2013. január 1 óta már nincs elvi engedélyezési eljárás külön, hanem egy összevont eljárástípus részeként létezik, ami kétlépcsős. Az első lépésben az elvi engedélyezés történik meg, és csak ezt követően kerül sor a tényleges építési engedély kiadására.
Az elvi építési keretengedély építési tevékenység végzésére nem jogosít.
Korábbi hatályban lévő építésügyi jogszabály alapján elkülönült eljárástípus volt az elvi építési engedélyezés. Jelenleg hatályos szabályok szerint már csak egységes eljárás megindítására van lehetőség.
Az elvi engedély azért is célszerű, ha nagyobb beruházásra készülünk, és tudni szeretnénk, hogy az építkezésünknek van e bármilyen akadálya. Akár a beépíthetőséggel kapcsolatban, akár szakhatósági állásfoglalással kapcsolatos gátja. Az előzetesen tisztázandó kérdések tekintetében érdemes elvi építési engedélyért folyamodni a hatósághoz.
Az elvi építési engedéllyel a kezünkben még nem vagyunk jogosultak építkezni, csupán abban lehetünk biztosak, hogy az adott körülmények között és tervek alapján az épületre építési engedélyt kaphatunk.
Az új szabályok szerint már nincs külön elvi engedélyeztetés, hanem egy összevont eljárás van, ami két részből áll. Egyrészt az elvi építési keretengedélyezésből és az építési engedélyezésből. Amikor megindítjuk ezt az összevont eljárást a megvalósítással kapcsolatos követelmények előzetes tisztázása céljából van egy elvi szakasza magának az eljárásnak.
Az elvi építési keretengedély jogerősítés napjától egy évig van hatályban, vagyis eddig használható fel. Az építtető az elvi építési keretengedély hatályossága alatt kezdeményezheti az építési engedélyezési szakasz lefolytatását.
2020-tól tulajdonképpen valamennyi építésügyi hatósági eljárás illetékmentessé vált, így ki is került az illetéktörvényből.