A diákmunka nem új találmány, régóta foglalkoztatnak cégek diákokat számtalan féle munkára, így könnyebb megoldani azt a cégeknek a munkaerő pótlást, ami egyre nehezebb, hiszen a hasznos munkaerő nagy része sajnos külföldön kénytelen boldogulni és megteremtenie az egzisztenciáját. A diákokra sokféle munkát rá lehet bízni, aminek elvégzését a munkáltatónak kellene valahogy új munkaerővel megoldania.
A jogszabályt a szakképző intézményekre is kiterjesztették.
A diákmunka igénybevételének több indoka is lehet egy cégnél. Egyrészt – és talán az elsődleges – , hogy egy diák foglalkoztatása közel sem kerül annyiba, mint egy felnőtt munkavállalóé. Másrészt sokszor adódnak olyan időszakok, amikor megnő az igény a dolgozók számának növelésére, viszont nem egész évben van rá szükség. Ilyen az idény munkák, vagy projektek, amikor megnövekedett munkaerő szükséglettel kell számolni. Konkréten ilyenek lehetnek a termények betakarítása, vagy dobozolás, csomagolás, irodai munkákban a fénymásolás, adminisztráció, táblázatkezelés..stb. Ilyenkor persze nem lehet állományban tartani ennyi dolgozót, hiszen egész évben nincs szükség ennyi alkalmazottra folyamatosan. Persze ott a lehetőség az alkalmi munkára is (vagy egyszerűsített foglalkoztatás) viszont az egyszerűsített foglalkoztatásnak és az alkalmi munkának megvannak az időtartambeli korlátai. 120 illetve 90 nap az, amit egy évben ilyen formában lehet ledolgoznia egy személynek összesen. A részmunkaidő is egy megoldás lehet, vagy a kölcsönzés, esetleg megbízási szerződéssel megoldani a szükséges feladatokat.
Több szövetkezet is foglalkozik a diákok kiközvetítésével. Korábban is az volt a feltétele, hogy a tanulóknak nappali tagozatosnak kell lennie, ami a mostani változással sem módosult. A korábbi szabályokat a Munkatörvénykönyve „AZ ISKOLASZÖVETKEZET ÉS TAGJA KÖZÖTTI MUNKAVISZONY KÜLÖNÖS SZABÁLYAI” fejezetben szabályozta ennek a munkaviszonynak a speciális szabályait. Ez a fejezet 2016. szeptember 1 napjával hatályát veszette. Ezeket a szabályokat beemelték a 2006. évi X. törvénybe, viszont sokkal részletesebben szabályozva ezt a speciális jogviszonyt. A jogszabály szerint ha a diák munkát akar végezni, akkor magával az iskolaszövetkezettel kell megállapodást kötnie és a munkát személyes közreműködés címén végezi, így arra nem a Munkatörvény az alkalmazandó, hanem a szövetkezeti (azon túl pedig a Ptk.). Ezen tényeknek és szabályoknak nincs különösebben jelentősége a munkáltató szemszögéből, hiszen minden bejelentéssel és könyveléssel kapcsolatos teendőket az iskolaszövetkezet végez el, így a munkáltatónak még szerződéseket sem kell kötnie az egyes diákokkal sem. Ez egy nagyon egyszerű és olcsó foglalkoztatási forma a munkáltató oldaláról is, de a szövetkezet és a diák oldaláról is.
Egyrészt azért, mert a diák csupán 15% szja-t fizet, amit a szövetkezet eleve le is von a fizetéséből, és amit a diák a „rendes adóbevalláskor”, azaz május 20. napjáig vall be (mostmár a NAV elkészíti a bevallás tervezetet az adózó helyett). Viszont a szövetkezet nem fizet járulékokat, mert ez nem biztosított jogviszony. A munkáltatónak pedig még ennél is egyszerűbb a dolga, hiszen se adminisztráció, se járulékok.
A jogszabály változás eredményeként tehát a fent említett tagi megállapodást kötnek a diákkal, valamint a jelenleg is érvényben lévő szerződéseket legkésőbb 2017. január 1. napjáig tagi megállapodássá módosították. Ebben a tagi megállapodásban ugyanúgy le kell fektetni az elvégzendő feladatokat valamint a díjazást. Ez a tagi megállapodás nem ugyan az, mint amit a diák, a „munkáltató„ (törvény megnevezése szerint: szolgáltatás fogadója) és a szövetkezet köt. Ebben kell a részletfeltételeket megállapítani, hogy hol meddig mennyiért milyen feladatot kell elvégezni.
A diák akkor vállalhat munkát, ha betöltötte a 16. életévét, vagy ha már elmúlt 15 és éppen szünidő van és nappali tagozatos tanuló. 18 év alatt azonban minden esetben kell a törvényes képviselő hozzájáruló nyilatkozata!
A Munkatörvénykönyve fiatal munkavállaló munkavizsonyával kapcsolatos szabályokat rögzíti, mely törvény alkalmazásában a fiatal munkavállaló a 18. életévét be nem töltött munkavállaló.
Milyen körülmények között és feltételekkel lehet munkát végeznie egy diáknak?
A fiatalkorú diák nem végezhet éjszakai munkát, vagyis 22:00 órától, reggel 06:00-ig, de rendkívüli munkavégzés sem lehetséges esetében, azaz napi 8 óránál többet nem foglalkoztatható. Ez a szabály annyira szigorú, hogy ha több munkahelye is van a diáknak, akkor valamennyi munkaórát össze kell számítani.
Hetente legalább két pihenőnapja kell legyen a diáknak, melyek nem lehetnek egyenlőtlenül elosztva.
Munkaközi szünet
- 18 év alatti diák: Ha a napi munkaidő meghaladja a 4 és fél órát, akkor 30 perc, míg 6 órát esetén legalább 45 perc szünetet kell biztosítani a diáknak. A két egymást követő munkanap között minimum 12 órának el kell telnie, hogy a diák megfelelően ki tudja magát piheni. A pihenőidőnek mindenképpen 48 órának kell lennie minimum. Legfeljebb egy heti munkaidőkeretet lehet elrendelni.
- 18. évét betöltött diák: Esetében ha a 6 órát meghaladja a munkavégzés, akkor legalább 20 percnyi, ha a napi 9 órát, akkor pedig minimum 25 percnyi munkaszünet jár. Két egymást követő munkanap között legalább 11 órának kell eltelnie. Az éjszakai munka, a túlóra, valamint a rendkívüli munkaidő viszont ugyanúgy vonatkozik rájuk, mint bármely más munkavállalóra.
Szabadság
13 nap munka után jár egy nap szabadság és ha még nincs 18 éves, akkor jár az Mt. szerinti 5 nap pótszabi évente, természetesen időarányosan, amit 260 naphoz mérten kell arányosítani.
A szabadságot az évvégéig ki kell adni és nem lehet pénzben megváltani, csak ha a jogviszony megszűnik. (a szabadságra járó díjat pedig úgy kell kiszámolni, hogy pl. dolgozott 14 napot egyik hónapban, és napi hat órát, azaz 84 órát, és kapott érte 84 ezret bruttóban. Ezután 1 nap szabi jár neki, és 6000 Ft, mert 1000 forintos órabérben, napi hat órát foglalkoztatták.) Az újítás tehát a fizetett szabadság.
A diákok bérének is el kell érnie a minimálbért, ezért viszont módosítani kell az erre vonatkozó Kormányrendeletet, hogy ennek biztosítéka is legyen. Hátrány viszont az, hogy a szövetkezeti törvény nem tartalmazza azokat a rendelkezéseket, ami pl. a napi munkavégzési maximumot szabályozná, vagy a vasárnapi bérpótlékokat, valamint a munkabér védelmi szabályokat sem.