Az élet számtalan területén találkozunk vállalkozási szerződéssel, mely összefoglaló neve több féle szerződéstípusnak is. Ilyen vállalkozási szerződéstípusok a tervezési szerződés, kivitelezési szerződés, kutatási, utazási, a mezőgazdasági vállalkozási szerződés és a közszolgáltatási szerződés a törvény szerint. Ezért is lenne nehéz alkotni egyetlen vállalkozási szerződés mintát, hiszen ahány jogterület, annyi féle feltétel és elvárás, kötelezettségvállalás és jogosultság a felek részéről. Itt most inkább egy kis segítséget kívánunk nyújtani ahhoz, hogy ha vállalkozási szerződést kívánnak kötni a felek, akkor miből is induljanak ki.
A vállalkozási szerződések altípusaira vonatkozó szabályokat külön kormányrendelet szabályozza, a Polgári törvénykönyv csak az általános szabályokat fekteti le, ezért is lenne nehéz egyetlen vállalkozási szerződés mintát megalkotni, hiszen vállalkozási és vállalkozási szerződés között hatalmas különbségek vannak, mindegyiknek vannak speciális szabályai, melyre külön szerződést kell alkotni a felek között fennálló jogviszony alapján. Sőt egyes szerződéstípusokra, – mivel rendkívül speciális és számos dolgot kell benne rögzíteni, – ajánlásokat is megfogalmaznak a szakmai kamarák.
A vállalkozási szerződés eredményközpontú, hiszen a vállalkozó által vállalt eredmény megvalósulása esetén jár részére a vállalkozási szerződésben meghatározott díj.
Ezért fontos egy vállalkozási szerződés esetében a teljesítés igazolás pl. mert így bizonyítható, hogy a vállalkozó az általa elvállalt dolgot véghezvitte, az eredmény megvalósult a szerződésben foglaltak szerint, a másik fél pedig azt elfogadta, így jár a vállalkozói díj.
A vállalkozási szerződést ez is különbözteti meg többek között a megbízási szerződéstől, hogy a megbízottat a díj eredmény nélkül is megilleti, mégis vannak olyan megbízási szerződések, ahol lefektetik, hogy a díj csak akkor jár, ha az eredmény megvalósul (sikerdíj). Ilyen pl. az ingatlanközvetítői megbízás.
Míg a Polgári Törvénykönyv nem írja elő, hogy a vállalkozási szerződéseket írásba kellene foglalni- kivéve az utazási szerződést „szerződést írásba kell foglalni; semmis a szerződés olyan kikötése, amelyet nem foglaltak írásba” mondja ki a Ptk.- , addig az altípusai esetében kötelező lehet az írásba foglalás, úgymint a építészeti-műszaki tervezési szerződések vagy az építőipari kivitelezési szerződéseket.
Építési, tervezési, kivitelezési szerződésekre legjobb minta a Magyar Építész Kamara honlapján közzétett mintaszerződések:
http://www.mek.hu/index.php?link=mintaszerzodesek
Természetesen a versenyeztetés szabályait is alapjaiban tartalmazza csupán a Ptk, amikor a versenyeztetési eljárás végén egyetlen ajánlattevővel köt szerződést az ajánlatkérő, viszont külön jogszabály van a közbeszerzésekre. A közbeszerzési törvény hatályai alá azonban nem mindenki tartozik, ennek ellenére bárki választhatja ezt az eljárástípust.
A vállalkozási szerződések egyik legfőbb sajátossága, hogy a vállalkozó a szerződés céljának elérése érdekében nagyfokú önállósággal rendelkezik, de kötelezettsége a tevékenység biztonságos, szakszerű, gazdaságos és határidőre történő befejezése, ezért szoktak közreműködőt, vagy alvállalkozót igénybe venne egyes részfeladatok elvégzésére. Viszont egy vállalkozási szerződésben ezt is kifejezetten ki lehet kötni, hogy a megrendelő hozzájárul e ahhoz, hogy a vállalkozó közreműködőt vagy alvállalkozót vegyen igénybe.
A megrendelő jogosult utasításokat adni a vállalkozónak, hiszen az a megrendelő elképzeléseit, kívánalmait valósítja meg, így a vállalkozónak követnie kell azt, de nem korlátlanul, mert csak az eredmény milyenségére terjedhet ki, arra, hogy a vállalkozó hogyan szervezi meg a munkát arra már nem. Ha a megrendelő szakszerűtlen utasítást ad, erre figyelmeztetnie kell a vállalkozónak, és ha a megrendelő ezután is fenntartja az utasítást, akkor a vállalkozó nem tehető felelőssé, kivéve, ha a megvalósítás jogszabályba, vagy hatósági határozatba ütközik.
A szerződésben azt is fontos kikötni, hogy a munkaterületnek alkalmasnak kell lennie a munka elvégzésére (hiszen ezt a megrendelőnek kell biztosítania) és azt is, hogy a vállalkozó mely időpontban kezdheti meg a munkavégzést. Ez azért fontos, mert, ha ez nincs biztosítva, a vállalkozó elállási jogával éhet és még kártérítést is követelhet.
A felek a vállalkozási szerződésben számtalan dolgok rögzíthetnek. Az sem ritka, ha titoktartási kötelezettséget írnak le, például ha olyan technológiával ismerkedik meg a másik fél a szerződésből fakadóan, mely nem juthat harmadik személy tudomására. A vállalkozási szerződésben lefektethető megállapodások tárháza széles.
A megrendelőnek megvan az a joga, hogy ellenőrizze a vállalkozó tevékénységet, de nem köteles, így szerződésszegés alól nem mentesülhet a vállalkozó arra hivatkozásul, hogy a megrendelő nem ellenőrizte.
Vállalkozási szerződések esetében legtöbbször felmerül a többletmunka és a pótmunka fogalma, amiről érdemes rendelkezni a szerződésben. A többletmunka kereteibe tartozik az olyan munka, amit a vállalkozó köteles elvégezni, mert enélkül a mű rendeltetésszerű használatra alkalmas megvalósítása nem történhet meg. Viszont a megrendelő megfizetni köteles a többletmunka költségeit, mely nem volt előrelátható. Pótmunka is gyakorta felmerülő fogalom. A pótmunka utólag megrendelt munkák, melyeket a vállalkozó köteles elvégezni ellenérték fejében, ha elvégzése nem teszi aránytalanul terhessé a munkáját.
A vállalkozói díj összegének meghatározása az egyik leglényegesebb, ha nem a leglényegesebb mindkét fél számára, valamint ennek meghatározása nélkül létre sem jöhet a vállalkozói szerződés. A vállalkozói díj meghatározása nagyfokú pontosságot igényel a későbbi viták elkerülése végett, hiszen a munka megkezdése után felmerülhetnek olyan kiadások, melyekre az elején nem gondoltak. Ha átalánydíjban állapodnak meg a felek, akkor abba már szinte minden beletartozik viszont az új szabályozás szerint az olyan többletmunka díját is követelheti, mely a szerződéskötéskor nem volt előrelátható, plusz a pótmunka díját ilyenkor is kérheti. Bíróság mondta már ki ennek ellenére azt, hogy átalányon felül többletmunka díjra már nem tarthat igényt a vállalkozó, hiszen az átalányárnak pont ez a funkciója, hogy magában foglal minden munkadíjat, viszont a pótmunka átalánydíjon felül is követelhető.
Ezen kívül tételes elszámolásban, vagy utólagos tételes elszámolásban is megállapodhatnak a szerződő felek. Mindenesetre a díj akkor lesz esedékes, vagyis akkor kell megfizetni, ha a vállalkozó a munkát teljesítette.
Ettől függetlenül a felek még meghatározhatnak egy fizetési határidőt a vállalkozói szerződésben. Ekkor válik lényegessé a teljesítés igazolás, az átadás-átvételi eljárás és a számla. A teljesítésigazolással tanúsítható az, hogy a vállalkozó a munkát szerződésben foglaltaknak megfelelően elvégezte, a megrendelő a munkát átvette. Sokszor a megrendelő abban a hiszemben van, hogy amíg nem ad számlát a vállalkozó, addig neki nem is kell fizetnie. Ez óriási tévedés. Még a Legfelsőbb Bíróság is kimondta állásfoglalásában, hogy a vállalkozó nem a számlaadásával, hanem a munka elvégzésével tesz eleget vállalkozói szerződésben foglalt kötelezettségének, így követelheti az ellenértéket.