2021. január 1. napját megelőző időponttól megállapított baleseti járadék összege 2021. január 1. napjától 3 százalékkal emelkedik.
A baleseti járadék jogosultsági előírásai, összege és egyéb részletszabályai nem estek át változáson, főképpen összege nem változott, amit nyilván a baleseti járadékra jogosultak vártak volna. Továbbra is annak jár, aki üzemi balesetet elszenvedett, vagy aki foglalkozás során szerzett betegséget. Táppénz szerű intézmény, mégis kicsit másféle jogintézmény, mert munkaviszony megléte kell hozzá, hiszen azzal összefüggésben alakult ki a baleset vagy a megbetegedés.
Baleseti járadék akkor kerül megállapításra, ha a valaki üzemi balesetet szenved, illetve foglalkozási megbetegedése lesz és a baleset miatt olyan mértékű lesz az egészségkárosodása, ami a 13%-ot túllépi, de még nem olyan mértékű, hogy rokkanttá váljon, vagyis nem megváltozott munkaképességű.
Akkor is megállapítható a baleseti járadék, ha nincs rokkantási, vagy baleseti rokkantsági nyugdíja. Viszont ennek ellenére is baleseti járadékra lesz jogosult, ha az üzemi baleset a nyugdíjkorhatára betöltése után következik be, amikor biztosítási jogviszonya is fennáll, vagyis munkaviszonyban áll, mert nyugdíj mellett dolgozik pl.
A baleseti járadék összegét úgy határozzák meg, hogy fokozatokba sorolják az üzemi balesetet szenvedetteket. Ez úgy alakul, hogy 1-4. fokozatig vannak a besorolások, ahol az egyes a 14 és 20% közötti egészségkárosodás, a második a 21 és 28%-os, a harmadik a 29 és 39 % közötti, míg a negyedik fok a 39% feletti egészségkárosodás. Az 1. fokba sorolt személy az átlagkeresete 8%-át, míg a 2. fok a 10%-át, a 3. fok a 15%, végül pedig a 4. fok a 30%-át kapja meg.
Az átlagkeresetet úgy veszik alapul, hogy a balesetet közvetlenül megelőző egy évet nézik. Ez lesz az a kereset, amiből százalékosan számolják ki a járadékösszeget, ha az illető üzemi balesetet szenved. Foglalkozási megbetegedés esetében a baleseti járadék az utolsó éves fizetés havi átlaga alapján kerül kiszámításra. Ha valaki nyugdíjas, akkor pedig a nyugdíjat veszik számításba természetszerűleg.
Ahhoz, hogy megértsük a baleseti járadék lényegét, tudnunk kell pár fogalmat. Azt hogy mi az üzemi baleset és mi a foglalkozási megbetegedés. A foglalkozási megbetegedés fogalmát a jogszabály mondja ki, ami szerint a munka végzése közben bekövetkező hosszan tartó egészségkárosodás. Tehát ok okozati összefüggés van a munka és a betegség között, vagyis a munka jellege miatt alakult ki a sérve vagy más gerincproblémája például. Az üzemi baleset pedig az, ami akkor éri a dolgozót, amikor dolgozik, vagy azzal összefüggésben, tehát pl. munkába menet történik útközben, vagy amikor elmegy átöltözni a munkavégzéshez, akkor éri valamilyen baleset.
Baleset járadékot leghamarabb akkor kap az ember, amikor megállapítják az egészségkárosodást határozatban és az jogerőre emelkedett. Amennyiben baleseti táppénzre megy valaki a megbetegedésével, akkor amint annak ideje lejár, máris jogosulttá válik a járadékra.
Megtörténhet az az eset is, hogy valakinek már folyósítanak baleseti járadékot, de közben megint üzemi balesetet szenved, akkor megvizsgálják, hogy ezáltal súlyosabb e a megbetegedés, és ezzel nagyobb százalékú lesz e a betegség, vagyis pl. 2. fokozatból hármasba lép e, mert akkor a magasabb, számára kedvezőbb átlagkeresetből fogják számítani a járadékát. Természetesen a megbetegedés állapota is változhat idővel, az rosszabbodhat vagy javulhat, ezért a járadékban is lehet változtatás, hol emelhetik hol csökkenthetik azt, sőt, ha már nem éri el a 13%-ot a romlás, akkor már nem is jár, vagyis megszüntetik. A jogosultság viszont úgymond fel is éledhet, mert ha időközben mégis romlik az állapot, akkor megint jár. a „feléledés” kissé bonyolult szabályozású, mert ha 1 fokban volt valaki és két évig kapta a járadékot, akkor ha utána 22%-os lesz az egészségkárosodás, és az legalább három hónapon át tart, akkor feléled. Ha viszont, megint lecsökken az egészségkárosodás a 22% alá, de magasabb mint 13 – értelemszerűen – akkor annak megfelelően jár.
Van még egy jelentős korlátozás, ha az egészségkárosodás nincs 20%-os, akkor a járadék maximum két évre járhat.
A járadékot úgy lehet kérelmezni, hogy amikor bekövetkezett a baleset, utána három év az, amin belül lehet, míg ha foglalkozási megbetegedése van, egy év áll rendelkezésre.
Ha valaki üzemi balesetet szenved, és ennek okán kap rokkantnyugdíjat, vagy pedig rokkantsági ellátásában részesült, ugyanabból a balesetből kifolyólag baleseti járadékért a kérelmet a rokkantnyugdíj (vagy ha rokkantellátást kapott) megszűnése után három éven belül kérheti.
A járadékot az ONYF. 3515-274 nyomtatványon lehet kérni, lakóhely szerinti nyugdíjigazgatóságon.
- Itt található a nyomtatvány.
- Az űrlap kinyomtatható és letölthető valamint számítógéppel kitölthető erre a linkre kattintva.
- Tájékoztató
A járadékigény elektronikus úton is benyújtható!
Az igénybejelentéshez mellékelni kell a baleseti táppénz megállapítására jogosult szerv üzemi baleset (foglalkozási betegség) tényéről hozott döntését.