A kilakoltatásokat 2016 előtt szüneteltették, aztán elfogadták a magáncsődről szóló jogszabályt. A magáncsőd azonban nem minden rászorulót menthetett meg a kilakoltatástól. Külön jogszabály rendelkezett a kilakoltatási moratóriumról is.
Az új ciklus első ülésén 177 képviselő támogatásával szavazták meg a kilakoltatási moratórium meghosszabbítását, mégpedig határozatlan időre. A találgatások már elkezdődtek, hogy valójában mi is áll a háttérben. Vannak, akik a kormány őszinte megnyilvánulásának tudják be, hogy mégiscsak fontosnak tartja az anyagi gondokkal küzdő devizahitelesek problémáit. Mások taktikai húzást vélnek felfedezni az intézkedés mögött, és a bankok szerepvállalásának ösztönzését látják benne. Legyen akárhogy is, a devizahiteleseknek addig biztosan nem kell kilakoltatástól tartani, amíg a kormány nem rendezi a vonatkozó törvényi szabályozást. Az eddigi nyilatkozatok alapján elmondható, hogy erre legkorábban ősszel kerül majd sor, a haladék tehát addig biztosan él.
A Magyar Bankszövetség egyetért a szociális célokat maga elé tűző intézkedéssel, viszont nem tartja helyesnek, hogy a kilakoltatási moratórium meghosszabbítása a luxusingatlanok tulajdonosaira is vonatkozik, és azok sincsenek kizárva az érintettek köréből, akik több ingatlannal is rendelkeznek. E ponton sokak szerint sérül a szolidaritás.
Az elmúlt időszakban többször nyilvánosságra hozott adatok alapján azonban elmondható, hogy a tényleges kilakoltatások legtöbbször nem a bedőlt hitelek miatt történnek, hanem a nem rendezett rezsiköltségek felhalmozódásából eredően. A banki szféra tehát egyetért abban, hogy nem kizárólag az ő feladatuk megoldást találni a kilakoltatással kapcsolatos helyzetekre. Mindenesetre az valóban elgondolkodtató, hogy hosszú távon nem jelenthet megoldást a kilakoltatási moratórium ilyen módon történő meghosszabbítása. A következmények között szerepelhet a későbbiekben az is, hogy a hitelintézetek nem mernek majd jelzáloghiteleket kedvező feltételekkel nyújtani, ugyanis gyakorlatilag nincs biztosíték arra, hogy jogaikat a nem fizető adóssal szemben érvényesíteni tudják majd.
A kilakoltatások esetében a téli időszak a kritikus, hiszen családok válhatnának hontalanná a dermesztő időben. A kilakoltatások esetében sokszor megvárják a tavaszi felmelegedést, és tekintettel vannak arra, hogy a téli hónapok a legembertelenebbek ezen intézkedések végrehajtására.
A témához kapcsolódóan a Főgáz is kilakoltatási moratóriumot hirdetett nem csak a védett fogyasztók számára, hanem azoknak is, akiknek olyan tartozásuk áll fenn a szolgáltatóval szemben, ami két hónapon túli.
Minden évben a végrehajtásról szóló törvény alapján a végrehajtó a lakóingatlan kiürítésének foganatosítását a december 1-jétől március 1-jéig terjedő időszakot követő időszakra halasztja el, ha a kötelezett magánszemély.Ez a kilakoltatási moratórium évről évre mindig erre az időszakra esik, ez az általános téli kilakoltatási tilalom ideje. Mindettől függetlenül más végrehajtási cselekmények nem szünetelnek, mint pl. az árverezés, csak éppen kitenni nem fognak senkit a lakásából.