A „magáncsőd” törvénynek nevezett jogszabály felsorolja, hogy kik jogosultak adósságrendezési eljárást kezdeményezni. Az adósságrendezési eljárást hívják köznyelven magáncsődnek.
Az eljárás történhet bíróságon vagy bíróságon kívül is.
A törvény által meghatározott időponttól nem csak az adós, vagy adóstárs, de a kezes vagy a dologi kötelezett is jogosult kezdeményezni az eljárást.
Csődvédelmi eljárással kapcsolatos valamennyi nyomtatvány itt áll rendelkezésre.
Az adósságcsapda olyan jelenség, melyet a magyar ember sajnos jól ismer. Külföldön már több helyen létezik a magáncsőd intézménye, amely gyakorlatilag az adós érdekeit szolgálja, de mint a határainkon túli tapasztalatok mutatják, az érintettek igyekeznek minden erejükkel elkerülni azt, hogy sor kerüljön az ebben való részvételre. A magáncsődről mindenkinek az amerikai minta jut eszébe, ahol a híresztelések szerint egyszer kérheti mindenki, hogy az össze meglévő tartozását eltöröljék és tiszta lappal kezdhet. Ilyen Magyarországon sem létezik, viszont törvény van az adósságrendezésre.
S hogy miről is szól tulajdonképpen ez a jogintézmény? Esetében az adós vagyontárgyai értékesítésre kerülnek, és az ellenőrzésére rendelt felügyelő gyakorlatilag éveken át helyette gazdálkodik a pénzéből. Természetesen ennek van előnye is, vagyis az eljárás zárultával a fennmaradt adósságot elengedik. Ha tehát adósságai miatt valaki úgy érzi, hogy fizetésképtelenné vált végleg, és ezen előreláthatólag nem is fog tudni változtatni a jövőben, akkor igényelheti a magáncsőd védelmét. A helyi hatósághoz benyújtandó kérelemhez csatolni kell a tételes vagyonleltárt, minden jövedelemről, kiadásról nyilatkozni kell, beleértve a bankszámlákat és az értékpapírszámlákat is.
Egyelőre hazánkban nem került bevezetésre a magáncsőd intézménye, de a jogszabálytervezet szerint kizáró oknak minősülnek majd a következők:
- Büntetett előélet
- Tíz helynél több felé fennálló tartozás
- 50 millió forintnál magasabb összeget tesz ki az összes tartozás
- 40 millió forintnál több vagyonnal rendelkezik az adós, vagy épp
- 5 milliónál kevesebbel
- Egyetlen tartozás sem lehet 200 ezer forint alatti összeg
Világosan látható tehát, hogy sem a nagyon gazdag, sem a nagyon szegény réteg számára nem jelent majd megoldást a magáncsőd intézménye. Azoknak viszont hasznos lesz, akik a középréteghez tartoznak, és életvitelük, munkahelyük megőrzéséhez mindenképpen fontosnak tartják, hogy együttműködjenek a kirendelt felügyelővel. De lássuk most, hogyan is zajlik a törlesztés akkor, ha a jegyző környezettanulmánya után pozitív elbírálás történik, és bekerül az érintett a magáncsőd alá vettek nyilvántartásába!
Ekkor kezdődik a Családi Csődvédelmi Szolgálat / családi vagyonfelügyelő irányításával a törlesztési terv elkészítése. Az igényeiket benyújtó hitelezőknek ez megküldésre kerül, ám ha nem sikerül a törlesztésről megegyezni, akkor kezdődik a közjegyző által elrendelt, hosszú évekig is eltartó tartós törlesztési eljárás. Nem csak az adós jövedelme kerül szigorú felügyelet alá, hanem magánvagyona is, melyet természetesen el kell kezdeni értékesíteni. Szigorodnak az arra vonatkozó szabályok, hogy mennyit költhet az adós egy hónapban (az öregségi minimál nyugdíj másfélszeresét).
A vagyon értékesítésekor 500 ezer forint alatt eljárhat az adós, de a felügyelő kontollálásával, az összeg felett pedig kizárólag a vagyonfelügyelő értékesíthet. Nem lesz érdemes bármilyen jövedelmet is eltitkolni, hiszen ha arra fény derül, akkor kizárják a magáncsődből. Jól látható tehát, hogy éveken keresztül nagyon szerény életvitelt kell élni, a vagyon nagy része valószínűleg oda lesz, ami viszont pozitívum, az a futamidő utolsó évében következik be, ekkor az adós mentesül a tartozások még fennálló része alól.
Az intézmény hazai viszonyainkat tekintve egyértelmű, hogy több sebből is vérzik. A bedőlt hitelesek száma közel 800 ezer, és ehhez még hozzájönnek a köztartozással rendelkezők. Nem csak a családi vagyonfelügyelők jogszabály által előírt rendkívül magas fizetésének előteremtése jelentene gondot, hanem az is, ha az adós feketén kezd dolgozni. A rendkívül magas végrehajtási költségek, valamint a tartozások folyamatos növekedése helyett célszerű lenne olyan megoldást találni mind a hitelek, mind a köztartozások esetében, mely lehetővé tenné a rendszeres törlesztést még azok számára is, akik igen kevés jövedelemből kénytelenek kijönni minden hónapban.
2016. szeptember 30. után az adósságrendezési eljárást már nem csak azok kezdeményezhetik, akiknek a lakóingatlanát terhelő hitelszerződést felmondták vagy lejárttá tették, hanem, ha késedelemre vagy nem teljesítésre hivatkozva a hitelezők egyike sem mondta még fel, illetve nem tette lejárttá. Már nem feltétel a szerződés felmondása vagy a végrehajtással való fenyegetettség.
2016. október 1-jétől az az adós, adóstárs kezdeményezhet adósságrendezési eljárást, aki megfelel a törvény feltételeinek, és nem esik a kizáró okok alá. Plusz, akinek a tartozásai meghaladják a vagyonát, de nem érik el a vagyon 200%-át. A vagyonba kell számtani az adós öt évre számított, várható bevétele is, kivéve a végrehajtási rendeletében felsorolt vagyontárgy és bevétel.
Adósságrendezés az alábbi együttes feltételek esetén kezdeményezhető:
a) adósnak kamattal, járulékokkal legalább 2 és 60 millió forint közötti, hatósági vagy bírósági úton érvényesíthető tartozása van,
b) ezek a tartozások meghaladják az adós, adóstárs adósságrendezésbe tartozó vagyonát, de nem lépik túl az adós, adóstárs vagyonának 200%-át, (adós, adóstárs öt évre számított várható bevételét is beleszámítva), de nem tartozik bele a 6. § (2) bekezdésében meghatározott vagyon, illetve bevétel,
c)a fenti tartozások legalább 80%-át az adós elismeri,
d) legalább egy olyan tartozás van, amely már legalább 90 napja lejárt esedékességű, és meghaladja az 500 ezer forintot,
e) a tartozások közül legfeljebb öt hátrasorolt követelés van
f) a tartozások között van fogyasztói hitelviszonyból eredő tartozás, vagy olyan amely az adós, egyéni vállalkozásának finanszírozásával összefüggő
g) a tartozások egyike esetében sem állapította meg bíróság jogerősen az adós polgári vagy büntetőjogi felelősségét olyan jogutód nélkül megszűnt társas vállalkozással összefüggésben, ahol a tartozásokért való korlátlan helytállási kötelezettségének nem tett eleget vagy a jogellenesen visszaélt korlátozott tagi felelősségével, vagy ügyvezetőként jogerősen megállapították a felelősségét a megszűnt vállalkozás hitelezőinek érdekeit sértő cselekményei okán.
Adós és adóstárs csak közösen kezdeményezheti az adósságrendezési eljárást, és adósként, adóstársként egyidejűleg csak egy adósságrendezési eljárásban vehetnek részt.
Az ezeken felüli feltételeket a törvény (2015. évi CV.tv.) 9. §-a veszi sorra. A fenti feltételeknek együttesen kell fennállniuk, míg a 9. §-ban foglalt felsorolás az adósságrendezési eljárás
kezdeményezésének eseteit veszi sorra.
Adósságrendezési eljárási hirdetmények megtekinthetőek az alábbi linken:
http://www.csodvedelem.gov.hu/hirdetmenyek/