A munkavállalóknak kedvezően módosították a munkatörvénykönyvét. A felmondási tilalmat a várandósokra figyelemmel változtatták meg. A pihenőidő tekintetében is történtek változások, hogy a munkavállalóknak elegendő pihenőidő legyen biztosítva, és a vezetőállású munkavállalókra vonatkozóan is újítottak a törvényalkotók.
Felmondási tilalmak
A felmondási tilalom azt jelenti, hogy vannak olyan körülmények, amik megakadályozzák azt, hogy a munkáltató a munkavállalónak felmondhasson rendes felmondással. Ilyen tilalmak – csak a leggyakoribbakat említve – a várandósság, a szülési szabadság, a gyermek ápolásra kapott fizetés nélküli szabadság ideje alatt, de legfeljebb hat hónapig.
Ez korábban is így volt, és a legutóbbi módosításkor is így maradt, csak annyiban volt más, hogy csak akkor illette meg a kismamákat és a lombikbébi programosokat a védettség, ha előzetesen tájékoztatta a munkavállaló a munkáltatót.(ennek azért vannak és voltak gyakorlati nehézségei, hiszen vannak kismamák, akik pl. a terhesség elején nincsenek is ismeretében annak, hogy ők terhesek, miközben a munkáltató kirúgja őket) A jelenleg hatályban lévő Munkatörvénykönyv eezt a kitételt már nem tartotta fenn. Továbbra is abszolút védettség illeti meg mind a várandósokat mind a reprodukciós eljárásban részt vevőket még akkor is, ha erről a tényről nem tájékoztatták a munkáltatójukat. Azért törölte el ezt az Alkotmánybíróság, mert a munkavállaló magánszférához való jogát,valamint emberi méltósághoz való jogát sértette az előzetes tájékoztatási kötelezettség.
Abban az esetben viszont, ha a védettség alatt történik a felmondás, a munkáltatónak lehetősége van a korrigálásra, hogy felmondása nem váljon jogellenessé. Ha a munkavállaló a felmondás után tájékoztatja a munkáltatóját a tényekről, és a munkáltató a tájékoztatás után15 napon belül vissza tudja vonni a felmondását.
Amit még tisztázni kellett ezen jogszabályhely módosítássorán, hogy mi legyen a felmondás és a visszavonás között eltelt idővel a munkabér szempontjából. Ez azért is fontos, mert ha visszavonásra kerül a felmondás, akkor visszamenőleg jön létre a munkaviszony,vagyiserre az időre is jár a munkabér, valamint az egyéb járandóságok és az ezt meghaladó kárt is meg kell térítenie a munkáltatónak. Ez a rendelkezés hasonlatos a jogellenes munkaviszony megszüntetés következményeihez, hiszen ott is köteles a munkáltató ezeket a költségeket megfizetni, ha megállapítja a bíróság, hogy a munkaviszony megszüntetés jogellenes volt.
A fenti szabályok már 2016. második felétől hatályba léptek, azonban vannak Munkajogi szabályok, melyek 2017. január első napjától alkalmazandóak.
- 2017. január 1-től érvényes és hatályos szabályok
A jogszabály módosítás alapja az a követelmény volt, hogy a pihenőidőnek közvetlenül kell azt a munkaidőtkövetnie, amelyet az kompenzál. A jogszabály szerint a munka befejezése és a következő napi munkakezdés között kell tizenegy órának eltelnie, amit a munkavállaló pihenéssel tölthet.
Persze ennél rövidebb idejű pihenőidőt biztosító munkavégzés is elrendelhető, csak szigorúbb szabályokkal. Ebben az esetben a két egymás után következő nap összes pihenőidejének együttvéve kell elérnie a huszonkét órát!
Legalább nyolc óra napi pihenőidő kell az osztott munkaidőben, vagy a megszakítás nélküli, a több műszakos, az idényjellegű tevékenység keretében, valamint a készenléti jellegű munkakörökben.Ha a pihenőidő a nyári időszámítás kezdetére esik, akkor ezekben az esetekben legalább 7 óra napi pihenőidőt kell biztosítani a munkavállalóknak.
Ezek a szabályok tehát 2017. január 1-től hatályosak, vagyis, ha a munkaidőkeret szerinti, vagy egyéb munkaidő beosztást ezen időpont előtt közölték a munkavállalókkal, akkor azokra még az akkor hatályos szabályok hatályosak, mégha át is érnek a 2017. január 1 utáni időszakra is.
/Például ha valaki hétfőn 12-től 20 óráig dolgozik, és kedden 4-re kell mennie 12 óráig dolgozik, akkor szerdán már leghamarabb csak 2 órára hívható be, hogy meglegyen a 14 óra, vagyis összesen a 22 óra pihenőidő./
- Vezető állású munkavállalókra vonatkozó kógens rendelkezések
A módosítással kibővítették az eltérést nem engedő szabályok körét. Ez azért is fontos, mivel a jogszabály a korábbiakban is elég tág körben engedte az eltérést a vezető állású munkavállalók esetében. Ez a gyakorlatban azt jelentette sokszor, hogy a munkáltatók kineveztek vezető beosztásokra munkavállalókat, miközben ezáltal eltérhettek a munkavállalókra kedvező szabályoktól, vagyis többször oszthatták be munkára pl.
Az új szabály szerint a vezető állású munkavállaló munkaszerződése sem térhet el az alábbi esetekben: a munkavégzési mentességek közül a reprodukciós kezelés, a kötelező orvosi vizsgálat, és a szoptató anya mentességeinek szabályaitól.A felmondási tilalmak esetén a várandósság, szülési szabadság, reprodukciós kezelés; a veszélyeztetett munkavállalók munka- és pihenőideje, a szülési szabadság időtartamának szabályaitól. A továbbiakban a vezető állásúak is jogosultak a gyermek gondozása esetére fizetés nélküli szabira menni, míg a gyerek a harmadik évet be nem tölti.