2020. január 1. óta új adóalap-kedvezményt vehetnek igénybe a négy vagy több gyermekes anyák. A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét (NÉTAK) az összevont adóalapba tartozó egyes jövedelmekre érvényesítheti az arra jogosult magánszemély, minden más kedvezményt megelőző sorrendben.
Személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint a jogosult a kedvezményt értékhatár nélkül veheti igénybe a minden jogosultsági hónapban megszerzett, a kedvezmény alapját képező jövedelemére. A kedvezmény igénybe vehető már év közben az adóelőleg megállapításakor, vagy év végén az adóbevallás benyújtásakor igénylés szerint. A kedvezményre jogosult édesanyának nem kell személyi jövedelemadót fizetnie a jogosultságának időszakában a törvényben meghatározott jövedelmei után és már év közben érvényesíthető, ha a munkáltató, kifizető részére adóelőleg-nyilatkozatban kéri.
Kik vehetik igénybe az adókedvezmény?
Négy vagy több gyermeket nevelő anya az a nő, aki:
- vér szerinti vagy örökbefogadó szülőként az általa nevelt gyermek után családi pótlékra jogosult, vagy családi pótlékra már nem jogosult, de jogosultsága legalább 12 éven keresztül fennállt, és a gyermekek száma a négy főt eléri.
- Ha egy gyermek után a családi pótlék a gyermek halála miatt szűnt meg, akkor is 12 évig fennállónak kell tekinteni a jogosultságot.
Például
- saját háztartásában neveli a 2, 7, a 8 és 11 éves gyermekeit, vagyis négy gyermeket szült, melyből hármat felnevelt, akik már felnőttek, egy elhunyt,
- 5 gyermeket szült, férjétől elvált akkor, amikor a két legidősebb gyermek 15 és 13 éves volt. A három fiatalabb gyermek az anyánál maradt, a két idősebb pedig az apához került,
- 3 gyermeket szült és nevel, nevelt (a legidősebb dolgozik, elköltözött otthonról, a középső főiskolás, a harmadik gimnáziumba jár) és korábban örökbefogadott egy 4 éves kislányt, aki 21 évesen költözött el.
Nincs viszont jogosultsága az alábbi anyáknak:
- aki négy gyermeket szült, de váláskor az apához került a 9 éves gyermeke,
- aki a második férjével közösen nevel négy gyermeket, akik közül kettő a sajátja, kettő a férjéé.
Meddig vehető igénybe, mi a jogosultság időtartama?
Azokban a hónapokban, amelyekben a jogosultság fennáll. Az első jogosultsági hónap 2020 januárban lesz. A jogosultság annak a hónapnak az első napján nyílik meg, amelyben az édesanya először minősül NÉTAK-os anyának, vagyis,ha 3 gyermeket nevel és 2020. májusában megszüli a 4. gyermekét, akkor május 1. napján már NÉTAK-os anya.
Megszűnik viszont a jogosultság annak a hónapnak az utolsó napján, amelyben az édesanya utoljára minősül NÉTAK-os anyának.
Például saját háztartásában nevelik a négy gyermeké, de sajnos elválnak és egy gyermek az apához kerül a váláskor, így abban a hónapban, mikor az egyik gyermek elkerült tőle, mondjuk májusban, akkor megszűnt a jogosultság a kedvezményre. A kedvezményt csak a jogosultsági hónapokra tekintettel megszerzett jövedelemre lehet igénybe venni, vagyis ennél a példánál maradva, júniussal bezárólag.
NÉTAK kedvezmény kalkulátor itt érhető el.
Milyen jövedelmekre érvényesíthető a NÉTAK?
Bérnek minősülő és más nem önálló tevékenységből származó jövedelemre:
- munkaviszonyból, közfoglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelem,
- az adóköteles TB ellátás (pl: táppénz, CSED, GYED),
- szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján folyósított adóköteles ellátások,
- álláskeresési járadék, álláskeresési segély, kereset-kiegészítés és keresetpótló juttatás,
- Magyar Honvédségnél tartalékos katonai szolgálatot teljesítő magánszemély e jogviszonyból származó jövedelme;
- keresetpótló járadék,
- a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazása,
- végkielégítés a törvényben meghatározott mértékig,
- társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése ellenértékeként kifizetett jövedelem,
- gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenységére tekintettel adott juttatás,
- jogszabály alapján választott vagy kijelölt tisztségviselő tevékenysége (például: igazgatótanácsi tag, felügyelőbizottsági tag) ellenértékeként kapott juttatás,
- nemzetközi szerződés hatálya alatt a nem önálló munkából, ennek hiányában az adott állam joga szerinti munkaviszonyból származó jövedelem,
- országgyűlési képviselők, nemzetiségi szószólók, polgármesterek e tevékenységből származó jövedelme,
- az állami projektértékelői jogviszonyból származó jövedelem.
Önálló tevékenységből származó jövedelmek közül
- vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétjére, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelmére;
- mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelmére;
- helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelmére;
- választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelmére;
- magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből (például megbízásból) származó jövedelmére.
- európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelmére;
A fent felsoroltakon kívül más jövedelemre a NÉTAK nem érvényesíthető, pl. bérbeadásból, vagy más magánszemélytől származó jövedelem.
A NÉTAK alapját képező jövedelmet bevételarányosan kell kiszámítani, ha egy részére el lehet más részére pedig nem.
Például egy édesanya babaruhákat horgol és egy vállalkozással megbízási szerződést köt 50 darab elkészítéséről 1000 forint/darab áron, ami 50 000 forint bevételt jelent. Az anya további 20 darabot készít, amit 500 forint/darabért értékesít a piacon, azaz ebből 10 000 forint a bevétel. Mivel az összes költség 5 000 forint volt, így a jövedelem (50 000+10 000-5 000=) 55 000 forint. Ezt a jövedelmet a bevételek arányában meg kell osztani: – NÉTAK alapját képezi 55 000/60 000*50 000=45833 forint, adóköteles jövedelem 55 000/60 000*10 000=9166 forint.