Az ajándékozási szerződés tekintetében változatlanok a Polgári Törvénykönyv vonatkozó szakaszai. Az ajándékozás leginkább családon belül érdekes, hiszen nagyobb értékben legfőképpen így ajándékozunk. Mások a szabályok, ha ingót ajándékozunk, és megint más, ha ingatlant. Az ajándékozási után a megajándékozott által fizetendő illeték a termőföldek esetében változott 2017. január 1-től.
2020-tól hatályos rendelkezés, hogy mentes az ajándékozási illeték alól (többek között) az ajándékozó testvére által megszerzett ajándék is mostmár.
Mi az ajándékozási szerződés, mikor köt az ember ajándékozási szerződést, és milyen jogi vonzata van? Mik a jogok és a kötelezettségek, amik az ajándékozásból erednek, és mikor lehet visszakövetelni egy ajándékot? Ezekre és még sok másra is választ adunk az alábbiakban.
Az ajándékozás lényege, hogy aki ajándékoz, ingyenesen bocsájt a másik fél tulajdonába bizonyos dolgot. Lehet ez akármi, ingó és ingatlan is, vagy jog. A termőföld ajándékozására egy kicsit speciálisabbak a szabályok, mint bármely más ingatlanra. Termőföldet ugyanis ma már csak közeli hozzátartozónak lehet elajándékozni. (ilyenkor nincs kifüggesztés, mint pl. az adásvételnél, de ügyvédi ellenjegyzés szükséges, különben a földhivatal nem jegyzi be az új tulajdonos tulajdonjogát.)
Az ajándékozásnál a felek kötelezettsége az, hogy aki ajándékoz, át kell, hogy adja a dolgot ellenérték nélkül, míg a megajándékozott a dolgot át kell, hogy vegye. A kisebb ajándékoknál nem szokás szerződést írni, mint pl. kerékpár vagy hasonló. Azt a mindennapi életben általában csak úgy odaadjuk, de inkább valamiért cserébe, szóval azt most nem vesszük ide. Most a nagyobb értékű dolgok és ingatlan ajándékozásáról beszélünk.
Amikor ingatlant akarunk ajándékozni, akkor azt ugyanúgy ügyvéd vagy közjegyzői ellenjegyzéssel kell megtenni mint az adásvételnél, hiszen anélkül is érvényes lenne, viszont a földhivatal azt sosem jegyezné be az ingatlan-nyilvántartásba, a földhivatal ugyanis csak ellenjegyzett okirat alapján jegyez be jogot.
Ajándékozni sok mindent lehet az ingatlanon kívül. Pl. pénzt, vagy vagyoni értékű jogot, mint társasági részesedés, vagy pedig tartozás átvállalását, vagy éppen elengedését is. Ha ugyanis a tartozást elengedjük, az ajándéknak minősül és illetéket kell utána fizetni.
Az ajándékozás lényege az, hogy ingyenes. Ha a felek ajándékozási szerződésnek próbálnak beállítani egy olyan szerződést, amiben tulajdonképpen van ellentételezés, vagyis kiderül a tartalmából, akkor az egy másik szerződést leplez, ezért annak tartalma alapján kell megítélni, így az lehet, hogy tartási szerződés lesz vagy éppenséggel adásvételi.
Az, aki kapja az ajándékot, követelheti azt a szerződés alapján, míg aki ad, megtagadhatja az ajándékozást, A megtagadás indoka az lehet, hogy a szerződés megkötése után saját körülményeiben olyan lényeges változás van, hogy a szerződés teljesítése tőle nem várható el. Általában az szokott bekövetkezni, hogy úgy megromlik a felek között a viszony, hogy az ajándékozó meggondolja magát, vagy pedig anyagi téren történiknegatív változás, így már nem engedheti meg magának azt, hogy egy nagy értékű dolgot adjon oda.
Sőt, az ajándékozó arra is jogosult bizonyos esetekben, hogy az ajándékot visszakövetelje. A visszakövetelés viszont nem egyszerű. A feltételei némileg szigorúak. Egyrészt, a szokásos mértékű ajándékot eleve nem is lehet visszakérni.A szokásosajándék relatív. Ahhoz, hogy ezt meg tudjuk állapítani, sokmindent figyelembe kell vennünk. Többek között azt, hogy milyen a felek anyagi helyzet, hiszen más a szokásos egy gazdag és más egy szegényebb családban, vagy ismeretségi körben. Továbbá a felek viszonyát (ha pl. valaki megverte az ajándékozót, vagy becsületében megsértette, akkor az ajándékozó nyilván visszakövetelheti az ajándékot…ez elég életszerű példa) és még sorolhatnánk. Egy családban szokásos mértékű lehet egy kerékpár odaajándékozása, viszont távoli ismerősök között már mindjárt nem mindősül automatikusan szokásosnak egy bicikli.
A fentebb említett esetben, amikor a megajándékozott valamilyen sérelmet követ el az ajándékozó ellen, akkor vissza lehet kérni az ajándékot, aminek a körülményeit a bíróság fogja vizsgálni. Ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy a tett súlyossága indokolja, akkor visszakerül az ajándék az eredeti helyére, vagy pedig ha eladta a megajándékozott, akkor a pénz. Nem kerül vissza, ha nincs már meg se a pénz se a dolog, vagy akkor sem, ha a közben megbocsátotta az ajándékozó a tettet.(az is megbocsátás, ha hosszú idő telik el anélkül, hogy visszakérné az ajándékot). Akkor szokták még visszakövetelni az ajándékot, ha valamilyen oknál fogva adták azt, de ami az ajándék alapjául szolgált, már nincs. Ilyen pl. a nagy értékű nászajándék. Az ajándékozó ad egy Herendi étkészletet a párnak, akik végül összevesznek és a házasságkötés előtt szakítanak. Az ajándékozó azért adta, mert úgy gondolta, össze fognak házasodni, viszont az nem történt meg.
A visszakövetelés sem végtelen ideig lehetséges. A lehetőség az öt éves elévülési időn belül történhet csak meg, ez ugyanis az általános elévülési idő a Polgári törvénykönyv szerint.
Ne felejtsük el, hogy az ajándékozás után ajándékozási illetéket kell fizetni. Az ajándékozási illetékkel, mértékével és eseteivel külön cikkben foglalkozunk.
Az ajándékozási illeték általános mértéke, az ajándékozás tárgyának értéke után 18 %. A lakástulajdonhoz köthető vagyoni jog ajándékozási illeték mértéke 9 %.
Mentes az illeték alól az ajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadást is), illetve házastársa által megszerzett ajándék 2013 óta, de hosszú a felsorolás az illetéktörvényben, itt csak a legfontosabbakat vesszük számba.
Mentes az illeték alól még a válás során, a vagyonközösség megszüntetése útján szerzett vagyon is.
2017. január 1 után mentes az ajándékozási illetékfizetési kötelezettség alól a termőföld ajándékozása, ha azt egyéni vállalkozónak, őstermelőnek, családi gazdálkodónak minősülő földműves gazdaságátadási támogatása feltételeként, továbbá illetékmentes a földhasználat megszerzése, mint vagyoni értékű jog átruházása. Egyéb termőföldajándékozás esetében az általános ajándékozási illeték felét fogják kiróni.
2018-tól hatályos rendelkezés,hogy mentes az ajándékozási illeték alól a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), vagy ilyen ingatlanon lévő vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a megajándékozott -a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított – 4 éven belül lakóházat épít. A felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete el kell, hogy érje a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át.