Több rendelkezés tekintetében is módosult a munkavédelemről szóló törvény. Szabályai szigorodtak a korábbiakhoz képest.
Építőipari ellenőrzések 2021. év II-III. negyedévében
Munkabaleset jegyzőkönyv minta.
2020 óta a legfontosabb szigorítás a munkavédelmi törvényben a munkavédelmi törvény (1993. évi XCIII. törvény) új fejezete, ami a munkaegészségügyi bejelentésekkel és nyilvántartási kötelezettségekkel kapcsolatos szabályokat tartalmazza, mely azokat a munkáltatókat érinti, ahol a munkavállalók a munkavégzés során veszélyes anyagokkal vagy rákkeltő anyagokkal kerülnek vagy kerülhetnek kapcsolatba. A nyilvántartás adatait a munkaviszony megszűnését követő 10 évig kell megőrizni. Sokkal hosszabb, 50 éves megőrzési határidőt ír elő a törvény abban az esetben, ha a munkavállaló rákkeltő hatású anyagnak van kitéve. A rákkeltő anyagoknak kitett expozíció esetén a nyilvántartás adatainak megőrzési idejét az expozíció utolsó napjától kell számítani.
A jogszabály kimondja, hogy amely munkahelyen legalább húsz ember dolgozik, ott munkavédelmi képviselőt kell választani a munkavállalóknak. Ez tehát nem egy lehetőség, amit a törvény biztosít, hanem kötelezettség és a korábbi jogszabályszöveghez képest sokkal szigorúbb, mert míg korábban 50 fő volt az a munkavállalói létszám, ami felett kellett munkavédelmi képviselő megválasztásról gondoskodni, ez most kevesebb, mint fele számú alkalmazott esetében már kötelezővé vált. 20 fő alkalmazott alatt viszont lehetőség marad törvényi szinten a megválasztása, ebben az esetben a dolgozók kérhetik a megválasztást.
A munkavédelmi képviselő olyan személy, aki képviseli a munkavállalók érdekeit az egészséges és biztonságos munkavégzés szempontjából. Úgymond őrködik a munkavállalók felett, hogy azoknál a foglalkoztató betartja e a munkavédelmi előírásokat. Mindeközben a munkavédelmi képviselő együttműködve a munkaadóval, azon dolgozik, hogy az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés körülményei maximálisan meg legyenek teremtve, és ha pl. munkabaleset következne be, akkor részt vesz a munkabaleset kivizsgálására irányuló eljárásban is, többek között. A gyakorlati életben a munkája azt jelenti, hogy bemegy a munkahelyre és megvizsgálja a munkaeszközöket és körülményeket és a munkavédelmi szabályzathoz is a hozzájárulása szükséges. Ennyit a munkavédelmi képviselő fogalmáról, részletesebben nem szükséges most tárgyalnunk.
Mivel a fenti szabály, hogy 20 fő alkalmazott felett munkavédelmi képviselőt kell választani, 2016. július 8 óta hatályos, a törvény kimondja, hogy fél éven belül meg kell tenni a képviselő megválasztásához szükséges lépéseket és a legalább 6 hónapja már a munkáltatónál munkaviszonyban álló munkavállalók közül kell megválasztani egy képviselőt. Ha már van megválasztott munkavédelmi képviselő, akkor ha lejár a megválasztására meghatározott tisztség betöltése megszűnésének határideje, már az új szabályok szerint kell a választást lebonyolítani.
Fontos, hogy ezen szabályokra figyelemmel legyenek a munkáltatók, mert ez az ő kötelességük, rajtuk fogják számon kérni egy munkavédelmi felügyeleti ellenőrzés alkalmával. Az ellenőrzés több aspektusra is kiterjed. Egyrészt meg kell választani a képviselőt, másodszorra pedig biztosítani kell számára a megfelelő működést, hogy betölthesse a tisztség a szerepét. Mindkettőt vizsgálja a felügyelet, és bármelyben van hiányosság, büntet. Szóval nem elég ha meg van választva, és közben nem tudja a feladatát elvégezni, ertpl nem kérte a hozzájárulását a munkavédelmi szabályzathoz, vagy nem vesz részt a munkabaleset kivizsgálásában…stb. számos hiányosság felmerülhet. A munkavédelmi képviselőkre alkalmazni kell a Munkatörvénykönyve 238.§ rendelkezéseit. (többek között kizárt a vezető állásúak, a munkáltatói jogok gyakorlói..stb. ami elfogultsághoz vezethetne pl.)
Munkabalesetek: Építkezéseken sajnos könnyen előfordulhat baleset. Még a legnagyobb elővigyázatosság mellett is megtörténhet a tragédia, nem beszélve azokról az esetekről, ahol nem biztosítják a megfelelő munkabiztonsági felszereléseket, védőruhát, vagy eszközöket és azért történik meg a baj. Ezért is szerepelnek többek között minden évben a munkaügyi felügyelet ellenőrzési tervében az építőipari beruházások.
Ha olyan munkabaleset történik, aminek következtében munkaképtelenné válik a dolgozó, akkor haladéktalanul ki kell vizsgálnia a munkaadónak az esetet. Az esetről munkabaleseti jegyzőkönyvet kell felvenni. A munkáltatónak kötelessége tájékoztatni az üzemorvost a kivizsgálásról és az orvos fogja eldönteni, hogy közreműködése szükséges e, mert ha súlyos a sérülés, úgyis köteles lesz résztvenni. Ezentúl a munkavédelmi hatósághoz (Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának Munkavédelmi és Munkaügyi Ellenőrzési Osztályai, amik megyei szinten működnek) is be kell jelenteni az esetet, ez a jövőben sem változik.
Munkabiztonsági szaktevékenység az, amit a munkáltató csakis és kizárólag külön jogszabályban meghatározott munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel végeztetheti. Ilyen szaktevékenységgé vált a törvénymódosítás után minden munkabaleset kivizsgálása. A munkavédelmi hatóság eljárása mindig hivatalbóli eljárás lesz, mégha a balesetet szenvedett panasszal is élne a munkahelyen történt baleset miatt.
Szigorodtak az ellenőrző hatóság büntetései
Ha az ellenőrzés során azt tapasztalják, hogy a munkavégzési helyen megsértették az egészséges és biztonságos munkavégzési szabályokat vagy a fent részletezett munkájában akadályozzák a munkavédelmi képviselőt, esetleg munkabaleset kivizsgálásával kapcsolatos szabályokat szegnek meg…stb, abban az esetben akár 500 ezerig terjedő bírsággal is sújthatnak egy munkáltatót, mely büntetés ismételt szabályszegés esetén újból kiróható.
Újabb változás az olyan esetekre, ahol többféle munkáltatónál alkalmazásban állóember dolgozik együtt. Ilyen például egy építkezés, ahol öt-hat vagy még több cég munkásai is együtt végzik a munkájukat. A törvény meghatározza azt, hogy kit kell ilyen esetben munkáltatónak tekinteni. Első körben azt, aki a munkavégzési helyen a munkavégzést irányítja, összehangolja, illetve aki a munkahelyért felelős, ezek hiányban pedig, akinek a területén végzik a munkát.
2019-től több szempontból is változott a munkaügyi ellenőrzést szabályozó jogszabály.
Ennek megfelelően nagyobb hangsúllyal fogják ellenőrizni a felek között fennálló jogviszonyt, hogy az a valóságnak megfelelő e. A szerződést a felek egyező akarata sem vonhatja ki a munkajog szabályai alól, ha annak tényleges tartalma szerint munkaviszony jött létre, fogalmaz a törvény szövege, vagyis, hiába kötnek vállalkozási szerződést, ha a hatóság megállapítja, hogy az munkajogviszony.
A munkáltató személyét is szigorúbban ellenőrzik, ebből a szempontból, vagyis a munkáltató személyének meghatározására is új jogszabályi rendelkezést alkottak. Eszerint: Ha a tényleges foglalkoztató a munkaügyi ellenőrzés eredményeként nem azonosítható, az alábbi sorrendben kell vélelmezni, hogy az érintett munkavállaló foglalkoztatója az, aki a munkahelyen tevékenységet folytató felek közötti szerződésben (megállapodásban) foglaltak szerint a tevékenység összehangolásáért felelős, aki a tevékenységet a munkahelyen ténylegesen irányítja, aki a munkahelyért a fő felelősséget viseli, vagy akinek a területén a munkavégzés folyik.
A hatóság utóellenőrzés keretében fogja ellenőrizni, hogy a munkahelyen betartják e a kötelezésben foglaltakat. ha azt tapasztalja, hogy nem, akkor bírságolni fog.