A fizetés nélküli szabadság több esetben járhat a munkavállalónak. Vannak a törvény adta kötelező esetek, mint az anyának gyermeke ápolására. Ezeken felül lehetnek nem kötelező esetek, amikor a munkáltató mérlegeli, hogy hozzájárul e a munkavállalója ilyen formájú hosszabb idejű távollétéhez.
A nevéből is kiderül, hogy itt a szabadságnak egy olyan formájáról ejtünk szót, amit a munkáltató biztosít a munkavállalója számára, de munkabér erre az időre nem jár. A fizetésnélküli szabadságnak vannak kötelező esetei, amikor a dolgozó kérelmére a munkáltatójának biztosítania kell a szabadságot és van mikor egyéni döntésén múlik az engedélyezése.
2013. január 1 óta megváltoztak a fizetés nélküli szabadság szabályai, azóta viszont érintetlen a törvény ezirányú rendelkezése.
A fizetés nélküli szabadság kötelező esete:
Fizetés nélküli szabadság jár addig, míg a gyerek a három évet be nem töltötte, abból a célból, hogy a gyermeket gondozza (ez a gyed időszaka) , de ezen felül még jár addig is, míg a gyerek tíz éves nem lesz, és míg a gyest folyósítják. Nemcsak gyermek gondozás miatt jár fizetésnélküli, hanem ha pl. akkor, ha valakinek a szülőjét kell ápolnia, ám ekkor legfeljebb két évig. Ezen felül még az önkéntes katonai szolgálat idejére jár fizetésnélküli, de ez a legkevésbbé gyakori eset a mindennapi életben.
Ami megszűnt, az az építkezés idejére kiadott fizetésnélküli, erre nem volt igény az utóbbi években, mert visszaesett az építkezések száma, így a jogalkotó hatályon kívül helyezte a jogszabály erre vonatkozó részét.
Ha fizetés nélküli szabadságot szeretnénk igénybe venni, akkor azt legalább 15 nappal korábban kell a munkáltatójának bejelentenie, írásban.
A fizetés nélküli szabadság igénylése csakis önkéntes lehet. Semmilyen szabály alapján nem kötelezhet egy munkáltató egy munkavállalót arra, hogy fizetés nélküli szabadságra menjen. Akármire is hivatkozik egy munkáltató, hogy rávegye a munkavállalót a fizetés nélküli szabadságra, az jogellenes lesz. Abban az esetben szokta a munkáltató rábírni a dolgozóit a fizetés nélkülire, ha kevés a munka és nem tud fizetni, vagy nem akar. Ekkor nem is hagynak más választást a munkavállalóknak, így azok abba általában belenyugszanak.
Ha nincs munka, akkor azt állásidőnek nevezzük és akkor is jár fizetés, a személyi alapbér, hiszen nem a munkavállaló hibájából nem dolgozik, hanem mert a munkáltató nem tud neki munkát biztosítani. A munkáltatónak a két legfontosabb munkajogviszonnyal kapcsolatos kötelezettsége ugyanis a munka biztosítása és munkabér fizetése. Ezt akarja sok munkáltató elkerülni, így elérik, hogy a dolgozó fizetésnélkülire menjen.
A fizetésnélküli akkor szűnik meg, amely időpontig azt a munkavállaló kérte. Leghamarabb pedig azt követő 30 nap után, amikor a munkavállaló beadja a nyilatkozatát a munkáltatóhoz, hogy meg kívánja szabadságát szüntetni a mai nappal.
Fizetés nélküli szabadság munkáltatói mérlegelés alapján:
A kötelező fizetés nélküli szabadság esetein kívül a munkáltató engedélyezhet fizetés nélküli szabadságot a munkavállalójának, annak kérelmére is. Akkor szokták ezt kérni, ha ki akarnak menni külföldre dolgozni, de az itthoni munkahelyen sem szeretnének felmondani. Ezt a munkáltató nem köteles engedélyezni és a munkavállaló sem követelheti ki magának. Ha a munkáltató belemegy, akkor szerencsénk van.
A munkaadó a gyermek gondozása miatt kötelezően kiadott fizetés nélküli idején nem élhet felmondással, viszont ez a felmondási védelem csak az anyát illeti meg a Munkatörvénykönyve szerint. A felmondási idő a közlést követő napon kezdődik alapesetben, de egyébként, ha mégis felmondtak, a felmondási idő csak a fizetésnélküli lejártát követően kezdődhet csak meg.
(A fizetés nélküli szabadság indokai az alábbiak lehetnek: 1.) gyermek 3 éves koráig, a gyermek otthoni gondozása céljából; 2.) a gyermek 10 éves koráig a GYES alatt, ha a gyermeket otthonában gondozza; 3.) a tartós ápolásra szoruló közeli hozzátartozó otthoni ápolása céljából legfeljebb 2 két évre, ha az ápolást személyesen végzi 4) egyéb más okból is kérhető, de megadása nem kötelező. Ilyen egyéb ok lehet pl. egy lakásfelújítás vagy építkezés, vagy hosszabb külföldi tartózkodás mondjuk tanulmányi céllal. (ha a tanulmányok esetleg hasznos lehet a munkavégzés szemponjából, akkor a munkáltatódönthet úgy hogy tanulmányi szerződést köt a munkavállalóval. A tanulmányi szerződéssel külön cikkünk foglalkozik részletesen.
Nagyon fontos szabály, hogy a fizetés nélküli szabadság alatt az egsészségbiztosítás is szünetel, így azt minden fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalónak magaának kell megfizetnie és a 21T1011U számú nyomtatvány kitöltésével lejelentenie, hogy ezidő alatt maga fizeti egsészsébiztosítását, hiszen azt fizetni kötelező. A járulékot a biztosítási jogviszony megszűnését követő 46. naptól kelll fizetni, amennyiben a belföldinek minősülő személy korábbi jogviszonya legalább 45 napig fennállt, ha nem, akkor az azt megelőző 30 napon belül volt 45 napnál hosszabb időtartamú biztosítási kötelezettség alá tartozó jogviszonya.
2021-ben az egészségügyi szolgáltatási járulék havi 7 710 forint + az indexálással növelt összeg, a hatályos Tb törvény értelmében, amit a NAV tesz közzé a tárgyévre vonatkozóan, a megelőző év október 31-ig a honlapján.
Fizetés nélküli szabadság igénylés
(Tájékoztató jellegű iratminta)
Alulírott……………………………. (anyja neve:…………………………..; szül.helye és ideje:………………………..) kérem, hogy 20………………………-tól 20……………………-ig fizetés nélküli szabadságot engedélyezni szíveskedjen részemre az alábbi ok miatt:
……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………
Szabadság alatti elérhetőségem (cím és telefonszám): ……………………………………………………………………..
kelt: ………………………………, 20……………………………………………………….
Tisztelettel:
………………………………………………………………………
Munkáltató határozata:
Kérelmének megfelelően a szabadságot engedélyezem. Amennyiben a fizetés nélküli szabadság ideje lejárt, kérem, hogy másnap szíveskedjen munkába állni. vagy /Kérelmét nem engedélyezem.
Kelt:………………………………….., 20……………………………………………..
………………………………………………………….
munkáltató