A munkaszerződésnek vannak kötelező és nem kötelező tartalmi elemei. A bérről és a munkavégzés helyéről és idejéről mindenképpen meg kell állapodni a feleknek. Ezen kívül még lehet egy munkaköri leírás nevű melléklete is a szerződésnek.
A munkatörvénykönyve alapján a munkaviszony munkaszerződéssel jön létre. Ez a dokumentum az alapja a jogviszonynak, és ebben kell rendezni a törvényben előírt kötelező elemeket, részleteket.
A munkaszerződés az alapja annak is, hogy a munkavállaló köteles a munkát a munkáltató irányítása szerint elvégezni, amiért a munkáltatója ellenben foglalkoztatásra köteles és arra, hogy a munkabért megfizesse. A munkaszerződéstől enged eltérést a törvény, de csak akként, hogy az a munkavállaló javára történjék.
A törvény szerint a munkaszerződést írásba kell foglalni, amit ha a felek elmulasztanak, akkor a munkaszerződés érvénytelen és erre az érvénytelenségére csak a munkavállaló hivatkozhat. Az érvénytelenségre hivatkozás határideje, a munkába lépést követő 30 napon. Ha eddig az időpontig a munkavállaló nem kifogásolja ezt a munkáltatónál, vagy más jogi útra sem tereli a jogi problémát, akkor ezután már nem hivatkozhat erre, és a munkajogviszony nem jön létre.
Visszatérve a munkaszerződés kötelező tartalmi elemeire, a munkaszerződésnek mindenekelőtt a felek személyes adatait kell tartalmaznia. A törvény úgy kezdi, hogy a felek az alapbérben és a munkakörben kell, hogy megállapodjanak. Ha ezek hiányoznak a szerződésből, akkor az érvénytelen. A további fontos és nélkülözhetetlen eleme a munkajogviszony tartama, vagyis, hogy mennyi időre jött létre, mi az a határozott idő, dátum, amire köttetett. Ha ez hiányzik a munkaszerződésből, akkor nem lesz a törvény erejénél fogva érvénytelen, hanem határozatlan idejű munkaszerződésről beszélünk. A határozatlan idejű munkaviszonyt tehát nem szükséges kimondani a szerződésben, de ha nem mondjuk ki, vagyis írjuk le a határozott idejét, akkor még létrejön a munkajogviszony, csak nem konkrét időtartamra, hanem határozatlan időre. A munkavégzés helyénél is hasonló a helyzet. Vagyis, a munkaszerződésben meg kell ugyan határozni a dolgozó munkahelyét, de ha ez mégis elmarad, akkor a munkahelynek a munkavégzés szokásos helyét kell tekinteni. A munkaviszony teljes napi munkaidősként jön létre, ha eltérően meg nem állapodnak ebben a felek.
A próbaidőre vonatkozó rendelkezések az új munkatörvénykönyvében átvételre kerültek a korábbi törvénykönyvből, vagyis maradt a három hónapos próbaidő, amit egyszer lehet meghosszabbítani, de csak akkor, ha a rövidebbet írtak elő korábban, mert a meghosszabbítással együtt is csak 3 hónap lehet a próbaidő.
A munkaszerződés tehát tulajdonképpen ennyit jelent, de van még számos más munkajogviszonnyal kapcsolatos tényező, amiről a munkajogviszony kezdetétől számított 15 napon belül kell tájékoztatni a munkavállalót és mindezt írásban kell megtennie.
Ezek az alábbi részletkérdések. A napi munkaidő az egyik, amiről elengedhetetlen, hogy tájékoztassa a munkáltató a munkavállalóját. Ha az alapbéren, – ami ugyebár kötelező tartalmi eleme a munkaszerződésnek – felül egyéb juttatások is vannak, akkor azt is tartalmaznia kell a tájékoztatónak.
További fontos momentumok, amire kiterjed a tájékoztatási kötelezettség, az a munkabér kifizetésének napja és az elszámolás módja.
A dolgozó munkakörébe tartozó feladatokról szintén tájékoztatást kell adni, szintúgy a törvényesen járó szabadság mértékéről és arról, hogy ezt hogyan köteles kiadni a munkáltató. Amit még tartalmaz a kioktatás, az a felmondási idő mértéke és a megállapításának szabályai, továbbá arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e, és ami még nagyon fontos, hogy ki gyakorolja a dolgozó felett a munkáltatói jogokat.
Ha pedig ezekben az adatokban, vagy tényekben változás következne be, akkor erről szintén tájékoztatni kell a munkavállalót, a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül. Ezek alól csak akkor mentesülhet a munkáltató, vagyis akkor nem kell ilyen részletességgel tájékoztatást adni a munkavállalónak, ha a munkaviszony rövid időre, azaz egy hónapra köttetett és a munkavégzés a napi nyolc órát nem haladja meg.
Több szerződésminta is található az interneten, és van, ami egész részletesen tartalmaz minden információt, olyat is, amit a törvény nem ír elő kötelezően, hogy része legyen a munkaszerződésnek, csupán csak tájékoztatni szükséges róla írásban a munkavállalót, amit átvetetünk vele. Azonban, véleményünk szerint, ha túl sok mindenről rendelkezünk egy munkaszerződésben, az nem biztos, hogy szerencsés, mert ha később azt módosítani, vagy kiegészíteni szükséges, akkor azt nem tehetjük meg csak úgy egyoldalúan, mivel közös megegyezés szükséges hozzá, így hogyan fogjuk módosítani a munkavégzés helyét, vagy esetlen a munkaidő beosztást és még sorolhatnánk azokat a tényezőket, amik időközben megváltozhatnak. Természetesen mindenki egyénileg dönti el, hogy mennyire részletesen kívánja megkötni a munkaszerződést, azonban jó, ha szem előtt tartja azt, hogy ha azt egyoldalúan meg is módosítja, a munkavállaló nem lesz köteles azt aláírni, aláírás nélkül viszont nem jogszabályszerű.
/tájékoztató jellegű iratminta/
MUNKASZERZŐDÉS
határozatlan tartamú munkajogviszonyra
/minta/
amely létrejött
egyrészről ………………………….
székhelye: …………………………….
adószáma: ………………………….,
képviselője: …………………………, mint Munkáltató (a továbbiakban: Munkáltató),
másrészről ……………………………
lakhelye: ………………………
anyja neve : ……………………..,
születési helye, ideje: ……………………,
TAJ száma: …………………,
adóazonosító jele: ………………………………., mint Munkavállaló (a továbbiakban: Munkavállaló)
között, alulírott napon és helyen az alábbi feltételek szerint.
- Felek egyezően rögzítik, hogy 20……………… napjától a Munkáltató határozatlan idejű munkajogviszony keretében a Munkavállalót alkalmazza, ……………… munkakörben.
- Felek egyezően rögzítik, hogy a Munkáltató a Munkavállaló munkabérét bruttó ……………-Ft/hó összegben állapítja meg. Munkavállalót az alábbi juttatások illetik meg alapbérén felül: …………….
- Felek rögzítik, hogy a Munkáltató és a Munkavállaló megállapodnak abban, hogy a munkajogviszony kezdetétől számított …….. hónapot kötnek ki próbaidőként. A próbaidő alatt mind a Munkáltató, mind a Munkavállaló jogosult a munkaviszonyt azonnali hatállyal írásban megszüntetni.
- Munkavállalóval szemben a munkáltatói jogokat ……………….., a munkaviszony létesítése, megszüntetése, a munkaszerződés módosítása, a kirendelés és az átirányítás, valamint a fizetés nélküli szabadság engedélyezése ügyében gyakorolja.
- Munkavállaló köteles a munkaszerződés alapján a munkáltató irányítása szerint munkát végezni, a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni, továbbá amunkaideje alatt – munkavégzés céljából, munkára képes állapotban – a munkáltató rendelkezésére állni és amunkáját személyesen, az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, utasítások, előírások és szokások szerint végezni, valamint a munkakörének ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő magatartást tanúsítani, és munkatársaival együttműködni.
- Felek megállapodnak, hogy a Munkavállaló munkavégzésének helye: ……………..
- A Munkavállaló további munkaviszonyt, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt csak a közvetlen felettese tudtával és engedélyével létesíthet és vállalhat vezető tisztséget más gazdasági társaságban.
- Felek egyezően rögzítik, hogy a Munkavállaló a munkavégzésével kapcsolatosan tudomására jutott, a munkáltató működésével összefüggő minden információt és adatot harmadik személy tudomására nem hozhatja.
Kelt: ………….., …………………..
…………………. ……………………
Munkáltató Munkavállaló