíj összegének kiszámítása után, e bevételi forrás mértékének tudatában döntsön valaki arról, hogy szeretne-e még a munkaerőpiacon tevékenykedni, esetleg a nyugdíj mellett munkát vállalni. Bizonyos feltételek megléte esetén erre is nyitottak a lehetőségek, a nyugdíj mellett, annak felfüggesztésével, vagy kedvezményes adózási, járulékfizetési lehetőségek kihasználásával.

A kedvezményes lehetőségek egy részének megszűnése a nyugdíjba vonulást illetően sokak nemtetszésére adott okot, éppen úgy, mint a nyugdíjkorhatár folyamatos emelése. Ennek ellenére azonban a jogalkotó alapos megfontolással hozott olyan döntést, mely hosszú távon talán képes lesz a nyugdíjrendszert abból a gödörből kirángatni, melybe több okból kifolyólag is belekerült. S hogy mit tehetünk munkavállalóként, felelős tevékenykedéssel saját jövőnkért? A piacon megjelenő számos megtakarítási forma, befektetési lehetőség, melyek mindegyike a nyugdíjcélú takarékoskodást tűzte ki céljául, okosan kihasználva alkalmat teremtenek az öngondoskodásra, és arra, hogy az állami nyugdíj mellett olyan további anyagiak álljanak majd nyugdíjasként rendelkezésünkre, melyek boldogulásunkat lesznek hivatottak szolgálni.