Az ingatlanok bérbeadásáról szóló jogszabály lényegileg nem változott. Sokféle ingatlan létezik, ezért ennek megfelelően többféle bérleti jogviszony is. A legáltalánosabb a lakásbérbeadás, vagy az üzlethelyiség, iroda bérbeadása.
Egyrészt lényeges kérdés hogy rövid vagy hosszú távon hasznosítja, vagyis adjuk ki az ingatlant. Ha rövid távra, akkor az szálláshely szolgáltatás, amit egyéni vállalkozókét végezhetünk, akkor választhatunk hogy egyéni vállakozóként adózunk vagy magánszemélyként. Ha egyéni vállalkozóként, akkor egyéni vállalkozói bevételünk keletkezése után vállalkozói szja-t fizetünk vagy átalányadózunk.
Ha magánszemélyként kivánunk adózni, akkor az önálló tevékenységből származó jövedelem less, és vagy a 10 %-os költséghányadot, vagy a tételes költségelszámolást választjuk.
Ha magánszemélyként foglalkozunk szálláshely kiadással, akkor az adózási kérdések attól is függnek, hogy hány ingatlan áll a tulajdonunkban, vagy haszonélvezetünkben, amit kiadunk. Ha legalább 4, akkor a 10%-os költséghányadot vagy a tételes költségelszámolást választhatjuk. Ha nincs 4 ingatlanunk, akkor tételes átalányadózásra van lehetőség.
Ha a hosszú távú bérletet nézzük, akkor azt szintén egyéni vállalkozóként és magánszemélyként is végezhetjük, vagyis vállakozói szja vagy átalányadózás, illetve maganszemélyként a 10 %-os költséghányadot vagy a tételes költségelszámolást kell választanunk.
Ingatlan bérbeadása leggyakrabban a lakás kiadása, vagy a garázs bérlet, de mezőgazdasági haszonbérletek is szép számmal vannak. Van, aki csak egy lakást ad ki, de van, aki több ingatlannal üzletel így. Egy biztos, hogy adót kellene utána fizetni, ha ezt be is jelentenék az adóhatósághoz.
Sokan adnak ki albérletbe saját lakást (tévesen albérletnek nevezzük, pedig az bérbeadás, hiszen a tulaj adja ki) de nem fizetnek utána adót. Ez nálunk tendencia, mert semmi nem ösztönzi a bejelentést, sem az, mint más európai országokban, hogy a bérbeadásból származó adó levonható a személyi jövedelemadóból, sem az, hogy szigorúan ellenőriznék. Pedig nem lenne nehéz a NAV számára utánanézni, hogy kinek hány ingatlana van és van e ott közüzemi fogyasztás. Az adófizetés elkerülése akkor a legkockázatosabb, ha a bérlők utalják a havi díjat, mert az ugye „láthatóvá válik” az adóhatóság számára.
Vállalkozás keretében, de magánszemélyként is foglalkozhatunk lakás bérlettel. Csak akkor kell a magánszemélynek adószámot kérelmeznie, ha nem magánszemélynek adja ki, mert akkor adnia kellhet számlát, és azt adóazonosítóval nem lehet.
A bérbeadás után 15 százalék az adó mértéke mindaddig, míg az egymilliót nem éri el az éves bevétel ebből a tevékenységből. Akinek egy vagy két lakása van, amit kiad bérbe, bőven belefér ebbe a kategóriába, és még nem kell megfizetnie az egészségügyi hozzájárulást. De csak akkor fér bele, ha nem maradnak a nevén a mérőórák, mert akkor a rezsit is hozzáveszik, hiába fizeti azt tovább a tulaj a szolgáltatóknak, viszont egyben kiadás is, mert számlával lehet igazolni, hogy azt továbbfizeti a tulajdonos, szóval így nem válik tényleges adóköteles bevétellé.
A költségeket is le lehet számoltatni vagy átalánnyal, amikor tíz százalékot jelent számlák nélkül, ha pedig többet akarunk leszámolni költségként, akkor be kell mutatni a számlákat róla. A leggyakrabban előforduló költségek (ma már nem nagyon hirdet senki újságban, de pl ennek a költsége) a lakás rendbehozatalának a kiadásai, vagy különféle szerelések, amikről vannak számláink, de az elhasználódás árát is leszámíthatjuk.
Az ingatlan bérbeadás utáni adót kétféle módon számíthatjuk ki, tételes költségelszámolással vagy a 10%-os költséghányad alkalmazásával, mely utóbbi számítási mód a legnépszerűbb az egyszerűsége miatt, de nem a legcélszerűbb.
A tételes költségelszámolás esetében az összes bevételedből levonjuk az összes felmerült költséget, mely után kell adózni. (példa: 90.000.-Ft bérleti díj – 35.000.-Ft rezsi) egyéb elszámolható költséget is le lehet vonni, pl. felújítás, javítási költségek., viszont mindenről számlát kell kérni és azt megőrízni.
A 10%-os költséghányad alkalmazásával nem kell számlákat gyűjteni, hanem a bevételből levonunk 10 %-ot és a fennmaradó 90% lesz a jövedelmed, ami után fizetjük a 15%-os szja-t.
Olyan lehetőség is van, hogy ha valaki más helységben bérel lakást, mint ahol kiad, és ez az állapot tartósan fennáll, vagyis legalább három hónapon keresztül, akkor a kiadást szembe állíthatja a bevételével. Így lehet, hogy a kettő kiegyenlíti egymást, és a végeredmény nulla lesz.
Egy viszont biztos, hogy ha az adóhivatal bárkinél felfedezi a havi nagyobb összeg utalását, akkor büntetést szabhat ki, ami elég magas, mert többéves bérleti díjnak megfelelő összeget sózhat az adófizetést elkerülő nyakába. A mezőgazdasági haszonbérletnél pedig akkor nem kell fizetni adót, ha legalább öt évre megkötik a haszonbérleti szerződésüket a felek.