A betegszabadság továbbra is a táppénzt megelőző 15 munkanapig tartó idő. A távolléti díjat a munkáltató fizet a betegszabadság alatt. A távolléti díj 70%-a a betegszabadság idejére járó bér, vagyis nem táppénzt kapunk.
Sokan nem is tudják, mi a jelentősége annak a fogalomnak, hogy betegszabadság. Lehet, hogy éppen a jogszabály szerinti betegszabadságukat töltik, mégis azt gondolják, hogy „táppénzen vannak”. A betegszabadság szabályai tulajdonképpen a munkáltató szemszögéből kapnak jelentőséget.
A Betegszabadság szabályait a Munkatörvénykönyve szabályozza. A betegszabadság az az idő, ami alatt – nyilvánvalóan – megbetegedés miatt nem megyünk munkába, csak ilyenkor a távollétünk idejére járó bérünket a munkáltató fizeti, nem pedig a társadalombiztosítás. A betegszabadság ideje 15 munkanap(nem naptári nap!),ha tehát pár hétre lebetegednénk, akkor egy adott évben a betegség első 15 munkanapjában betegszabadságon vagyunk, amint pedig ez letelt, akkor táppénzre megyünk. Ez a két dolog folyamatos, nem jelenti azt, hogy meg kell szakítani, csak mert másként nevezzük. A 15 munkanap addig adható ki, és annyi részletben, míg el nem fogy egy naptári éven belül. Ha tehát valaki januárban beteg lesz egy hétre, mondjuk hétfőtől péntekig, akkor 5 munkanap betegszabit adnak ki részére, februárban két hétre lesz beteg, mondjuk szerdától a következő utáni hétfőig, akkor akkor 9 munkanap betegszabit, és ha mondjuk májusban ismét megfázással kell otthon feküdnie, akkor – mivel már kimerítette a betegszabijait – táppénzre válik jogosulttá.
A betegszabadságba nem számít bele a munkaszüneti nap, így erre az időre kifizetett távolléti díj nem a betegszabadság miatt jár, hanem mert a jogszabály szerint keresőképtelenség esetére 70%-os távolléti díjat kell kapnia. Ha nem keresőképtelen valaki a munkaszüneti napon, akkor száz százalékos a távolléti díj. A havidíjas munkavállalóknál ez a dolog nincs így megbonyolítva, náluk nincs jelentősége a munkaszüneti napnak.
Nem jár betegszabadság a munkavállalónak, ha üzemi baleset miatt nem tud dolgozni, vagy foglalkozásából eredően betegedett le, illetve aki veszélyeztetett terhes. Ilyenkor ugyanis baleseti ellátást kell kapnia.
A betegszabadság csak a fennálló munkaviszony alatt jár, így ha az megszűnik, akkor már nem beszélhetünk betegszabadságról és mostmár másról sem, hiszen a passzív táppénzt két éve eltörölték. A jogszabály egyértelműen fogalmaz: biztosítási jogviszonynak kell fennállnia.
A betegszabadságot úgy adja ki a munkáltató, hogy a munkavállaló elmegy orvoshoz, aki megállapítja a megbetegedést, igazolást ad számára, amit a dolgozó odaad a munkáltatójának, és így az általános munkarendben dolgozóknál munkanapokon adja ki a betegszabadságot, ugyanúgy, mint a rendes szabadságot.
A munkavállalónak a betegszabadság időtartamára a távolléti díj 70 százaléka jár, ami bérpótlékokra is érvényes, ha kap ilyet a munkavállaló, így annak a 70 százaléka is ugyanúgy jár. A távolléti díjról külön cikk szól.
Nem jogosult betegszabadságra:
Az egyéni vállalkozó, társas vállalkozás tagja, kivéve, ha munkaviszony keretében munkát végez. Nem jogosult betegszabira a megbízási szerződéssel munkát végző sem Nem jár az üzemi baleset és foglalkozási megbetegedés miatti munkaképtelenség, valamint a veszélyeztetett terhesség miatti keresőképtelenség idejére sem, így ezekben az esetekben a munkaképtelenség első napjától kezdve táppénzen van az illető.
Egyszóval, a betegszabadság elnevezésnek elsősorban a munkáltató szemszögéből van fontossága, a munkavállalót annyiban érinti, hogy a betegszabadság alatt 70%-os a bér, míg a táppénz alatt 60%, ha megvan a két éves munkaviszony. Ha pedig ennél kevesebb van, akkor csak 50%. Akkor is 50%, ha be kell feküdnie gyógyintézetbe, vagy a gyermeke betegsége miatt megy el táppénzre.