A közszférában dolgozók évek óta várják a változást, hiszen közel 10 éve nincs mozgás ezen a téren. A közalkalmazotti és köztisztviselői – vagy legutóbbi nevén-, közszolgálati tisztségviselők bértáblájában változás egyenlő volt a nullával. Évek óta ugyan annyit visznek haza a dolgozók és sajnos nagy az igazságtalanság a szorzók és alapilletmények hatására. Az alapilletményt nyolc éve biztosan változatlanul hagyták, ezért megérett a megemelésre. 2017-re kihat a 2016. szeptemberében végrehajtott egészségügyi szakdolgozókra vonatkozó bérnövelés.
A költségvetésről szóló 2008-as törvény elfogadásakor állapították meg a 38650 Ft alapilletményt a köztisztviselők számára. Ezt az alapilletményt „használjuk” azóta is. A bérek csakis az előmenetelek hatására módosulhatnak pár évente, azonban az illetményemelkedésre hiába várunk évek óta. A közalkalmazottaknál a legalacsonyabb bérűek, vagyis az alapfokú végzettségűek esetében lehetséges a felfelé kerekítés, de csak azért, mert a minimálbért nekik is meg kell kapniuk, így ha a közalkalmazotti bértábla alapján nem lenne annyi a bérük, mint a minimálbér, akkor felkerekítik a illetményüket erre a szintre.
Mindig voltak és lesznek rá ígéretek, mint ahogyan tavaly is volta kormánynak, hogy lesz illetményemelkedés, azonban erre utaló jogszabály még nem került elfogadásra.
A közszférában – magán szférában dolgozók nem, vagy nehezen hiszi ugyan, – nagy a szegénység, és az egyenlőtlenség. Nem beszélve arról, hogy a pályakezdő, vagy csak néhány éve (mondjuk 5-6 éve) a közszférában dolgozó diplomás fiatalok nettó illetménye rendkívül alacsony, és egyáltalán nem elegendő motiváló erő ahhoz, hogy a diplomások a közszférában helyezkedjenek el. Továbbá egyformán esik latba valamennyi féle-fajta diploma, ha államilag elismert. Ezt nem szükséges részletezni, hiszen tisztában vagyunk vele, hogy felsőoktatási intézmények között is óriási különbségek vannak, ha azt nézzük, mennyire nehéz vagy könnyű elvégezni azt. Akinek még ezen felül valamilyen szakképzettsége is van, azok is lehetnagyon keveset kapnak kézhez, mint közszolgálati dolgozó, hiszen képzettségi pótlékot csupán adhat az adott intézmény, nem pedig kötelező adni. (A közszolgálati tisztségviselőkről szóló törvény szerint. A közalkalmazotti törvény másképp szabályozza a szakképzettségi pótlékot. Ott, ha a feladata ellátásához szükséges, akkor ezzel százalékosan emelkedik meg az illetménye) Ha az intézmény szabályzata nem tartalmazza ezt a kitételt, akkor nincs képzettség után járó illetménypótlék.
Sokat hangoztatták az elmúlt években is a közszolgálati életpályamodell szókapcsolatot, de még mindig nem tudjuk, ez mit takar, és hogyan fogja megoldani a fennálló bérjellegű problémákat, hogyan fog ez béremelkedéseket kiváltani a közszférában. Ez a kicsit ködös fogalom is leghamarabb esetlegesen 2017 legvégén hozhat bármilyen változást, azonban lehetséges, hogy nem számíthatunk semmilyen pozitív mozgásra.
A személyi jövedelemadó 16-ról 15-re történő csökkentése ugyan meglehetősen pozitív változás, mégis negatívan hat a közalkalmazotti és köztisztviselői bérekre, hiszen ezen a téren már nembiztos, hogy várható emiatt illetmény emelkedés.
Az egészségügyi szakdolgozók esetében történt bértárgyalások hatására megszületett a béremelkedésükre vonatkozó ütemezés. Az első 2016. szeptember 1-től történt változás hatására átlagosan 26,5%-kal nőtt a bérezésük, míg a következő hullám 2017 novemberétől 12%-os lesz, az azt követő egy évre rá 8% és ismét egy évre rá szintén 8%-os emelés.