Elsősorban az egyszerűsítés jegyében született meg 2013-ban a kisadózók tételes adója, vagyis a KATA. Fontos információ vele kapcsolatban, hogy választható, de semmiképpen nem kötelező. Mivel valószínűleg továbbra is sokan szeretnének főállásuk mellett, vagy éppen kedvezményes lehetőségekkel élni az adózás terén, így a KATA továbbra is létező intézmény, s miként bebizonyította az elmúlt években, nagyon is működőképes. A témával és az aktualitásokkal kapcsolatban a NAV weboldala javasolt, de nem árt, ha elöljáróban néhány dologgal már tisztában van. Nézzük, kik jogosultak a kisadózók tételes adózásának keretein belül tevékenykedni és milyen változásokra számíthatunk. 2019. január 1-től ismét lényegesen megváltozott a KATA.
A jogszabály meghatározza azoknak a körét, akik dönthetnek a KATA mellett, ezek pedig a következők: az Egyéni vállalkozók, az egyéni cégek és olyan betéti társaságok és kkt-k, melyek csak magánszemély taggal rendelkeznek. Ellenben ezekkel, nem választhatják ezt az adózási formát a biztosítási, valamint pénzügyi ügynöki, valamint Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése tevékenységből az adóalanyiság választásának évében bevételt szerzett.
2019. január 1-től nem kell megfizetni a kisadózó után az adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó táppénzben, baleseti táppénzben, CSED-ben, GYEDben, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban vagy GYODban, ápolási díjban részesül. vagyis kiegészül a felsorolás a GYODdal, melyről külön cikkben írunk részletesen.
2020. január1-től hatályos rendelkezés: Nem kell megfizetni a kisadózó után az adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó táppénzben, baleseti táppénzben, CSED-ben, örökbefogadói díjban, GYEDben, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban vagy GYODban, ápolási díjban részesül. vagyis kiegészül a felsorolás az örökbefogadói dijjal.
Eddigi szabályok szerint a tevékenységüket főállásként végzők havi 50 000 forint adóra számíthattak, a nem főállású vállalkozók pedig 25 000 forintot kell, hogy fizessenek minden hónapot követő 12-éig. A nem főállásúak akiknek máshol is an bejelentett munkaviszonya, valamint a nyugdíjasok. Fontos megjegyezni,hogy a nyugdíjasoknak a befizetett 25.000.-Ft után nem keletkezik nyugdíj. Az 50 ezres befizetés viszont 94.ezres jövedelemnek felel meg, melyből 41 ezer forint körüli havi nyugdíj keletkezik majd a jövőben.
Ezzel kapcsolatban talán magyarázatra szorulhat, hogy ki minősült a mostani jogszabályváltozásig főállású kisadózónak. Azok a vállalkozások voltak a kisadózók, melyek évi 8 millió forint árbevételt értek el maximálisan. A másodállású kisadózók pedig 36 órát meghaladó főfoglalkozásuk mellett tevékenykednek vállalkozóként.
2019. január 1. törvénymódosítás hatására a KATA bevételi összeghatára az adózók számára kedvezően módosul. Nem 8 millió lesz, hanem 12 millió bevételig választhatják a fent felsorolt vállalkozási formában tevékenykedők ezt az adómegfizetési módozatot úgy, hogy eddig az összegig emelkedik az alanyi adómentesség határa is, (2017-től ugyanis 12 millióig lehetett választani a KATA-t, viszont csak 8 millió bevételig élt az adómentesség)
Sokak számára azért nem volt csábító a KATA, mert a befizetendő 50 ezer forintos adóért cserébe 81 300 forintos ellátási alap járt, (jelenleg 94.000.-Ft) ami még finoman szólva is csekélynek mondható a nyugdíjas évekre tekintettel. Viszont nem mostani módosítás, de lehetőség van arra is 2016 óta, hogy emelt összegű, 75 000 forintos KATA kerüljön befizetésre, melynek köszönhetően a járulékalap jelentősen magasabb, vagyis 158.400.- Ft jövedelemnek, azaz 65.000.-Ft-os havi nyugdíjnak felel meg, ami valóban nem elhanyagolható tényező a nyugdíj és a társadalombiztosítás szempontjából. Talán ezen módosításnak volt köszönhető, hogy ezen évben már kétszeresére nőtt a KATA-t választó vállalkozások száma Magyarországon. Mégis alaposan meg kell fontolni, hogy amennyiben ezt az adózási formát választja a vállalkozás, akkor más módon kel gondoskodni a nyugdíjas évekről,mert ezen befizetés után a nyugdíj minimális lesz.
Van néhány alkalom, amikor nem kell megfizetni a kisadózók tételes adóját, viszont fontos, hogy a következő esetekben egész hónapos állapotnak kell fennállnia: GYED, GYET, ideje; Ápolási díjban részesülés ideje; egyéni vállalkozás szüneteltetésének ideje.
Ha röviden szeretnénk összefoglalni, hogy kik számára bizonyul kitűnő választásnak a KATA, akkor azoknak ajánlanánk, akiknek bevétele nem éri el a 12 millió forintot, nem kötelezettek áfa fizetésre, valamint nincsen munkavállalójuk. A bevételi nyilvántartás vezetése mellett havonta 50 000 forint egyszeri utalásával elintézhető minden kapcsolatos kötelezettség. Valamint még a helyi iparűzési adót kell megfizetni, ami átlagosan véve 50-60-000.-Ft évente (ez településenként változhat). Fontos azonban, hogy a lakosság felé számlázzanak, és ne más cégeknek.
2019-ben az előző évi bevételekről 2019. február 25-ig kell bevallást teljesíteniük a KATA-s vállalkozásoknak a NAV honlapjáról letölthető elektronikus nyomtatványon, ami 2019-ben 19KATA néven már elérhető a NAV honlapján és az ÁNYK nyomtatványkitöltő program segítségével tölthető csak ki, hamarosan az ONYA honlapon is. Vagyis le kell tölteni az ÁNYK-t a gépünkre (JAVA kell hozzá) és aztán az ÁNYK-ba frissítéssel tölthetőek le a további nyomtatványok. Kitöltéséhez útmutató is rendelkezésre áll.