A két évvel ezelőtt hatályba lépett Polgári Törvénykönyv teljesen átalakult, magában foglal több olyan rendelkezést, amit korábban külön jogszabály szabályozott. Új polgári törvénykönyv és értelmező jogszabálya született és lépett hatályba 2014. márciusában.
Ezzel a törvény módosítással több változtatás is történt, mert további törvények beolvasztásztásra kerültek az új törvénykönyvbe. A családjogi törvény, a gazdasági törvény, és a szövetkezeti törvény, valamint a termékfelelősségi törvény mind megszűnt önálló jogszabálynak lenni. A bennük foglalt szabályok már a polgári törvénykönyv részévé vált, vagyis a 2013. évi V. törvényben kell keresnünk.
Kardinális kérdés, hogy melyik törvényt kell alkalmazni, ha egy ügy már folyamatban van, vagy még a korábbi törvény hatályának fennállta alatt indult. Az új Ptk.-t a hatályba lépése után keletkezett tényekre és jogviszonyokra, és jognyilatkozatokra kell alkalmazni. Ez csak akkor van másként, vagyis csak akkor kell az újat alkalmazni, ha ezt kifejezetten kimondja a jogszabály. A szerződő vagy jogviszonyban álló felek is megegyezhetnek abban, hogy a jogviszonyukra az új Ptk.-t fogják alkalmazni.
Az új Ptk a társaságok törzstőkéje tekintetében nagyon fontos változást hozott. Az új rendelkezések felemelték a törzstőke összegét hárommillióra, ezért eztán már nem alapíthatunk 500 ezerrel céget, mint anno. Viszont a törvény nem szabja meg, hogy azt mikor kell rendelkezésre bocsátani, hanem arról megállapodhatnak a felek, mégpedig a társasági szerződésben (fontos megjegyezni, hogy a tagok ennek ellenére törzsbetétjükkel felelnek a társaság tartozásaiért). A betéti társaságoknak és közkereseti társaságoknak 2015. március 15-ig, a kft-knek pedig egy évre rá, legkésőbb 2017. március 15-ig kell megtenniük, hogy törzstőkéjük elérje a törvényi szintet. A törzstőke emelés részletszabályait itt nem taglaljuk, azt tekintse meg a törzstőke-emelésről szóló cikkünkben.
A jogalkotók türelmi időt határoztak meg a törzstőke összegének rendezésére, akképpen, hogy 2017. március 15-e után már nem tartalmazhatnak a cégek társasági szerződései régi Gt-s rendelkezéseket, azokat hatályossá kell tenniük, viszont, ha a társasági szerződés csak a régi gazdasági törvényre utalást tartalmaz, amiatt nem kell módosítani, vagy amiatt sem, hogy mostmár a bt. és kkt. vezető tisztségviselője elnevezése is ügyvezető lett, viszont, ha az új ptk-val ellentétes a rendelkezés, melyet a társasági szerződés tartalmaz, akkor már igen.
A válásra, ha azt még az új törvény hatálya előtt indították, akkor a régi ptk-t kell alkalmazni, a vagyonmegosztásra még ha azt március 15 után is érvényesítik, akkor is a régi szabályokat kell használni, mivel az életközösség megszűnt a régi ptk hatálya alatt.
A házassági közös vagyont nem érinti az új törvény, mert a különvagyon helyébe lépő közösvagyon szempontjából az öt évi házasságot a megkötésétől kell számítani.
A gyermek apjának tekintendő szabályoknál, miszerint apának kellett tekinteni, akivel házasságban élt az anya a fogamzás idején, aszerint változott, hogy az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában szereplő élettársra is alkalmazni kell ezt a szabályt, vagyis őt is ezen az alapon apának kell tekinteni.
Elbirtoklás szabályaiban is módosulás van, mert ha eltelt az az idő, ami az elbirtoklásra elő van írva, vagy abból egy évnél kevesebb idő van hátra, akkor az elbirtoklás másképp alakul, vagyis még az új törvény hatályba lépésétől egy évet kell számolni.
A képviselet szabályainál is változtatások vannak, hiszen érdekellentétre hivatkozva nem támadhatóak meg a Ptk hatálybalépése előtt tett jogi nyilatkozatok.
Nem könnyű ezeket a rendelkezéseket megérteni, hiszen olykor elég bonyolultak, mégis muszáj valahogyan szabályozni a már meglévő jogviszonyokat. Általában igaz, hogy a szerződések, vagy egyéb jogi nyilatkozatok megtámadására az új Ptk. hatályba lépésétől kell számítani a határidőket.
Mivel az évekkel ezelőtti törvénymódosítás mind szerkezetében mind tartalmában átfogó változást hozott a Polgári Törvénykönyvben, így idén már jelentős változásra nem kell számítani. A továbbiakban már csak részleteiben fognak hozzányúlni a törvényhez, 2017. január 1-től az egyesületekre vonatkozó közgyűlési szabályok, valamint az értékpapírokra vonatkozóan változtak rendelkezések a törvényben.