Mivel hazánkban minden után adózni kell, így levonásra kerül a kamatadó, ha bankbetétben helyezzük el a pénzünket megtakarítás miatt. Ez egy olyan adófajta, amit még azelőtt levonnak a pénzünkből, mielőtt megkapnánk a pénzünk utáni kamatösszeget.
A kamatadó mértéke 15% .
A kamatadóval kapcsolatban számos intézkedés napvilágot látott már. Újbóli bevezetésekor sokan bírálták azért, hogy gyakorlatilag gátolja a megtakarításokat, amire nagy szükség lenne. Ugyanakkor természetesen felmerül annak kérdése is, hogy amennyiben nem kerülne megadóztatásra a kamatjövedelem, úgy akár hatalmas összegek kerülnének kivonásra a gazdaságból. A központi költségvetés bevételeit növelő kamatadóval tulajdonképpen nem is a megtakarítás, hanem az abból befolyó haszon kerül megadóztatásra. Ezt a bankok, valamint az egyéb pénzügyi szolgáltatók fizetik a pénz használatáért.
A gazdaságilag szükségszerűen bevezetésre került kamatadó ez évben is terhelni fogja a kamatjövedelmet, a hitelintézetek tehát továbbiakban is számítani kell majd erre a fizetési kötelezettségre. Hogy hosszú távon hova vezet majd ez a megtakarítások mennyiségét illetően, az a jövő kérdése, de tény, hogy már most is szívesebben választják sokan például az ingatlanba történő befektetést, mintsem a bankszámlán történő takarékoskodást. A kamatadó mértéke az elmúlt évek folyamán számtalanszor változott.
A legfrissebb jogszabály módosítás 2013. augusztus 1-jei hatállyal lépett érvénybe, de gyakorlatilag nem a kamatadó mértékét emelték, hanem a már meglévő 15 % mellett (lecsökkentett szja) megjelenő +6 %-os EHO-val növelt adó miatt kellett többet fizetni e jogcímen. Mivel a bank a kifizetésre kötelezett, így a befektetők, vagy például a leggyakrabban érintett bankbetét tulajdonosok már az említett terhekkel csökkentett összeget kapták kamatjövedelemként számlájukon jóváírásra.
Mivel azonban az EHO 2017. január 1 után ötkulcsosból lecsökkent kétkulcsosra, így törlésre került a 6%-os EHO, ennek eredményeképpen pedig nincs a kamatadó mellett 6%-os egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség.
Mint sok más, pénzügyi piacon jelen levő ajánlattal kapcsolatban, a befektetések során is nagyon fontos, hogy részletesen tájékozódjon, mielőtt egyik vagy másik lehetőség mellett döntene. Vannak ugyanis olyan tényezők, melyek csökkenthetik a megfizetni szükséges kamatadó mennyiségét.
A növekvő fizetési kötelezettségek miatt várható, hogy a magánszemélyek és a vállalatok más területen keresnek majd befektetési lehetőségeket, hiszen a most bevezetett rendszer még nagyobb terheket ró mindenkire, mint a korábbiakban. Csábítónak tűnhet az ingatlanpiac, ahol a helyzet is lassan stabilizálódni látszik hazánkban. Könnyen lehet tehát, hogy a bankbetétekkel, kötvényekkel, és egyéb befektetési formákkal járó 15 %-os kamatadó kellemetlenségei helyett sokan választják majd például az ingatlanvásárlást, mint befektetési formát.
Ennek elkerülése végett jött létre egy olyan lehetőség, mely 5 éves takarékoskodás esetében kamatadó-mentességet biztosít, ez pedig nem más, mint a Tartós Befektetési Számla, vagy ahogy legtöbben ismerik, a TBSZ. Természetesen megvan a módszer hátránya is, hiszen a magánszemély által nyitható számla típusra a tárgyévi betétek elhelyezése után nem lehet befizetni. Ebben az esetben a harmadik év vége után a kamatadó 10 %-os lesz csupán, az ötödik év elérte után pedig teljesen megszűnik. Természetesen ha hamarabb szükség lenne a pénzre, azt minden további nélkül kivehetjük akár másfél év után is, de ebben az esetben számolni kell a kamatadóval. A nyitás évében lehet gyűjteni a befizetéseket, de az adómentességhez a korábbiakban említett ideig a számlán kell tartani a pénzt.
Kamatadó mentességet élvezhetünk az egyes állampapírok esetében is vagy önkéntes nyugdíjpénztárakba történő befizetések után is. Esetleg a babakötvény, ami még kamatadó mentes megtakarítási forma.
A kamatadót a választott hitelintézet automatikusan befizeti, betétesként tehát azzal semmi dolgunk nincsen, a kamatokat, valamint az arra vonatkozó adót pedig nem kell a személyi jövedelemadó bevallásban sem feltüntetni.