2016-ban módosult lényegesen az épített környezet alakításáról szóló jogszabály, valamint 2017-ben az illetéktörvény is, mely megváltoztatta az építési engedélyezési eljárást. Az építésügyi hatósághoz való bejelentéssel megkezdhetjük a 300 nm-nél nem nagyobb lakóházunk építését. 160 nm alatt pedig illetéke sincs az eljárásnak. Az építtető az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet a kivitelezés tervezett megkezdése előtt 15 nappal bejelenti ÉTDRen keresztül az építésfelügyeleti hatóságnak.
2026. év végéig élhet az 5%-os lakásáfa azokra a 150 négyzetmétert el nem érő lakásokra és 300 négyzetméter alatti családi házakra, amelyekre 2022. év végéig megkapják az építési engedélyt vagy az építés egyszerű bejelentését megteszik.
Az építési engedélyezés területén pozitív változásokat hozott a 2016-os év. Az átalakított szocpol, vagy új nevén CSOK, és a lakásépítések áfájánk lecsökkentése okán, vagy csak arra tekintettel változtatták meg az építési engedélyezést, hogy fellendítsék az új lakásépítéseket. A lakásépítéseknél a hosszadalmas, építési hatóság előtt lefolytatandó építési engedélyezési eljárást rövidítették le azzal, hogy egy sokkal rugalmasabb és rövidebb eljárást iktattak be.
Az újonnan bevezetett törvénymódosítás miatt sokan, főképp az építészek hitték azt, hogy mostmár mindenki azt épít és úgy, ahogyan akar. Pedig ez nem ennyire egyszerű. Nyílván egyszerűsödik az eljárás, de nem hihetjük azt, hogy mindenki ész nélkül fog mindenféle összevissza épületeket felhúzgálni.
Az új lakások után fizetendő, jelenleg 27%-os áfát a lakásépítések ösztönzésére vitték le 5%-ra ismét. A kedvezményes Áfa szabály ismét hatályban van 2021. évtől.
Egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység
E-építési napló mindig kell egyszerű bejelentéses építkezésnél. (ez a hitelhez is kelleni fog, ha azt szeretnénk felvenni)
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényt (Étv.) egészítették ki egy újfajta eljárással, ami az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység nevet viseli.
Az eljárástípust azokra az építkezésekre lehet alkalmazni, amelyek hasznos összes alapterülete 300 négyzetméternél nem nagyobb és lakóépület a megépítendő építmény.
Az építtető a nevének (cégnevének) és lakcímének (székhelyének) közlésével a kivitelezés előtt 15 nappal bejelentést tesz az építésügyi hatóságnak.
Továbbá, még az is egyszerűsíti az eljárást, ha a közműves vagy égéstermékelvezető megépítésekor a szolgáltató jóváhagyás kérésekor 8 napon belül nem ad választ, akkor azt megadottnak kell tekinteni.
A bejelentéseket egy egyszerűsített bejelentési dokumentáción kell megtenni, amit tartalmaz az Étv. ha ettől később el kívánnak térni, akkor ezt is be kell jelenteni.
Az épületet a bejelentés megtételétől számított 10 éven belül kell felépíteni. Erről hatósági bizonyítványt állítanak ki. Ha ezidő alatt nem építik meg, akkor le kell bontani a már meglévő építményt.
2016. január 16-tól új rendelkezés, hogy a hatósági bizonyítványért az Étv. mellékletében lévő díjat kell fizetni.
Az Illetéktörvényt viszont nem ennek megfelelően módosították az építési eljárásokat tekintve. Az Itv. melléklete (XV. mell. IV.pont) szerint csak a 160 nm alatti egylakásos lakóépületek építési engedélyezési eljárása illetékmentes. Lehetséges, hogy ezt még egyszer meg fogják módosítani az Étv-re tekintettel, azonban tény, hogy egy 100 és 160 nm közötti lakóépület méret életszerűbb, mint egy 300 nm-es. Egyébként egy 250 nm-nél nagyobb lakás építése már akár 100 ezer forint illetéket is jelenthetne.
A bejelentéssel – az új szabály szerint – feljogosítottá válik az építtető az építkezés megkezdésére.
Az építészek, tervezők akkor is tudni fogják, hogy hiába nem kell engedély az épület építéséhez, vagy csupán bejelentéshez kötött, akkor is figyelemmel kell lenni és be kell tartani a településrendezési tervekben foglaltakat, a helyi építési szabályzatot és építésügyi illetve egyéb hatósági előírásokat. Minden építtetőnek érdeke, sőt saját érdeke, hogy az eljárás során szakértőket alkalmazzon, vagyis építész munkáját vegye igénybe.