Az iparűzési adó, mint önkormányzati adó, vagyis helyi adó, helyenként eltérő módon kivetett lehet. A helyi adókról szóló jogszabály legutóbbi módosítása miatt, az önkormányzat dönthet úgy, hogy a háziorvos és védőnő számára adómentességet vagy kedvezményt nyújt.
A központi költségvetésből egyre kevesebb jut az önkormányzatoknak, így tény, hogy nekik saját maguknak kell előteremteni azokat az összegeket, melyek a helyi ügyek intézéséhez elengedhetetlenül fontosak. Ennek egy jól ismert módja az adókivetés, valamint a már meglévő adófajták mértékének növelése. A helyi adók között jelentős szerep jut az iparűzési adónak, amelynek mértéke a 2013-as évtől emelkedett, mégpedig a sávosan progresszív növekvő adóalap miatt.
Az önkormányzatoknak ezen évben is fontos bevételi forrása lesz az iparűzési adó, így annak megfizetése a továbbiakban is terhelni fogja a jogszabályban foglalt adóalanyokat. Mértéke valószínűleg nem változik jelentős mértékben, így a vállalkozásoknak a korábbiakban már megszokott összegeket kell majd fizetniük árbevételük függvényeként. Az esetleges jogszabályváltozásokról a helyileg szokásos kihirdetési módok kapcsán érdemes tájékozódni, hiszen jól tudjuk, az adóemelés bármikor aktuálissá válhat.
Iparűzési adó alóli mentességek és kedvezmények
A helyi adókról szóló törvény megengedi, hogy az egyes önkormányzatok bizonyos esetekben az alábbi korlátokon belül kedvezményeket vagy mentességet biztosítson. A törvény csak a keretet adja meg, ezen belül az önkormányzatok döntenek. az önkormányzat rendeletben köteles meghozni a kedvezményekre, adómentességre vonatkozó döntését is. Az adókedvezmény, adómentesség terjedelmének, mértékének valamennyi vállalkozó részére azonosnak kell lennie.
Az önkormányzat rendeletében adómentességet, adókedvezményt állapíthat meg annak a vállalkozónak, amelynek a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény rendelkezései szerint számított adóalapja nem több mint 2,5 millió Ft.
Az önkormányzatok jogosultak arra, hogy az adómentességre, adókedvezményre 2,5 millió Ft-nál alacsonyabb adóalapösszeget is megszabjanak, viszont az adómentesség, adókedvezmény mértéke nem lehet diszkriminatív.
Jogosult továbbá a háziorvos és védőnő vállalkozó számára adómentességet, adókedvezményt megállapítani, ha annak vállalkozási szintű iparűzési adóalapja az adóévben a 20 millió forintot nem haladja meg.
A vállalkozó azon beruházásának értéke vagy annak egy része után, melyet a vállalkozó az adóévben helyezett üzembe, szintén adható kedvezmény vagy adómentesség.
Meghatározhatja azt is, hogy a vállalkozó a beruházás értéke adómentességként vagy adókedvezményként igénybe nem vett része után az adóévet követő adóévben, adóévekben vehesse igénybe az adómentességet, adókedvezményt, abban az esetben, ha a beruházás értéke meghaladja az adóévben a településre megállapított adóalap vagy adó összegét.
Az önkormányzat korlátozhatja az adómentesség mértékét a településre kimutatott adóalap, míg az adókedvezmény mértékét a településre kimutatott adó százalékában.
Iparűzési adó egyéb szabályai a helyi adókról szóló törvény alapján:
- 500 millió forint árbevételig levonható abból minden olyan tétel, mely a nettó árbevételre csökkentő hatással van. A módosítás az ennél nagyobb árbevételt realizáló vállalkozások esetében mutatkozik meg, mégpedig a következő módon:
- 500 millió- 20 milliárd forint árbevételig 85 %
- 20 milliárd-80 milliárd forint árbevételig 75 %
- 80 milliárd forint felett pedig 70 % vonható le, tehát az ezek fölötti részben árbevétel csökkentő tényezők semmiképpen nem vehetőek figyelembe.
A fenti számokból jól látható, hogy tulajdonképpen az adóalap növekedett, ami gyakorlatilag az adó mértékének növelése nélkül is több fizetési kötelezettséget teremt, jelenleg a nettó árbevétel kettő százaléka a csökkentő tényezők figyelembe vétele után.
Eltérő szabályozás vonatkozik a kisadózók tételes adóját választókra. A alá bejelentkező vállalkozók tehát többféle lehetőség közül választhatnak az iparűzési adó megfizetésének módját illetően. Ezek a következők:
A nettó éves árbevételt csökkentik az Elábé-vel, illetve a közvetített szolgáltatások értékével, és az így megkapott összeget tekintik adóalapnak, mely után a 2 %-ot be kell fizetni.
Adóalapként a nettó árbevétel 80 %-át tekintik, erre vonatkozóan fizetik meg az iparűzési adót.
Adóalapként 2,5 millió forintot tekintenek.
Legyen szó bármely módszer választásáról, a döntéskor mindenképpen érdemes a vállalkozás egyéni helyzetét szem előtt tartani, hiszen ez fontos szerephez jut az iparűzési adó megfizetésének kapcsán is. Egy jó döntéssel spórolhat is az érintett vállalkozó.