Idén is soknyugdíjas van, aki az ellátás mellette munkát vállalna. A járulék fizetése terén azonban vannak kedvező változások. Az sem mindegy, hogy a nyugdíjkorhatárt betöltött személy munkaviszonyt létesít vagy pedig céget alapítva próbál plusz jövedelemhez jutni.
„2020. július 1-jétől már nem csak a munkaviszonyban álló, hanem foglalkoztatási formától függetlenül minden munkát végző saját jogú nyugdíjas (például a megbízási jogviszonyban álló is), mentesül a biztosítási- és járulékfizetési kötelezettség alól. „- áll a NAV honlapján található tájékoztatón, a nyugdíj melletti kereső tevékenység folytatással kapcsolatban.
A korábbiakhoz hasonlóan ezen évben is lehetőség van arra, hogy a nyugellátásban részesülők emellett munkát vállaljanak. Mivel az állami nyugdíjrendszer egyre komolyabb problémákkal küzd, és a nyugdíjak emelésének üteme sem tudja követni az árak növekedését, így természetes igényként jelenik meg a nyugdíjasok részéről, hogy lehetőségeikhez mérten dolgozzanak. Ennek a korukból eredő esetlegesen előforduló egészségügyi problémák akadályát képezhetik, de akik nem, vagy csak kevésbé küzdenek ilyen jellegű gondokkal, a megfelelő állásra lelve továbbra is aktívan tevékenykedhetnek. Vannak olyan nyugdíjasok is, akik munkájuk szeretete, és a mindennapi elfoglaltság miatt döntenek a munka mellett, ezzel az sem elhanyagolható, hogy elejét veszik az időskori depressziónak, és rendszert visznek mindennapjaikba.
Mind az állam, mind a nyugdíjasok érdeke is az, hogy minél jobban kijöjjenek a nyugdíjbavonulás után kapott pénzekből. Éppen ezért továbbra is lehetőséget biztosítanak a jogszabályok arra, hogy a nyugdíj mellett végezhessenek munkát az érintettek. A közvéleménykutatások és a tapasztalatok is azt mutatják, hogy európai viszonyok között Franciaország mellett hazánk nyugdíjasai is igen sötéten látják a jövőt, ami a nyugdíjrendszer alakulását, a kifizetéseket és azok összegét illeti. Bár Magyarországon legtöbben még mindig az állami nyugdíjban bíznak, és különösebb módon nem akarnak, vagy egyáltalán nem is tudnak takarékoskodni az időskori évekre, de már nálunk is vannak, akik belátják az öngondoskodás fontosságát, és teszik le voksukat olyan lehetőségek mellett, melyeknek nyugdíjas éveikben veszik majd hasznát.
Talán Önnek is érdemes lenne elgondolkodnia azon, hogy a magánnyugdíjpénztárak és egyéb takarékoskodási formák valamelyike mellett tegye le voksát. A kínálat e téren egyre szélesebb, érdemes már a pályakezdőknek is elgondolkodniuk azon, hogy miként tehetnének saját anyagi biztonságukért többet – akár hosszú távon tervezve. A nyugdíjas években történő munkavállalásra egyértelműen nem számíthatunk, hiszen nem tudhatjuk, miként alakul egészségi állapotunk, munkabírásunk, viszont az elhelyezkedés kezdetétől történő takarékoskodás, és a megfelelő befektetési formák kiválasztása garantáltan nem bizonyul rossz döntésnek. Ahhoz azonban, hogy a számunkra minden szempontból megfelelő mellett tehessük le voksunkat, célszerű akár szakember segítségét is kikérni, hiszen a személyes felelősségvállalás, a tudatosság, és a tervezni akarás mellett fontos szerep jut a pénzügyi jártasságnak, valamint az aktuális lehetőségek pontos ismeretének.
Természetesen a jog szigorúan szabályozza mind az öregségi nyugdíj melletti munkavégzést, mind a nyugdíjkorhatár elérte előtti ellátásban részesülők továbbá a nők kedvezményes nyugdíja, a szolgálati járandóság, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai mellett végzett munkát.
A versenyszférában tevékenykedők korlátlanul dolgozhatnak, s járulékaik mértéke kevesebb, mint a nem nyugdíjas munkavállalóké, hiszen semmit nem kell levonni a bérükből, ( a 18,5% mértékű társadalombiztosítási hozzájárulást sem), a foglalkoztató pedig mentesül a nyugdíjas keresete után a 15,5% szociális hozzájárulási adó és az 1,5% szakképzési hozzájárulás megfizetése alól.
Megszűnt azonban annak lehetősége, hogy valaki a közszférában tevékenykedve a nyugdíjban és a fizetésben is egyszerre részesüljön. El kell tehát döntenie, hogy továbbra is nyugdíjból kíván megélni, vagy inkább választja a munkavégzéssel szerzett jövedelmet. Ezt utóbbi esetben a nyugdíj folyósítását a munkaviszony létesítésének napjától annak befejezéséig fel kell függesztenie. Folyósítása akkor folytatódhat, ha a munkavállaló igazolja, hogy megszűnt a közszférában történő foglalkoztatása. A közszolga a nyugdíja szünetelésének idején is nyugdíjasnak minősül, így ezalatt végzett keresőtevékenységével szolgálati időt már nem szerezhet és a nyugdíjjárulék alapját képező illetménye az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámítása során utóbb már nem vehető figyelembe, vagyis nem kérheti, hogy a nyugdíját számítsák újra.
A kedvezményese, 40 év szolgálati idővel nyugdíjba ment nők esetében még a nyugdíj melletti munkával megkereshető összeg felső határát sem húzták meg. Magyarul annyit kereshetnek, amennyit csak akarnak.
Korhatár előtti ellátások melletti munkavégzés:
Ettől eltérő szabályozás vonatkozik azokra, akik a 2012-es év január elseje előtt előrehozott nyugdíjban, Előrehozott csökkentett nyugdíjban, Korkedvezményes nyugdíjban, Korengedményes nyugdíjban, Művész nyugdíjban, Bányász nyugdíjban, (Nők esetében 40 év jogosultsági időre megállapított öregségi nyugdíjban részesülőknek ugye nincs most felső határ + járulékuk sincs). A felsoroltak esetében nincs betöltött nyugdíjkorhatár. Foglalkoztatásukkor nem terheli járulékfizetési kötelezettség sem a munkáltatót, sem jövedelmüket, feltéve, ha ez az összeg bruttóban nem haladja meg a minimálbér 18-szorosát. Nem kell beleszámolni azokat a jövedelmeket, ami után nem vonnak nyugdíjjárulékot.
Ha több jövedelemhez jutnak, akkor automatikusan életbe lép minden, járulékfizetésre vonatkozó kötelezettség, és a nyugdíjat is fel kell függeszteni, ha több keresettel számolhatnak az érintettek, vagyis átlépi a jövedelem a Tbj. törvényben foglalt éves keretösszeget. Az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíj folyósítását szüneteltetik.
Megváltozott munkaképességűek:
A rokkantsági vagy a rehabilitációs ellátás mellett dolgozni úgy lehet, hogy három egymást követő hónapon keresztül a havi bruttó kereset ne haladja meg a minimálbér/garantál bérminimum(legalább középfokú végzettséget igénylő munka esetében) másfélszeresét.
Ha a kereset ezt az összeget túllépné, akkor a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátást megszüntetik.