Az élelmiszereink megfelelőségére 2016-ban is nagy figyelmet fordít az Európai Unió. A magyar élelmiszerkönyv előírásainak minden élelmiszer gyártónak és forgalmazónak meg kell felelnie. Az élelmiszerlánc biztonsági hatóság folyamatosan ellenőrzéseket tart.
Talán az egyik legfontosabb kérdés, és amivel a legtöbbet is foglalkozunk az az élelmiszereink megfelelősége. Vajon tényleg azt esszük, ami az ételek címkéjén van? Sokat hallunk arról, hogy mennyi ízfokozót, és más egészségre ártalmas dolgot raknak a gyártás során az élelmiszerekbe.
Az Európai Unió már az állattenyésztés és növénytermesztés szakaszában stratégiákkal rendelkezik az élelmiszerek biztonsága tekintetében. Nem csak az élelmiszerek előállítása terén, hanem még az úgynevezett „alapanyagok”, mint az állat vagy a növények szintjén is beavatkozik, teljesen természetesen. Ezért lehetünk biztosak abban, hogy egy-egy élelmiszernek miken kell átmennie, mire az üzletek polcaira kerülnek. Megtudhatjuk, hogy milyen termelőknél kezdte az életútját az adott tejtermék, vagy húskészítmény. A szigorú követelményrendszernek minden uniós és unión kívülről érkező élelmiszernek meg kell felelnie.
Vannak területek, ahol pedig fokozott figyelmet tanúsít az Unio, mint pl az állattenyésztéskor az antibiotikumok használata, vagy a táplálék-kiegészítők, miben mennyi vitamin lehet és még sorolhatnánk, de egészen a csomagolás és a csomagolóanyagok használatára is figyel az Unio.
Az élelmiszerek akkor forgalmazhatóak Magyarországon, ha fel vannak tüntetve rajta magyar nyelven az információk pl az összetételéről, és az előállítójáról…stb. ezt hívjuk élelmiszerjelölésnek, ami tartalmazza az élelmiszerek jellemzőit, előállítását és eltarthatóságát is. Nem keltheti viszont azt a látszatot, hogy a tulajdonságai megegyeznek egy másik élelmiszerével, ami sokkal jobb minőségű. Továbbá nem címkézhető fel úgy a termék, hogy arra lehessen belőle következtetni, hogy gyógyításra, vagy bármilyen ehhez hasonló célra alkalmas. (mégis sokat hallunk az újra vagy átcímkézésről, van hogy még arra sem veszik a fáradtságot, hogy a régi címkét levegyék, mielőtt az újat felragasztják)
A magyar élelmiszerkönyv foglalja magában valamennyi előírást arra nézve, hogy milyen szabályoknak és irányelveknek kell megfelelniük az élelmiszerek előállítása során, amely szabályozások összhangban állnak a nemzetközi szervezetek által ajánlott előírásokkal.
Tulajdonképpen a HACCP rendszer tömöríti az élelmiszer-biztonsági rendszer elveit, amit Magyarországon 1996 óta alkalmaznak. 2004 óta pedig már a vendéglátásban részt vevő és a közétkeztetéssel foglalkozó helyeken is kötelező érvényűvé vált. Eszerint aki élelmiszert forgalmaz, vagy azt állít elő, annak felmérést kell készítenie, hogy az élelmiszerbe milyen veszélyes anyag kerülhet, illetve, hogy lehet elkerülni azt, hogy ezek bekerüljenek az élelmiszerekbe. Mind az elkerülésre, és az egészségre ártalmas anyagok mennyiségének csökkentésére intézkedési terveket kell alkotni.
Az RASFF rendszert dolgozták ki az élelmiszerekkel és a takarmányokkal kapcsolatos riasztórendszernek. A rendszer úgy működik, hogy a tagállamok az Európai Bizottságnak küldenek jelentést arról, hogy ha egy élelmiszerben vagy takarmányban egészséget veszélyeztető anyag van. A Bizottság ezután küldi a többi tagnak az információt. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal tartja a kapcsolatot a RASFF rendszerrel.