2016. utolsó negyedévének végén elfogadásra kerülő adójogi szabálycsomag több jogszabály módosítását is jelenti 2017. január 1. napjától. Módosul a jövedéki adótörvény, a Kata-Kiva jogszabály, az Áfa-törvény, de az Eho-törvény is többek között. Drágul a cigi, és jön az önellenőrzési lehetőség a NAV-nál, szigorodik a cégek pozitív minősítése is.
1.) A dohányosok sem fognak most örülni a jogszabály-módosításnak, de hátha ez is hozzájárul majd a leszokásuk segítéséhez, ha már megpróbáljuk a dolgok jó oldalát nézni. Lassan eljutunk a dohányárakat tekintve Svájc szintjére, ahol már egyszerűen luxus lett a dohánytermék vásárlás. 2017-től az elektromos cigarettába való folyadékot is jövedéki termékké minősítették, így ez is adózás alá esik, amit közvetve a vásároló fog megfizetni vélhetően azzal, hogy drágul. Ezen túl drágul a dohánytermékek jövedéki adója, a cigaretta, a szivar, a szivarka, de még a nagy kiszerelésű finomra vágott dohánylevél is. Jövedéki-adókötelesek csak a szénhidrogének lesznek, és ásványolajat 5 liter/kg alatt engedély nélkül lehet majd behozni az országba a jogszabály-módosítás hatására.
2.) A Kata vagy a Kiva adózást választók helyzete kedvezőbb lesz 2017-től, mert megemelik a bevételi határt, ami alatt választható az e szerinti adózás. A Kata 12 milliós bevételig lesz választható a kisvállalkozásoknak, míg a Kiva esetében 1 milliárd mérlegfőösszeg alatti értékhatárig maradhat a kisvállalati adózás hatálya alatt a cég, amely már e szerint vallja be és fizeti meg az adóját, azonban 500 millióig lehet áttérni rá.
3.) Áfa alanyi mentesség értékhatárát 8 millióra növelték. Az eddigi hat milliós határról megemelt limit alapján többen esnek az áfa-mentes körbe. 2013. január 1 óta hatmillió az áfa alanyi mentesség határa. Ez azt jelenti, hogy az alanyi adómentesség abban az esetben választható, ha az adóalany belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek – forintban kifejezett és éves szinten göngyölített – összege sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen, sem a tárgy naptári évben várhatóan-ténylegesen nem haladja meg a nyolc millió forintot.
4.) Az egészségügyi hozzájárulás szabályai is lényegesen változnak, hiszen eddig a 6, 14, 15, 20 és 27 százalékos adókulcsos rendszer leegyszerűsödik, így csak a 14 és 27 százalékos eho marad meg. A kamatjövedelmek után már nincs hat százalékos eho ennek megfelelően.
5.) NAV új eljárása: a támogató eljárás. Az új eljárás segítségével a NAV nem büntet, és nem ellenőriz, hanem meghagyja a lehetőséget az adóalanyok számára, hogy „meaculpázzanak”. Az eljárás keretében az adóhatóság önellenőrzésre fog javaslatot tenni és még abban is segítséget nyújt, hogyan kerülhetőek és javíthatóak ki a hibák. Ez annyira szépen hangzik..hogy majd meglátjuk, hogy működik a gyakorlatban is…További NAVos szabály-változás, hogy az ital és étel automatákat navhoz történő bekötés (azaz felügyeleti egység nélkül) 2017. június hónap végéig lehet üzemeltetni. A vendéglátók az élőzene után adókedvezményt érvényesíthetnek az áfa nélküli összeg feléig terjedő összeg erejéig.
6.) Első házasok adókedvezménye 24 hónapig jár a házasságkötéstől számítva valamelyik igénybejelentő házastárs részére (azaz választani kell, melyikük érvényesíti). Ez a kedvezmény nettó 5000 forintot jelent, ami akkor is jár, ha közben családi adókedvezményre válnak jogosulttá (gyermeke születik a házaspárnak, és nem csak akkor jár most már együtt a kettő, ha a házasságkötéskor már várandós volt az anya)
7.) Egyéb céges szabályok változása
– azok a cégek, melyek székhelyszolgáltatást vesznek igénybe – azaz olyan cégnél van a székhelyük bejegyezve, amely több cég székhelyeként is működik (van, amelyik székhelyet szolgáltat, és kézbesítési megbízotti tevékenységet is ellát megbízási szerződés alapján) ezt külön jelezni kell majd a cégbejegyzés során is, de akár kockázatos adózóvá is válhat ez által az a cég, amely székhelyszolgáltatót vesz igénybe és mulasztási bírságot kapott jogerősen.
– a jövőben csak a ténylegesen is gazdasági tevékenységet folytató adózók kaphatnak ezentúl pozitív minősítést, a szüneteltetett tevékenységű cégek nem nyerhetik meg ezt a kategóriát.
– a megbízható adózóvá minősítésnek sok előnye is lehet, de többek között a jelenlegi változtatás is, ami által a megbízható adózó részletekben történő megfizetést és halasztást is kaphat a fizetési kötelezettségére. Eddigi 500 ezres határt pedig másfél millióra emelték fel.
– enyhítettek a cégek esetében a fejlesztési adókedvezmény igénybevételének lehetőségén. Az adókedvezményhez munkavállaló létszám vagy béremelést kell végrehajtani, viszont kis és középváll. esetében fél milliárdos beruházásnál minimum 5 főt kell alkalmazni, vagy a minimálbér 10X-esét kell megfizetni, míg középváll. esetében 10 fő és 25-szörös minimálbér a követelmény a fejlesztési adókedvezmény érvényesíthetőségére.
– Hiába a nagy környezettudatosság, mert amely cég környezetkímélő autóba invesztált, vagy aki ilyen gépjárművet vett, azoknak már nem lesz adómentessége a jövőben. Hogy meddig, azt nem lehet tudni, hátha változik majd a helyzet.
– A társadalmi szervezetek (egyesület, alapítvány) csak tulajdonosként kaphatnak adókedvezményt az ingatlanok után, ha ott végzik a tevékenységüket és ez az alapszabályukban is le van fektetve. Ezen túl a helyi adók alóli mentességről is lecsúszhatnak, ha ingatlankiadással is foglalkoznak.
A fenti jogszabály-változással kapcsolatos ismertető nem helyettesíti a szóban forgó jogszabályok pontos ismeretét.