A lakosság körülbelül tíz százaléka találkozik életében a vakbélgyulladással, mely sürgős esetben azonnali sebészeti beavatkozást igényel. A köldöktáji erőteljes görcsökkel járó betegség neve azonban téves, ugyanis nem a vakbél gyulladásáról van szó esetében, hanem annak egy része, a féregnyúlvány gyullad be. A kiváltó okok közt az olyan idegen testeknek, mint a meggymag, nem sok szerep jut, annál inkább a hasi fertőzéseknek. A bélszakasz e része nyirokszervi gyulladás, vagy apró székletrög következtében elzárul, és begyullad.
Gyermekek és fiatalok körében gyakoribbnak számít, mint más életkorokban, a kicsiknél főként felső légúti betegséget követ, ugyanis a baktériumok bekerülnek féregnyúlványba, ahol gyulladást okoznak. Mivel az elzáródás pangást okoz a területen, így előbb vagy utóbb a féregnyúlvány nyálkahárgyája begyullad, gennyesedik, és ezt követi a perforatio, vagyis az átfúródás.
A hasi panaszok közül igen nehéz kiszűrni, hogy melyek utalnak egyértelműen vakbélgyulladásra, hiszen több betegségre is ráillenek a tünetek. A gyomor tájékán érzett fájdalom, az étvágytalanság, a rossz közérzet egy idő után görcsökkel társul, és mindinkább a jobb alhas környékére koncentrálódik a fájdalom. A hányinger, a hányás székrekedéssel is együtt járhat, ha pedig magas láz jelentkezik, az már a szövődményekre utal. A perforált vakbél esetében a has kőkemény, ez már egyértelmű jelként értelmezhető.
Egyébként az orvos vizsgálatokkal általában ki tudja szűrni, hogy nem vakbélgyulladásról van-e szó. A láb bizonyos mozgásakor ugyanis fájdalom jelentkezik az érintett területen. A vérvétel alkalmas arra, hogy megállapítsa a szakember a gyulladás mértékét, de ultrahang, nőgyógyászati vizsgálat, és teljes belgyógyászati kórkép felállítása is javasolt. Ha biztosan nem lehet kizárni a vakbélgyulladást, akkor megelőzés gyanánt is szükség lehet a műtéti beavatkozásra, ugyanis, ha a gyulladás súlyosabbá válik, akkor hashártyagyulladáshoz vezethet, aminek következménye a szepszis, és a halál.
A műtét során a vakbél eltávolításra kerül, ha pedig gennygyülem található, akkor egy úgynevezett draint hagynak, amin keresztül a folyadék távozni tud a szervezetből. Elengedhetetlen mellé az antibiotikumos kezelés. A sebészeti beavatkozást követően folyékony, pépes ételek javasoltak, és körülbelül 3-5 nap után távozhat a beteg a kórházból. Ma már lehetőség van arra is, hogy laparoszkópiával végezzék a vakbélműtétet, ám erre csak abban az esetben van mód, ha nem jár a vakbélgyulladás hashártyagyulladással, vagy tályoggal. A szakemberek előnyben részesítik viszont a nagyobb metszésen keresztül végzett beavatkozást, hiszen akkor a hasüreg egésze látható, és szükség esetén az átmosás is hatékonyabban végezhető el.
A laparoszkópos műtétek három metszése sem szükséges azonban már manapság, hiszen a tudomány fejlődésének köszönhetően természetes testnyíláson keresztül is ki lehet venni a vakbelet. Természetesen még nem ez az elterjedt eljárás, de a gyakorlatban már kiviteleztek szájon, valamint hüvelyen keresztüli vakbélműtétet. Ezekben az esetekben csupán egy metszésre van szükség a hason, ahol bevezetésre kerül az optikai eszköz, a munka további részét pedig endoszkóppal végzi a szakember. Problémát egyelőre az jelenthet az említett eljárásokkal kapcsolatban, ha a lyukat nem megfelelően zárják el, ekkor ugyanis a gyomornedvek szivároghatnak, ami életveszélyes állapotot is eredményezhet. A kutatások igyekeznek a hasonló módszereket tökéletesíteni a műtétek leegyszerűsítése végett.
Vakbélgyulladás esetében is jogosan merül fel a kérdés, hogy miként lehetséges védekezni ellene, van-e valamilyen mód a megelőzésre. A gyakori székrekedés esetében előfordulhat, hogy ez a gyakorlatilag zsákutcára hasonlító szervrész bejárata eldugul. Ez még önmagában nem okozna gondot, de az a probléma, hogy ahogyan oda többé be sem tud jutni semmi, pont úgy ki sem, tehát az ott maradó baktériumok elszaporodnak, és mérgük izgatja a bélnyálkahártyát, amely ettől megdagad és begyullad.
Mivel a székrekedés gyakorlatilag táplálkozási problémákra vezethető vissza, így egyértelmű, hogy erre ajánlott a leginkább figyelni. A nehéz, zsíros ételek, a mértéktelen húsfogyasztás éppen úgy nem jó, mint a kizárólag pépes, szétfőzött ennivalók. Ez utóbbiak ugyanis nem mozgatják, ingerlik eléggé a bélfalat, így annak működése is lelassul. A már említett cseresznyemag valóban képes vakbélgyulladást okozni, de jóval kevesebbszer okolható ez, mint azt gondolja az átlagember. Amennyiben tehát székrekedéssel küzd, érdemes táplálkozásán változatatnia, vagy gyógyszeres úton segítenie a tisztulás folyamatát.