A fogyatékossági támogatást kormányhivatalokban, illetve a kormányablakoknál lehet intézni. Az igényt a megfelelő nyomtatvánnyal, személyazonosító igazolvánnyal és az orvosi igazolással lehet kérelmezni. Összege attól függ, hogy a kérelmező jogosult hallási fogyatékos, vagy látási, értelmi, vagy mozgásszervi fogyatékos, illetve autista és a szakértői bizottság szakvéleménye szerint az igénylő önkiszolgálási képessége nem hiányzik, illetve halmozottan fogyatékkal élő. kérelmet ezen a linken talál.
Fogyatékossági támogatást azért nyújt az állam, hogy a fogyatékosságból eredő hátrányokat és költségeket valamelyest kompenzálja. Fogyatékossági támogatást a súlyosan fogyatékos 18 évet betöltött személyek kapnak, akik Magyarországon élnek, de kik a súlyosan fogyatékosok, akik támogatásra jogosultak a jogszabály szerint.
A súlyos fogyatékos állapotot mindig orvos szakértőnek kell megállapítania. A mozgásszervileg fogyatékos személyek, akiknek protézisre van szükségük, vagy tolókocsiba kényszerültek, mindenképpen ide sorolandóak, de emellett még ide tartozik más megbetegedés is.
A látásukban károsodottak, vagy a hallás fogyatékkal élők nagytöbbsége jogosult a támogatásra, de a pontos megnevezéseket és kritériumokat a törvény tartalmazza, hogy ezeken a fenti fogyatékosságokon belül, az adott konkrét betegség vagy testi hiányosság a jogosultság alapja e.
A fogyatékossági támogatást más juttatás kizárhatja, úgymint a vakok személyi járadéka, a magasabb összegű családi pótlék. Az igénylés előtt tehát át kell gondolni, hogy melyik ellátás lesz a magasabb összegű, melyik jelent nagyobb segítséget az igénylőnek A támogatások között ugyanis lehet választani, és ha úgy dönt valaki, hogy a másik folyósítását szeretné választani inkább, akkor lemondhat a jelenlegi támogatásról és megigényelheti az előnyösebbet.
A fogyatékossági támogatás összege a nyugdíjak emelésével együtt változik, emelkedik, de az összeg így is meglehetősen kevés mivel a mindenkori nyugdíjmimimum a számításának az alapja, és kérdéses, hogy mire is elegendő, hiszen lehet, hogy még a szükséges gyógyszerek árának felét sem fedezi. Aki rászorul ugyanis erre a támogatásformára, annak elég sokféle eszközre, speciális gyógyeszközökre, speciális tárgyakra lehet szüksége, vagy speciális ételfélékre, amikről nagyon jól tudjuk, hogy az eleve drága élelmiszerekhez képest is költségesek.
A támogatás az illetékes járási hivatalnál igényelhető a megfelelő, erre rendszeresített nyomtatvány kitöltésével, amihez hozzá kell csatolni az orvos által adott igazolásokat (beutalót), valamint a fogyatékosságot igazoló orvosi dokumentációt (pl. kórházi zárójelentés, ambuláns lap), másolatban is.
Emellett még nyilvánvalóan vinni kell a személyazonosító okmányokat és a TAJ kártyát is ( ha Postai úton történik a kérelem benyújtása, ezen okmányok mindkét oldaláról készült másolatát kell beküldeni) a kérelem mellékleteként. Az járási hivatal pedig úgy fog eljárni, hogy a bevett orvosi dokumentumokat megküldi a rehabilitációs szakigazgatási szervnek, akik megvizsgálják azokat és döntenek, hogy az igény benyújtója súlyosan fogyatékosnak minősül e. Ha szükséges, akkor személyes megjelenésre is kötelezi a rászorult fogyatékos személy.
A támogatás összege:
2014. január 1-jétől a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvénynek a nyugellátások évenkénti rendszeres emelésére vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező mértékben emelni kell, az újonnan megállapításra kerülő fogyatékossági támogatást pedig ugyanilyen emelt összegben kell megállapítani.
2020. január 1-jétől 0,7 százalékkal emelkedik, valamint 0,7 százalékkal megemelt összeg további 2,8 százalékkal emelkedik, ha az ellátást 2020. január 1. napját megelőző időponttól állapították meg.
a támogatás havi összege 2021. január 1-jétől:
- 25 ezer Ft körüli összeg, ha a súlyosan fogyatékos személy hallási fogyatékos, illetve akkor is ilyen összegű a fogyatékossági támogatás havonta, ha a súlyosan fogyatékos személynek nem hallási, hanem más fogyatékossága van és önkiszolgálási képessége nem hiányzik;
- 31 ezer,-Ft körüli összeg pedig, ha a súlyosan fogyatékos személynek nem hallási, hanem más fogyatékossága van és önkiszolgálási képessége hiányzik, vagy halmozottan fogyatékos.
2001. június 30-ig az erősen látáscsökkent vagy vak személy részére a vakok személyi járadékát állapították meg. 2001. július 1-jétől új jogosult részére a vakok személyi járadékát nem lehet megállapítani. A vakok személyi járadékában részesülő személy, amennyiben 18. életévét betöltötte, a járadék helyett kérheti a fogyatékossági támogatás megállapítását.