Műszaki termékek biztonsága

$k1$Számtalan előírás és jogszabály létezik a műszaki termékek biztonságossága terén. Nehéz is lenne felsorolni a sok EU-s irányelvet és hazai rendeletet. A magyar jogszabályoknak meg kell felelniük az uniós irányelveknek. A műszaki cikkek gyártása, és forgalmazása során eleget kell tenni egészségügyi, biztonsági és többek között környezetvédelmi, na meg munkavégzési követelményeknek is.

A műszaki cikkek esetében, – mint ahogyan a játékgyártás során – a CE jelöléseknek kiemelt fontossága van. A műszaki cikkek kategóriákban vannak sorolva, így azokra külön-külön rendeleteket alkottak. A biztonságosság elősegítésére szabványok megalkotásában látják a helyes utat. Ha a gyártás során ezeket a szabványokat követik az előállítók, akkor nem válhat kérdésessé a műszaki termék biztonsága. Az Európai Bizottság nyilváníthat egy szabványtharmonizált európai szabványnak. Ha ez megtörtént, akkor közzé kell tenni, hogy mindenki megismerhesse, az unió hivatalos lapjában. A szabványokat a Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) honosítja.

Azért, hogy egy termék biztonságos, elsősorban a gyártó, illetve az importáló lesz a felelős. Sokszor nem állapítható meg a gyártó magából a termékről sem, ilyen esetben a forgalmazók lesznek a gyártók helyett a felelősség célpontjában.Ha viszont a forgalmazó meg tudja mondani, hogy ki a gyártó, vagy pedig azt, hogy kitől került beszerzésre, mentesül a felelősség alól. A termékbiztonság azt jelenti, hogy a termék rendeltetésszerű használata esetében minimális a kockázat,és a használója védelmet élvez.

A gyártóknak mindig fel kell tűntetni a termékükön a megfelelőség jelet, ezen kívül még megfelelőségi nyilatkozatot állít ki. Ha a gyártó nem rendelkezik egyik tagállamban sem telephellyel, akkor ezek a feladatok az importőrre hárulnak.

Ha a gyártót akarjuk a terméken visszakeresni, akkor magának a terméknek a gyártója, vagyis, aki annak vallja magát, továbbá a termék egy részének előállítója, vagy alapanyagának előállítója is gyártó a jogszabály szerint. A műszaki irányelv sokkal tágabban határozza meg viszont a gyártó fogalmat. Ebbe a csoportba veszik a tervező céget, a csomagolót, sőt még a gyártási folyamatért felelős is gyártó, még akkor is, ha alvállalkozóval végezteti el mindezt. Mindezen kívül még gyártó az, aki valamilyen jelentőségteljes változtatást hajt végre a műszaki árun, valamint, aki saját névvel hoz forgalomba valamit, és végül, aki a terméket az üzembe helyezi pl.egy informatikai terméket, vagy légkondicionálót. Az, aki pl. használt dolgokat újra elad, mint másodkézi eladó, az nem minősül forgalmazónak.

A Fogyasztóvédelmi Felügyelőségellenőrzi azt, hogy a műszaki termékek valóban biztonságosak e, a gyártás során betartották e a jogszabályokat. Az iparterületek és munkahelyek berendezéseit pedig a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal.

Ha az ellenőrzés eredménye az, hogy nem került betartásra a jogszabály, az ügy jellegétől és súlyosságától függően, a forgalmazást megtilthatják, ami lehet átmeneti, vagy végleges, illetve végeredményben ki is vonhatják a fogalomból. Az eladott termékek esetén visszahívásról is dönthetnek, és emellett közleményt adnak ki erre vonatkozólag.

A gyártó az, aki objektív felelősséggel tartozik a termékért, vagyis minden külön bizonyítás nélkül minden esetben a gyártó a felelős elsősorban, ezért a gyártó felelősségét egy esetleg bekövetkező károkozás esetében, nem lehet kizárni, sem korlátozni. (van egy pár gyártói mentesülési eset a Ptk.-ban, mint az, ha bizonyítja, hogy nem került a termék forgalomba, vagy hogy a hiba oka később keletkezett….stb.)

Aki károsulttá válik egy műszaki termék miatt, az 3 éven belül érvényesítheti kártérítési igényét(elévülés ideje). Korábban külön termékfelelősségi törvény volthatályban, ma azonban már az új Polgári Törvénykönyvbe van integrálva a termékfelelősség szabályai. A gyártó felelőssége egészen a forgalomba hozataltól tíz éven át terheli.