Van, aki még nem is hallott arról, hogy az adóhivatal bármit is visszafizetne, hiszen folyton csak befizetünk. A súlyosan egészségkárosodott személyek azonban adókedvezményre jogosultak a személyi jövedelemadó törvény alapján.
A 335/2009. (XII. 29.) Kormányrendelet mellékletében találjuk azokat a betegségeket, amelyek súlyos egészségkárosodásnak minősülnek.
Laktózérzékenyek, cukorbetegek, halláskárosultak, szívbetegek
A hallásvesztés, vagy a szívelégtelenség, de még a laktóz-érzékenység is vagy a cukorbetegség is olyan megbetegedések, melyek után érvényesíthetjük az adókedvezményt. Sajnos sokan beleesnek a körbe ma Magyarországon, sok a tartós és súlyos betegségben szenvedő ember.
2019. január 1-től a kormányrendeletbe bekerültek újabb betegségek, melyek után lehet érvényesíteni az adókedvezményt. Ezek a daganatos megbetegedések (emlő és méhnyak rosszindulatú daganatai, petefészek, prosztata, here rosszindulatú daganatai és az endometriózis)
A megállapított adókedvezmény havi lebontásra nem sok, tulajdonképpen 5000-6000 forintos összegekről van szó havonta, azonban akinek már több éve fennálló a betegsége, vagy vele született, azok öt évre – ennyi az elévülési idő – visszamenőleg benyújthatják az igényüket önellenőrzés formájában az adóhivatalhoz. Így viszont már körülbelül 300.000.-Ft a végösszeg, amiről már egyáltalán nem érdemes lemondanunk, főképpen azért, mert ez jár.
Az adókedvezményt a személyi jövedelemadóról szóló törvény megfogalmazása szerint csak a súlyos egészségkárosodott magánszemélyek vehetik igénybe, akiknek a szakorvos igazolja a betegséget, továbbá összevont adóalapba tartozó jövedelme is van, vagyis van miből visszaigényelni az adókedvezményt. Mivel a gyermekek nem felelnek meg ezen kritériumoknak, így utánuk nem lehet adókedvezményt igénybe venni.
A személyi jövedelemadó kedvezmény megállapítása iránti kérelemhez csatolandó orvos igazolása, – amit a szakorvos által elkészített orvosi dokumentáció alapján a háziorvos állít ki – csak akkor mellőzhető, ha valakinek rokkantsági járadékot állapítottak meg. (igazolás tartalma: kedvezményt igénybevevő személyazonosítói, lakóhely, adóazonosító jel, a szakorvosi dokumentáció kiadása dátuma, valamint a szakorvos vagy háziorvos aláírása pecsétje)
Az adókedvezmény tulajdonképpen a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától az állapot fennállása ideje alatt jár, és ha ez már évek óta fennálló állapot, akkor visszamenőleg a fentiek szerint. Az összeg az adott adóév első napján érvényes minimálbér 5 %-áig terjed.
- 2014-ben a minimálbér 101.500,-Ft, mely 5%-a 5.075.-Ft/hó,
- 2015-ben a minimálbér 105.000,-Ft, mely 5%-a 5.250.-Ft/hó
- 2016-ban a minimálbér 111.000,-Ft, mely 5%-a 5550.-Ft/hó
- 2017-ben a minimálbér 127.500,-Ft, mely 5%-a 6.883.-Ft/hó
- 2018-ban a minimálbér 138.000,-Ft, mely 5%-a 6.900.-Ft/hó
- 2019-ben a minimálbér 149.000,-Ft, mely 5%-a 7.450.-Ft/hó.
- 2020-ban a minimálbér 161.000,-Ft, mely 5%-a 8.050.-Ft/hó
Most, a cikk elolvasása után is beadhatja igényét, nem kell várnia az adóbevallásig, vagy bármilyen időpontig, mert az adóelőleg nyilatkozata beadásával is kérheti a kedvezményt, akár év közben is. Visszamenőleges igényérvényesítés esetén a legutolsó önellenőrizhető év a 2014. Ezt megelőző éveket már nem lehet önellenőrizni, de mivel az általános elévülési idő 5 év, így visszamenőleg 5 évre lehet kérni az adókedvezményt, azaz 2021-től maximum 2016-ig visszamenőleg lehet beadni az önellenőrzést.
Az önellenőrzéshez benyújtandó nyomtatványok a 1653 (16SZJA), 1753 (17SZJA), 1853 (18SZJA), 1953 (19SZJA) és a 2053 (20SZJA)-as számú a személyi jövedelemadó, a járulék, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, az egészségügyi hozzájárulás és a különadó kötelezettségről, mindezek helyesbítéséről, önellenőrzéséről című nyomtatványok.
Minden nyomtatvány letölthető a NAV honlapjáról. A keresőbe csak a nyomtatvány számot szükséges beírni és rögtön kiadja a kért nyomtatványt.
Vagy pedig itt: https://nav.gov.hu/szja/szja