A kommunális adót a helyi adókról szóló jogszabály fekteti le. Vannak adók, amiket minden önkormányzat jogosult kivetni a helyben lakókra, vagy akiknek vállalkozása a területén van. A helyi adók, így a kommunális adó célja is az, hogy az önkormányzat gazdálkodását alapozza meg és az önálló működését segítse elő.
Az önkormányzati adók, más néven helyi adók egyik fajtája, amit mindig a lakhely szerinti önkormányzat vet ki. Ha Budapestről beszélünk, akkor a kerületi önkormányzat. Az adót önkormányzati rendeletben állapítják meg. A rendeletek az önkormányzat honlapján teljes terjedelmében tekinthetőek meg minden más fontos részlettel együtt.
A kommunális adó fizetés az építmény és telekadó fizetéshez kapcsolódik. Lakásbérletnél is van kommunális adó, mégpedig egyenlő arányban osztoznak a bérlőtársak, kivéve, ha megállapodásban lefektették, hogy ki az adóalany az adózás szempontjából. Lakásbérletnél a bérlet kezdetét követő év első napjával keletkezik az adófizetési kötelezettség, és akkor szűnik meg, annak az évnek a végén, melyben a bérlet megszűnik. Ha például 2015. május 1-el kezdődik a lakásbérlet, akkor 2016. januárjától keletkezik az adómegfizetés. Ha pedig 2016. szeptemberben felmondják a bérletet, akkor 2016. december 31-el szűnik meg az adófizetés.
A kommunális adó mértékének van felső határa is, amit lakásbérletenként, illetve tulajdononként vesznek számításba, és évente max. 17.000.-Ft lehet.
Az adó mértékét a felső határnak 2006. évtől a 2003. évre és az adóévet megelőző második évig eltelt évek fogyasztói árszínvonal változásai szorzatával növelt összegére figyelemmel állapíthatja meg az önkormányzat. Vagyis azért lehet, hogy egyes önkormányzatok illetékességi területén több, akár 20 ezer forinton felüli összeg a kommunális adó, míg más településen csupán pár ezer.
Az adót fel is lehet függesztetni, de csak a feltételek megléte esetén. A feltételek a következők: 65 évet betöltötte a felfüggesztést kérő; továbbá aki rokkant (megváltozott munkaképességű jogi szaknyelven) és egyedül él, vagy a lakótársa is rokkant. Amennyiben azonban a felfüggesztés megszűnik, meg kell fizetni az adót, amit a jegybanki kamattal növelten számítanak fel. A felfüggesztés iránti kérelmet viszont a fentiekben részletezett adóév január 15-ig adhatja be az adóhivatalnál. Ha valaki lekéste ezt az időpontot, akkor a felfüggesztés már csak a következő évtől fog életbe lépni, ezért oda kell figyelni a határidőkre.
Az önkormányzati adóhatóság a honlapján teszi közzé azokat a nyomtatványokat, amiket ki kell tölteni a bevalláshoz. A nyomtatványok mellett még közzéteszi magát a rendeletét is, amiben előírja a kommunális adó fizetést és annak mértékét. A rendeletben vannak a részletek, amiből kiderül, hogy kinek és mennyi adót kell megfizetnie.
A magánszemély félévente fizeti meg a kommunális adót két egyenlő részletben felosztva. Az egyik részletet az adóév március 15-éig, míg a második részletet szeptember 15-éig. Főszabály szerint a lakás tulajdonosa fogja megfizetni az adót.
Az önkormányzati honlapokon van rajta egyébként, hogy melyik önkormányzat, milyen helyi adókat vetett ki az illetékességi területén. Magánszemélyek kommunális adója néven található meg az egyes városi és községi önkormányzatok honlapjain erre az adónemre vonatkozó minden tudnivaló. A honlapon veszik végig azt is, hogyan kell kitölteni azt a nyomtatványt, amin az adózó bevallja a kommunális adóját.
Adómegállapító határozatnak kell születnie az adóhatóság részéről ami ha jogerőre emelkedik, akkor azután lesz esedékes az adó megfizetés.
Mindenki saját településén érdeklődjön, hogy lakóhelyén milyen adókat vezetett be az önkormányzat, hiszen ez településenként változhat a helyi adókról szóló törvényben foglaltaknak megfelelően. A helyi önkormányzat honlapján is közzéteszi, mely adókat hogyan kell megfizetni vagy bevallani.