Képek, szövegek eltulajdonítása a digitális világban

Tele van a net innen onnan „kiollózott” képekkel, jelenetekkel, és mémekként sodródnak az interneten. Ki ne látott volna már ilyet. Sok oldal kifejezetten csak ezzel foglalkozik, hogy a filmekből kivágott jelenetekhez vicces szöveget fűzve elkezdjék azok keringtetését az elektronikus világhálón. 

Biztos minannyiunk kapott már üzenetben, emailben olyan képeket, amik valamilyen ismert embert ábrázolnak és mellé humoros szöveg csatlakozik. Vagy, ami még ennél is viccesebb lehet, azok a gif-ek, a filmekből kivágott tipikus, legviccesebb pár másodpercből megalkotott mozgó képecske, amiken jókat lehet derülni. Már külön szavunk is lett erre a dologra, mégpedig a trollkodás. Mindenki megtanulta, még gyerekkorában, hogy mik a trollok, na ennek semmi köze ahhoz, egyszerűen csak ez lett ennek a tevékenységnek a neve, amikor valaki egy humoros, vagy irritáló képpel, giffel próbál valaki mást felidegesíteni, bosszantani, vagy egyszerűen csak megviccelni.

Ezzel szervesen összefügg, hogy az internetes világban gyakoriak a másolások, és a jogtalan eltulajdonítások, más képeinek, szövegeinek felhasználása, átmásolása, vagy abból kimásolása. Annyira elszaporodott, hogy már sokaknak sajnos természetessé vált, hogy innen onnan, más honlapokról „elvesz” képet, szöveget, és azt saját honlapján teszi közzé.

Ez már komoly jogi témákat vet fel, mégpedig a szerzői jogokat, a plágiumot. Ennek főképpen a saját készítésű fotóknál vagy cikkeknél van jelentősége, mert ilyenkor kötelezhető a másoló fél, hogy törölje az oldalról a „lopott holmit”, végső soron pedig kártérítéssel lehet élni a bíróság előtt, ha ebből kára is származott az eredeti szerzőnek. 

Sokszor nehéz is utánajárni, ki tulajdonította el a képeinket, vagy szövegeinket. Ha ilyen történik, írásban fel kell szólítani, hogy vegye le az oldalról, törölje onnan, hiszen a mi tulajdonunkat képezi, ha ezt nem teszi meg, akkor irány a bíróság, és fel kell függesztetni az adott lemásoló oldalt.

Szellemi tulajdonról akkor beszélhetünk, ha olyan egyediséget képez az általunk megalkotott írás, vagy fotó, hogy ennek folytán védelmet érez, mert az egy irodalmi, művészeti vagy tudományos munka. A törvény azokat helyezi oltalom alá, de a felsorolást is magában foglal a jogszabály, hogy mi is a szerzői jog tárgya.

A másolás, vagy képek átvétele nem feltétlen lesz jogellenes azonban. Ha a forrást megjelöljük, vagyis hogy az eredeti honnan származik, kinek a tulajdona, akkor már nem sajátunkként tárjuk a közönség elé az adott képet, hanem egyértelműen tudatjuk mindenkivel, hogy a kép nem általuk készített. Sok honlap hozzá is járul ahhoz, hogy használják a tartalmaikat, de azon rajta van a honlap neve, a szerző, így az már nem jogellenes. Szóval, ha a honlap kifejezetten kiírja, hogy a képek szabadon másolhatóak, akkor egyértelmű.