A jótállásról szóló jogszabály melléklet részletesen végigveszi, hogy melyik használati tárgyra milyen érték felett van kötelező jótállás.
Megváltozott jótállási idők és értékhatárok!
2020-tól újabb lényeges változások léptek hatályba a kötelező jótállásról szóló kormányrendeletben, melyek 2021-ben is érvényesek maradnak. A kormányrendelet több rendelkezése is teljes változáson ment át és ki is bővült a jogszabály. Mi a jótállás, és a szavatosság közötti különbség? Mikor kötelező a jótállás?
A jótállást mi különbözteti meg a szavatosságtól, vagy a termékfelelősségtől. A jótállás szabályai változásának áttekintése előtt érdemes tisztázni a fogalmakat.
2020-tól hatályos rendelkezés / Megváltozott jótállási idők
A jótállás időtartama:
– 10 000 forintot elérő, de maximum 100 000 forint eladási ár esetén 1 év,
– 100 000 forintot meghaladó, de max. 250 000 forint eladási ár esetén 2 év,
– 250 000 forint eladási ár felett pedig 3 év.
Ezen határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
Ha a fogyasztó a fogyasztási cikket az átadástól számított 6 hónapon túl helyezteti üzembe, akkor a jótállási határidő kezdő időpontja a fogyasztási cikk átadásának napja.
Fogyasztási cikk kijavítása esetén a jótállás időtartama meghosszabbodik a javításra átadás napjától kezdve míg rendeltetésszerűen nem használhatta azt
A vállalkozás az e rendelet előírásainak megfelelő jótállási jegyet elektronikus úton is átadhatja a fogyasztó részére.
Ha a fogyasztási cikk első javítása során megállapítják, hogy a fogyasztási cikk nem javítható, a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket 8 napon belül kicserélni. Ha erre nincs lehetőség, akkor köteles a fogyasztó által bemutatott, a fogyasztási cikk ellenértékének megfizetését igazoló bizonylaton (számlán vagy nyugtán) feltüntetett vételárat 8 napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.
Ha jótállási időtartam alatt a fogyasztási cikk 3 alkalommal történő kijavítást követően ismét meghibásodik, ha a fogyasztó nem igényli a vételár arányos leszállítását, és nem kívánja a fogyasztási cikket a vállalkozás költségére kijavítani vagy mással kijavíttatni, a vállalkozás köteles nyolc napon belül kicserélni.
Ha erre nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a bizonylaton (számlán vagy nyugtán) lévő vételárat 8 napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.
Ha a fogyasztási cikket a 30. napig nem javítja ki a vállalkozás, köteles a fogyasztási cikket a 30 napos határidő eredménytelen elteltét követő nyolc napon belül kicserélni. Ha erre nincs lehetőség, akkor a szabályok ugyanazok, mint fentebb.
Ezek a szabályok az elektromos kerékpárra, elektromos rollerre, quadra, motorkerékpárra, segédmotoros kerékpárra, személygépkocsira, lakóautóra, lakókocsira, utánfutós lakókocsira, utánfutóra, motoros vízi járműre nem vonatkoznak.
Tartós fogyasztási cikkeknél előírja a jogszabály, hogy esetükben, megvásárlásukat követően, kötelező a jótállás, vagyis ez azt jelenti, hogy a megvásárolt termék legalább még egy évig hibamentesen működik. Ezt garantálnia kell a gyártónak illetve a forgalmazónak.
A tartós fogyasztási cikkeknek két csoportja van, egyrészt amelyeknél nincs meghatározva az értékhatár, és ettől függetlenül kötelező a jótállás, míg a másik csoportba tartozó termékeknél meg volt kötve, hogy csak 10.000.-Ft bruttó vételárat meghaladó értéket képviselőknél volt korábban kötelező a jótállás.
Ez változott meg a 2014-es jogszabály módosításkor. A jogszabály (151/2003. (IX.22.) kormányrendelet) melléklete tartalmazza a felsorolást, mely cikkek azok, amik esetében kötelező a jótállás. Az értékhatár változott meg tulajdonképpen, mert most már 10.000.-Ft eladási árat említ a rendelet, nem pedig bruttó 10.000.-Ft vételárat.
A háztartási cikkek esetében is 10 ezer forint felett kötelező a jótállás, mint a hűtőszekrény például, vagy a porszívó, a kerékpár is, de a felsorolás elég széles, nehéz lenne mindet itt most valamennyire kitérni.
De a jogszabály melléklete kiegészült az alábbiakkal:
- nyílászárók 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen ablak, kül- és beltéri ajtó, garázsajtó;
- árnyékolástechnikai eszközök 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen kézi vagy motoros meghajtású redőny, reluxa, napellenző, szalagfüggöny;
- kaputelefon, riasztóberendezés, kamerás megfigyelőrendszer 10 000 Ft eladási ár felett;
- garázskapu és egyéb kapu meghajtás, vezérlés 10 000 Ft eladási ár felett;
- zuhanykabin, kád, csaptelep 10 000 Ft eladási ár felett;
- napkollektor, napelemrendszerek 10 000 Ft eladási ár felett;
- játék hoverboard, játék elektromos roller, játék drón 10 000 Ft eladási ár felett;
- külön jogszabályban nyílt kategóriába sorolt drónok 10 000 Ft eladási ár felett.
A jótállás tehát egyfajta kötelezettség. Ha a termék meghibásodna a vásárlástól számított fentebb, az értékhatártól függően meghatározott időn belül, akkor a vásárlónak nem kell bizonyítania, hogy vétlen a meghibásodás miatt, vagyis, csak akkor nincs jótállás, ha a gyártó illetve forgalmazó bebizonyítja, hogy a termék rendellenesen volt használva, emiatt romlott el. Ha a jótállási jegy ellenében a gyártó vagy forgalmazó visszaveszi a terméket javításra, akkor ezzel az idővel meghosszabbodik a jótállási idő is. Ha a hibásodás úgy történik, hogy a vásárlás után három napon belül bekövetkezik, akkor a forgalmazó köteles kicserélni.
Végezetül röviden leírjuk, mi a szavatosság, csak hogy megfelelően tudjuk érvényesíteni jogainkat.
A szavatosság egy olyan felelősségvállalási forma, amely keretében az eladó garantálja, hogy az eladáskor a termék, amit eladott a vevőnek, nem szenved olyan rejlett hibában, amely csak később derülhetne ki. A vevőnek ettől függetlenül kötelessége megvizsgálni alaposan a választott terméket, mert ha a vásárláskor fel kellett ismernie a hibát, mert nyilvánvaló volt – mert nem olyan minőségű, mint a megegyező fajtájú más ilyen termékek -, vagy a hiba azért keletkezett, mert a vevő által adott anyag volt hibás, akkor nem élhet szavatossági igénnyel.
A vásárlástól számított két hónapon belül lehet érvényesíteni a szavatossági igényeket, de két éven túl már nem, mert jogvesztő határidő. A vásárlástól számítva hat hónapig a forgalmazó kell, hogy bizonyítsa, hogy a vásárláskor még hibamentes volt az áru, míg ezt követően a vevőn van a bizonyítás terhe. (fogyasztóvédelemnél, vagy más szervezetnél, de a költségeket meg kell előlegezni, viszont nem kell elfogadnia a forgalmazónak ezt a szakvéleményt, így ezután jöhet a békéltető testület előtti eljárás).
Jótállás és szavatosság érvényesítésekor a vevő mindenekelőtt a javítást vagy cserét kérhet, aztán ha ezek sikertelenek, akkor árleszállítást vagy végső soron a vételár visszatérítését. (jegyzőkönyv felvételére minden esetben figyeljünk, valamint arra, hogy kapjunk átvételi elismervényt is, ha a terméket visszaveszik javításra)
A termékfelelősség akkor érvényesíthető, ha valamilyen nagyobb összegű – több mint százezer forint értékű – termék okozott valamilyen kárt mondjuk a lakásban, berendezésben, amikor is a termék hibáját, a kárt, valamint az okozati összefüggést a kárt elszenvedettnek kell bizonyítania és kártérítés követelhető.
A lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásra a 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet vonatkozik, mely szerint a jótállási idő: 3 év; míg az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállást a 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet szabályozza, mely szerint a jótállási idő: 6 hónap.