A belföldi magánszemélyeknek a banki kamatok után nincs EHO fizetési kötelezettség. 15%-os szja-t von le a bank, mielőtt megjelenik a számlán a lekötés utáni kamatösszegünk. EHO-t eltörölték, jobban mondva, beolvadt a SZOCHO-ba.
Mentes a kamatadó alól a Magyar Állam által 2019. június 1-től kibocsátott, a lakosság részére forgalomba hozott kötvényből származó kamatjövedelem.
A kamatadót, ha a jövedelemkifizetőtől, hitelintézettől, vagy például befektetési szolgáltatótól származik, akkor a kifizető levonja és megfizeti. Magánszemélynek a belföldi kifizetőtől származó kamatjövedelmét nem kell bevallania.
Cikkünkben ezt a sokak által – jogosan -, ellenszenvesnek ítélt témát vesézzük ki, egészen pontosan a kamatadó, vagyis a kamatjövedelem utáni adózás témáját, amely gyakran szolgált különféle pártok politikai fegyveréül és hol eltörölték, hol újra bevezették, számtalan lavinát elindítva ezzel. De nézzük csak, mit is takar ez az ellenszenves kifejezés!
A kamatadó, mint a nevéből is adódik, a megtakarításaink után járó kamat adójának értéke, amely először a rendszerváltás idején került bevezetésre és egészen 1993-ig 20% mértékű volt. 1994-ben aztán megszűntették, ekkor 10%-ra csökkentették a mértékét. Ezt követően egészen 12 éven át nem volt országunkban kamatadó, majd 2006. szeptember elsejétől újra bevezetésre került az Új egyensúly program keretein belül. Értéke ekkor ismét elérte a 20%-ot, ám 2011. január 1-e óta 16%-ra csökkentették, majd pedig 15%-ra. Vagyis jelenleg 15% -ot vonlak le belőle, mielőtt jóváírnák a kamatot.
Fontos tudnunk, hogy a kamatadó a 2008-as gazdasági-pénzügyi válság miatt vált újra kiemelten fontossá, hiszen rávilágított az eladósodott magánszemélyek okozta kockázatokra. Ez a válság egyúttal azt is eredményezte, hogy a megtakarítások igenis fontosak és maga a kamatadó hosszútávon nem csupán csökkenhet, de akár meg is szűnhet, de legalábbis névleges értéke lenullázódhat.
A kamatadó, a kamatjövedelem utáni adózás sajnos nem kerülhető el, hiszen a bankok kötelesek levonni az adó értékét minden megtakarításból és elutalni az államkasszába. Egyetlen esetben azonban “kijátszható” ez a kötelezettség, hiszen van olyan számlatípus, amely több éves megtakarítás esetén kamatadó-mentesen is felhasználható. E számlatípus megnevezése minden bank esetében ugyanaz; Tartós Befektetési Számla, vagyis TBSZ számla. TBSZ számlát minden magánszemély bármikor nyithat, elhelyezve azon a tárgyévi betéteit.
A TBSZ számlán elhelyezett megtakarítások után csak akkor nem kell kamatadót fizetnünk, ha a megtakarított összeget a befizetés után minimum az 5. naptári év végén vesszük ki. 3 év után kedvezményes adót fizetünk, míg ez alatt a kamatadó teljes mértékével el kell számolnunk. A TBSZ számlán lévő összeg az induló évben bármikor és bármilyen mértékben növelhető, de ennek feltétele az, hogy a betétet minimum 3 évig, vagyis a kezdvezményes kamatadó-sáv elérésének határidejéig a számlán kell tartanunk.
Az állampapírokat is terhelik kamatadóval, erről bővebben az Államkincstár hírlevelének segítségével lehet tájékozódni. Az ezzel kapcsolatos változtatások lényege tulajdonképpen az, hogy 2019. júniusától kibocsátott állampapírok után nincs kamatadó, sem a 6%-os EHO, de olyan befektetési alapok után sem kell megfizetni a 6%-os EHO-t, melyek 80 százalékban állampapírt foglalnak magukban.
Eho történelem:
2015-től kezdve eho fizetési kötelezettség 5 kulcsossá módosult: 6%-os a kamatokat érintő jövedelemre, illetve a lekötési hozamra. A 14%-os többek között a béren kívüli juttatások, és az ingatlan bérbeadásból származó egymillió forintot meghaladó jövedelem után fizetendő. A 15%-os eho az átalányadózó mezőgazdasági kistermelőket is terhelte, a 20%-os eho vendéglátó tételes átalányadózókat, míg végül a 27%-os.
2017-re eltörölték a 6%-ost, vagyis a kamatjövedelem után már nincs EHO, és az öt kulcsból megmaradt a 14 és a 27 százalékos EHO.
2018-ban 19,5% az EHO az összevont adóalapba tartozó, az adó, adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem után; a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [Szja tv. 70. §], adóalapként meghatározott összege után és a kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapként meghatározott összege után.
14% a béren kívüli juttatás [Szja tv. 71. §], az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő az átalányban megállapított jövedelme után, valamint a tételes költségelszámolást választó, egyszerűsített bevételi nyilatkozatot benyújtó mezőgazdasági őstermelő esetében a bevétel 5%-a után.
Kizárólag a magánszemélyt terhelő egészségügyi hozzájárulás, mely szintén 14%-os, a vállalkozásból kivont jövedelem után (Szja tv. 68. §); Értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem után (Szja tv. 65/A. §); Az osztalék (Szja tv. 66. §), vállalkozói osztalékalap (Szja tv. 49/C. §); Árfolyamnyereségből származó jövedelem után (Szja tv. 67. §)
Termőföld bérbeadásból származó adóköteles jövedelem után EHO fizetési kötelezettség nincs.
Míg végül 2019-ben hatályon kívül helyezték az EHO törvényt, és helyébe lépett az új SZOCHO tv, azaz a 2018. évi LII. tv, így az EHO tulajdonképpen nem megszűnt, hanem beolvadt a SZOCHO-ba, azaz a szociális hozzájárulási adóba.
A SZOCHO mértéke az adóalap 15,5 %-a 2020. július 1. óta a béren kívüli juttatások [Szja tv. 71. §], a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [Szja tv. 70. §], valamint a kamatkedvezményből származó jövedelem [Szja tv. 72. §] után.
Mivel eddig 14%-os eho-t kellett fizetni a a vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §], az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §], az osztalék [Szja tv. 66. §], a vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §] és az árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §] után, így most ezek adója nő.
2019-től a szociális hozzájárulási adót kell megfizetni addig az összegig, amíg a természetes személy jövedelme a tárgyévben a minimálbér 24-szerese.(Az EHO idején 450.000.-Ft volt a felső határ).
A korlátba nem számítanak bele a béren kívüli juttatások, a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások, valamint a kamatkedvezményből származó jövedelmek.
Mentességet élveznek pl. a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozók, vagy a szociális szövetkezetnek a tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagjával fennálló jogviszonyára tekintettel…stb. (Szocho tv. 5.§)