Egyéni vállalkozó 2021: adózása, járulékai

Fotó: © reynermedia / Flickr

Saját útját kívánja járni, és a jövőben olyan munkát szeretne végezni, ahol saját főnökeként, egyéni érdekeit szem előtt tartva tevékenykedhet a mindennapokban? Sokan vannak úgy vele, hogy szívesen lennének egyéni vállalkozók, ám a vonatkozó szabályokkal nincsenek tisztában. Mielőtt erre az útra lépne, érdemes megismernie azokat a tudnivalókat, amelyek ezen évben vonatkoznak az egyéni vállalkozók adózására. Különösen fontos, hogy tisztában legyen azokkal a határidőkkel, melyek a fizetési kötelezettségekkel kapcsolatosak, ellenkező esetben komoly késedelmi kamatokra és bírságokra számíthat, ha elmarad egy-egy fizetéssel. A NAV honlapján pontos információkhoz juthat arról, hogy egyéni vállalkozóként milyen változásokkal kell számolnia, és mely területekre érdemes komolyabban odafigyelnie!

Lássuk néhány rövid pontban, milyen szabályok is vonatkoznak ma Magyarországon az idei évre vonatkozóan az egyéni vállalkozók adózási kötelezettségeire, hiszen elégtelen járulékfizetés esetén komoly bírságokra és szankciókra számíthatunk, amelyeket mindenképpen célszerű elkerülnünk.

Egyéni vállalkozó lehet minden magyar állampolgár.

Nem lehet egyéni vállalkozó, többek között az,

Cikkünkben helyhiány miatt nem vesszük sorra az összes erre vonatkozó jogszabályt, csupán általánosságokat közlünk. Elsőként nézzük az egyéni járulékokra vonatkozó szabályozásokat!

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 49/A. §-a szerinti, ún. vállalkozói személyi jövedelemadózás alapján a bevételek és az elszámolt költségek különbözete után kell 9% vállalkozói szja-t fizetni, ezután az adózott vállalkozói jövedelem után 15% osztalékalapot terhelő szja-t, és 15,5% szociális hozzájárulási adót, legfeljebb a minimálbér 24-szereséig.

Mivel a KATA szabályai megváltoztak 2021-től, vagyis az 50eFt/hó KATA helyett fizetniük kell maguk után a minimálbér, vagy a garantált bérminimum után a járulékokat. A KATA szabályai közé beiktatták az ugyanazon kapcsolt vállalkozás kifizetőtől származó 3 millió Ft éves bevételi értékhatárt.

A törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni:

Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése elektronikus úton, a Webes Ügysegéd alkalmazáson keresztül, vagy személyesen a NAV ügyfélszolgálatain kezdeményezhető. Ügyfélkapu-regisztrációval, vagy Telefonos Azonosítási szolgáltatásra vonatkozó regisztrációval, vagy eSzemélyi okmánnyal kell rendelkeznie.

Az egyéni vállalkozói tevékenységéből eredő kötelezettségeiért teljes vagyonával felel az egyéni vállalkozó.

Az egyéni vállalkozó több tevékenységet folytathat, tevékenységét több telephelyen, fióktelepen végezheti. Ha az egyéni vállalkozónak több telephelye (fióktelepe) van, a képesítési követelményekre vonatkozó előírásokat valamennyi telephelyen (fióktelepen) érvényesíteni kell.

Székhelye, telephelye és fióktelepe olyan ingatlan lehet, amely az egyéni vállalkozó tulajdonát képezi, vagy amelynek használatára az egyéni vállalkozó egyébként jogosult. Köteles személyesen közreműködni a tevékenység folytatásában, de erre alkalmazottat foglalkoztathat.

Az egyéni vállalkozó-megjelölést és nyilvántartási számát aláírása mellett minden esetben köteles feltüntetni.

Képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállalkozó folytathat, ha a követelményeknek maga nem, de az adott tevékenység folytatásában személyesen közreműködő személy az előírt képesítéssel rendelkezik.

Köteles haladéktalanul bejelenteni, ha a tevékenység gyakorlására vonatkozó jogszabályi előírásoknak nem felel meg, mely alapján a NAV törli a tevékenységét.

A bejelentés illetve engedélyköteles tevékenységeket itt találja.

Részletes feltételekben a szakmai kamarák adnak segítséget.

Az egyéni vállalkozó halála esetén özvegye, örököse folytathatja, ha ezt 90 napon belül a NAV részére bejelenti. A tevékenység folytatásának kezdete az egyéni vállalkozó halálát követő nap!

Az egyéni vállalkozó szüneteltetheti egyéni vállalkozói tevékenységét legfeljebb két évig, de minimum 30 napig. szüneteltetés után bármikor folytathatja, csak előző nap be kell jelentenie, ugyanígy a szüneteltetést is. A szünetelésig keletkezett és azt követően esedékessé váló fizetési kötelezettségeit a szünetelés ideje alatt is köteles teljesíteni.

A járulékok bevallása az Art.-ban meghatározottak szerint történik. Ez annyit tesz, hogy az egyéni vállalkozó a tárgyhónapot követő hónap 12-éig az ’58-as számú bevallás benyújtásával teljesíthet és köteles teljesíteni. A bevallás benyújtásával egyenértékű, amennyiben az adózó az adóhatóság “NY” jelű elektronikus űrlapjának segítségével nyilatkozik és közli, hogy bevallásra adott időszakban azért nem került sor, adókötelezettség ezen időszak alatt nem keletkezett. Ez a tevékenység azonban semmilyen körülmények között nem alkalmazható abban az esetben, ha bevallási kötelezettség soron kívüli, továbba ha a tevékenységet lezáró adóbevallásról van szó.

Amennyiben a vállalkozó tevékenységét megszünteti, ha a tevékenységre való jogosultság bármilyen okból megszűnik és ha a tevékenység folytatására való jogosultság szünetel, soron kívül kell kitölteni az adóbevallást.

Az egyéni vállalkozó a nyilvántartásban szereplő adatainak megváltozását a változástól számított 15 napon belül köteles az ügyfélkapun keresztül, kizárólag elektronikus úton bejelenteni, és ha a változás az igazolványban szereplő adatokat is érinti az igazolványát az ország bármely járási hivatalában leadja. Ha személyazonosító adatai (pl. neve) és lakcíme változik, azt nem kell bejelentenie.

(Fenti cikk csupán általánosságokat közöl a témában, tájékoztató jellegű. A teljes anyagot és ide vonatkozó jogszabályt a NAV honlapján olvashatják az érdeklődők az adott évre vonatkozóan. Illetve vállalkozására vonatkozó adózási kérdésekért keressen fel adószakértőt.)