A járadékra azok lesznek jogosultak, akiknek olyan alacsony a jövedelme, hogy el sem éri vagy alig haladja meg az öregségi nyugdíjminimumot (2021-ben még mindig 28.500.-Ft). A járadék összege sem magas, sőt. Esettől függően a nyugdíjminimumhoz igazodik.
Ha úgy hozza az élet, hogy nincs annyi szolgálati idő, hogy valaki nyugdíjat kapjon, akkor is kell valamiféle jövedelem, amiből a létfenntartását fedezni tudja. Nem maradhat senki öregségére ellátás nélkül, hiszen számtalan kiadás van a rezsin kívül, amikkel meg kell birkóznia egy nyugdíjasnak. Még ha a közüzemi számlákon tud is spórolni, a gyógyszereken nem fog sikerülni és még enni is kell valamiből. Erre szolgálna az időskorúak járadéka.
Sajnos ma Magyarországon még mindig adódik olyan helyzet, hogy aki elérte a nyugdíjkorhatárt nem kap nyugdíjat, mert nem jogosult rá, vagy annyira alacsony a nyugdíj összege, hogy abból nem hogy a rezsit nem tudja kifizetni a nyugdíjas, de még a megélhetését sem tudja fedezni belőle. Az időskorúak járadéka azon személyeknek lett kitalálva, akik ebben a cipőben járnak és más megoldás nincs a számukra, mivel már a nyugdíjkorhatárt betöltötték, állásuk sincsen, így hát muszáj valamilyen támogatást nyújtani részükre.
Az időskorúak járadéka azon idős személyek részére biztosít ellátást, akik szolgálati idő hiányában a nyugdíjkorhatáruk betöltése után saját jogú nyugellátásra nem jogosultak, illetve alacsony összegű ellátással rendelkeznek. Ez a járadék valamelyest biztonságot jelent azoknak, akiknek a létbizonytalanságban kell tengődniük a nem elegendő szolgálati idő miatt, ami a nyugdíj megállapításához szükséges. A hiányzó szolgálati idők pótlása vagy nem lehetséges, vagy vásárolható ugyan még szolgálati idő, de ezt sem tudja mindenki megtenni.
Jövedelem hiányában tehát más választás nincs, mint a járási hivatal által megállapított időskorúak járadéka.
Aki a nyugdíjkorhatárt betöltötte, de vagy nincs jövedelme, vagy a nyugdíjminimum 85%-ánál kevesebb az egy főre jutó jövedelem, az az első kategóriába tartozik és 85%-os nyugdíjmimimum jár. Ezen kívül még több kategória van, és mind a jövedelem összegétől (nyugdíjminimumhoz képest százalékosan meghatározott) és az életkortól függ. Az egyedülálló, aki betöltötte a nyugdíjkorhatárt de még nincs 75 és havonta kevesebb mint az öregségi nyugdíjminimum 100%-a a havi jövedelme, annak a nyugdíjminimum 100%-a jár. Az egyedülálló, 75. életévét betöltött, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 135%-át (38.475.-Ft), annak szintúgy ennyi jár, (vagyis max. 76.950.-Ft összesen a nyugdíjával)
A jövedelemmel rendelkező jogosult esetén a fenti összegnek és a jogosult havi jövedelmének a különbözete lesz az időskorúak járadékának összege.
Kicsit meg van bonyolítva a jogszabályi megfogalmazás, hiszen a fenti kategóriáknál is aszerint sorolja be a jogosultakat, hogy a nyugdíjminimumhoz képest mekkora a jövedelem, így hát azok is jövedelemmel rendelkeznek, de a törvény szerint létezik a jövedelem nélküli és a jövedelemmel rendelkezők kategóriája is.
Arra is lehetősége van a jogosultnak, hogy a járadék terhére előleget kérelmezzen, az ellátás 50 százalékának erejéig, amit majd részletekben, egészen pontosan hat havi részletben fogják a későbbiekben levonni. Amíg ezt az összeget le nem vonják teljes egészében, újabb előleget nem tud igényelni a jogosult személy. Ha az illető időközben elhalálozik, ezt az összeget nem kell visszautalni.
Akik ilyen helyzetben vannak, hogy sem nyugdíjuk sem egyéb jövedelmük sincsen, azoknál az egészségügyi szolgáltatások terén is szükséges a segítség. Mivel nem tudja maga után fizetni az egészségügyi járadékot, az az önkormányzattól kérheti ennek megállapítását, és ennek megfizetésének átvállalását. Erre az időskorúak járadékában részesülő, de a nyugdíjas és a szociális segélyben részesülő is jogosult.
Nyugdíjkorhatárok:
- 1952 január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév, vagyis 2014-ben mehettek nyugdíjba
- 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap, vagyis 2015-ben vált nyugdíjassá
- 1953-ban született, a betöltött 63. életév, 2016-tól nyugdíjasok
- 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap, 2017-től nyugdíjasok
- 1955-ben született, a betöltött 64. életév,2019-től váltak nyugdíjassá
- 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap, vagyis 2020-tól nyugdíjas
- 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév, azaz 2022-ben válnak öregségi nyugdíjra jogosutakká.
Mi kell a kérelemhez?
Kérelem formanyomtatványon benyújtva, valamint a kérelmező és a vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelemigazolása (havi rendszerességgel járó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelméről szóló igazolás, nem havi rendszerességgel, ill. vállalkozásból vagy őstermelői tevékenységből származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett nettó jövedelemről szóló igazolás).