Fogyasztóvédelmi bírság mértéke 2021

Fotó: © Antonio Marano / Flickr

A panaszbeadványt 2016 január 1-től már nem kell aláírással ellátnia a panaszosnak, mint korábban, a termékbemutatók nagyobb ellenőrzés alá estek az elmúlt években a fogyasztók nagyobb biztonsága érdekében, mivel sok ellentmondás volt az elmúlt években az árubemutatókkal kapcsolatosan. 2017. január 1-től hatályba lépő rendelkezések szerint módosulnak a bírságtételek is.

Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatként lesz szankcionálható a kettős minőség 2022 májustól, melyvéget vet a fogyasztókat megtévesztő, megkülönböztető gyakorlatnak. A megkezdett laboratóriumi vizsgálatok megerősítették, hogy a hazánkban kapható termékek némelyike kevesebb hatóanyagot tartalmaz a Nyugat-Európában azonos márkanéven és csomagolásban kapható terméknél.

A fogyasztóvédelmi bírság, mint ahogyan a nevében is benne van, a vásárlók érdekeit hivatott védelmezni azáltal, hogy ha az értékesítő cégek, vállalkozások nem úgy járnak el, ahogyan a jogszabályban elő van írva, és a fogyasztók jogai sérülnek.

A vállalkozók, ha megsértik a fogyasztóvédelmi előírásokat, akkor bírságot fizetnek. Persze, ha a hatóság erről tudomást szerez és kiszabja a megfelelő szankciót a körülmények mérlegelésével, az arányosságot szem előtt tartva.

Fogyasztók panaszaikkal a járási hivatalokhoz fordulhatnak. Illetékes Járási hivatalt itt találhatja meg.

A bírság mértéke esetfüggő, és sok mindent mérlegelnie kell a hatóságnak. Egyrészt szem előtt kell tartania, hogy a vállalkozásnak mekkora a bevétele, valamint mekkora a jogsértés, mert ha számos vásárló lelte kárát a vételben, akkor akár milliárdos nagyságrendű is lehet a bírság. Aki nem fizeti meg a bírságot, attól késedelmi pótlékkal növelten fogják adók módjára behajtani.

Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat címén is büntet a fogyasztóvédelem. A magatartás lényege, hogyha valaki hiányos szaktudással – vagy szaktudás nélkül – rosszhiszeműen és tisztességtelenül jár és ezzel a vásárolók lehetőségeit rontja az árumegvásárlásával kapcsolatban, vagyis kárt okoz a vevőknek, hiszen azok más, jobbminőségű árura számítottak. A megtévesztő és agresszív kereskedelmi gyakorlat különösképpen tisztességtelen. Biztosan sokan tudunk erre példákat. Ilyen, amikor előadásokat szerveznek egy termék eladása érdekében, ahol szakmai hozzáértést imitálva rásóznak emberekre gyatra minőségű termékeket, miközben úgy állítják be, hogy az milyen szuper tulajdonságokkal rendelkezik.

A jogszabály végigveszi, mik azok a magatartások, amik tisztességtelenek és a való életben is megjelennek. Ilyen tisztességtelen pl. az úgynevezett csalogató reklám, ami azt jelenti, hogy a reklám felhívja a vásárlásra az embert, viszont azon az áron, amin kínálja, nem fogja tudni eladni a vállalkozás. Ami pedig legutóbb került bele a jogszabályba, az az, hogy a vállalkozás azt kommunikálja, hogy valamennyi engedélyt megszerzett az értékesítéshez, ami persze nem fedi a valóságot. Sokszor hallottuk már, hogy ez vagy az a hivatal hitelesítette a terméket, viszont a valóságban erről szó sincsen.

A jogszabály végigveszi mik a megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok, mint az áru származási helyére vagy anyagára vonatkozóan megtévesztő információkat tartalmaz, de az is az, ha valaki olyan terméket forgalmaz, ami szinte teljesen megegyezik egy másik, sokkal jobb minőségű ismert termékre, így ezzel megtéveszti a vevőket. A törvény szerint, ha egy vállalkozás már legalább három éve folytatta a tevékenységét, akkor már eljárás a jogsértés miatt nem indítható meg. Ha viszont a tevékenység folyamatos, akkor az abbahagyástól kell számolni az elévülést. Ez az eljárás viszont nem befolyásolja azt a jogot, hogy a sérelmet szenvedett vásárló polgári úton bírósági eljárást kezdeményezzen.

Termékteszteket itt talál: https://www.fogyasztovedelem.kormany.hu/#/termektesztek

Ha valakinek panasza van egy vállalkozással, vagy termékkel kapcsolatban, akkor azt ma már legjobb, ha elektronikusan küldi meg, ügyfélkapun keresztül. Ha így nem lehetséges, akkor a vállalkozás székhelye lesz az irányadó. A székhelynek megfelelő fogyasztóvédelmi szervhez kell megküldeni (kormányhivatal alá tartozik mostmár a fogyasztóvédelem is) A panaszban meg kell adni a nevet és elérhetőséget, valamint azt hogy melyik az a vállalkozás pontosan, ami ellen panasszal éltünk, továbbá a kifogásolt magatartást és kérelmet arra, hogy a hivatal eljárjon és meghozza a döntését. Ezen kívül még minden dokumentumot, vagy olyan levelezést, amit a céggel folytatott a panaszos a kifogásolt magatartással kapcsolatban, vagy pedig a jegyzőkönyv másolatot és végül pedig alá kell írni a beadványt. Amennyiben hiányosan nyújtja be valaki a panaszát, akkor is ki lesz vizsgálva, viszont akkor már nem lesz ügyfél a panaszos, ezért nem kérhet tájékoztatást és nem tekinthet be az iratokba, hanem közérdekű bejelentésnek fog minősülni a panasz. A panasz benyújtásához nyújt segítséget az nfh honlapján található űrlap, amit bárki letölthet.

2016. januárjától egy jelentős változás volt a fogyasztóvédelmi hatóság eljárásában. A jogszabálymódosítás hatására fokozottan ellenőrzi a hatóság a termékbemutatókat. Évek óta halljuk, hogy milyen botrányok vannak egyes árubemutatókkal kapcsolatban. Hogyan veszik rá úgymond a résztvevőket különféle használati tárgyak megvételére. A jogszabályalkotó valószínűleg ennek hatására döntött úgy, hogy törvényt szigorít ilyen aspektusból és kiemelten odafigyel az ilyen termékbemutatókat szervező cégekre. Az erre vonatkozó törvényi szakasz már 2016. január 1-től hatályba lépett.

2017. január 1-től hatályos rendelkezések a webshopok és webáruházakra irányul. Mivel jelentősen elszaporodtak az interneten kereskedő weboldalak, egyre több mindent vásárolhatunk neten, így gyakoribbak a jogsértések is. Ma már számos helyen láthatjuk a legbiztonságosabbnak ítélt webáruház bélyegek feltüntetését is, ahol nagy valószínűséggel nem kell tartanunk attól, hogy kárunkra jogsértést követnek el.

A webáruházak, webshopok által, tevékenységükkel összefüggésben ismételten megállapított jogsértés esetében 200 ezer forinttól a nettó árbevétele 5%-áig, legfeljebb 500 millióig is terjedhet (100 millió Ft-ot meghaladó éves nettó árbevételű vállalkozások esetében) de elérheti akár a kettő milliárd forintot is akkor, ha a fogyasztók széles körének testi épségét, egészségét sértő vagy veszélyeztető, továbbá a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértést valósít meg a webshop. A nettó 100 millió bevétel alatti vállalkozásoknál 2 millió is lehet a büntetés.

A “csodákat ígérő” webáruházak, melyekkel szemben folyt eljárás itt találja.