Húsvét – 2015. április 05-06.
Manapság legtöbbünknek a csoki nyulak, a locsolkodás és a családi összejövetelek jutnak eszünkbe a húsvét szó hallatán. Ennél azonban jóval többről szól az ünnep, hiszen története, a hagyományok és a tradicionális húsvéti szokások régmúlt időkre tekintenek vissza, és persze ott van még a vallási vonatkozás is, amellyel kapcsolatban mindenképpen szót érdemel a feltámadás gondolata.
Az embereket mindig is foglalkoztatta a halál utáni lét gondolata, hiszen a halál tényét jóval könnyebb elfogadni, ha hiszünk abban, létezik utána valami. A feltámadás tulajdonképpen az élet győzedelmeskedését jelenti a halál felett, a bibliai történet is erről szól, miszerint Jézus a keresztre feszítés utáni harmadik napon feltámadt.
A húsvét elnevezése minden nyelven másként szól, azonban alapvetően héber eredetre vezethető vissza. A pészah néven ismert ünnep időpontja a keresztény és a zsidó hagyományok szerint is egybeesett, ám miután a níceai zsinat i. sz. 325-ben szabályozta a keresztény ünnepek rendjét, két külön időpont került kialakításra. Angolszász területeken Easter, a germán régiókban az Oster jelenti a húsvétot. Nálunk a húsvétot az akkoriban szabályozott rend szerint tartjuk, és az egyházi szabályozás értelmében a tavaszi holdtölte utáni első vasárnapra esik időpontja, március 22 és április 25 közé, tehát esetében mozgó ünnepről van szó, és az azt megelőző negyvennapos böjt lezárulását jelzi.
Vallási alapok
A feltámadás ünnepe Jézus tevékenységével, életével és halálával kapcsolatos, ezért az egyház legkorábbi ünnepének megértése kapcsán tekintsük át röviden, hogy milyen történet kapcsolódik hozzá. Jézus tanításaival rengeteg tanítványra tett szert, nem véletlen tehát, hogy amikor a zsidó húsvét megünneplésének céljából Jeruzsálembe érkezett szamárháton, ünneplő tömeg fogadta, az emberek az egyébként béke jelképének számító pálmaággal integettek neki. A történet szerint a főpapok csellel igyekeztek elfogni őt, mert féltették saját hatalmukat. A tömegben nem tudták megoldani ezt, így akkor csaptak le rá, amikor tanítványai szűkebb körében volt. Szükségük volt a főpapoknak egy árulóra, ez lett az azóta is sokat emlegetett Júdás.
Mivel Jézus Isten fiának nevezte magát, ezt kiforgatva istenkáromlásnak vélték szavait, és keresztre feszítésre ítélték. Az embereket is ellene hangolták, s másnap Júdea római helytartója, Poncius Pilátus elé vitték. Eközben Júdás már megbánta, amit tett, és az árulásért adott pénzt is visszaadta a főpapoknak, s öngyilkosságot követett el.
A hagyomány szerint egy rabot szabadon lehetett engedni, a döntő szó a nép kezében volt, ám ők Barnabást választották, s bár Pilátus tudta,hogy Jézus nem bűnös, egy jelképes kézmosással mégis elhárította magáról a felelősséget.
Ezután következett a jól ismert „Íme, a zsidók királya!” felkiáltás, miközben töviskoszorút tettek fejére, kezébe nádszálat adtak, és bíborköpenybe öltöztették, mintegy megszégyenítés, meggyalázás céljából. A Passió, vagyis Jézus szenvedései számos művészeti alkotásnak szolgáltatott témát. A Golgota hegyre vállán keresztet cipelve indult, majd a keresztre feszítést követően meghalt. Sírja elé őröket állítottak, mert egyik tanítványa magával szerette volna a testet vinni. A pénteki keresztre feszítés után vasárnap asszonyok érkeztek a sírhoz keneteikkel, ám ekkorra Jézus teste eltűnt.
Krisztus virágvasárnapon, egy héttel húsvét előtt érkezett Jeruzsálembe, Nagycsütörtökön fogták el. A keresztény világ a feltámadást megelőző szombat estéjén, Nagyszombaton körmenetekkel emlékezik arra, hogy Jézus húsvétvasárnap hajnalára feltámadt.
Mit ehetünk?
A Nagyhét néven is ismert, húsvétot megelőző időszakban több hagyomány és szokás is létezik, melyek napjainkban is sokak által ismertek. Ezek közül több az étkezésre vonatkozik. Nagypénteken például tilos húst enni, helyette gyakran kerül ilyenkor az asztalra a tészta, az ecetes-hagymás hal (ezt sokan csak ruszliként ismerjük), de a tojásos és a tej felhasználásával készült ételek is megengedettek. Sok háziasszony választja ekkor a már-már tradicionális menünek számító mákos tésztát bablevessel. Ezen a napon egyébként kenyeret sem szabad sütni, mert a hiedelem szerit kővé válna az.
Nagypéntekhez egyébként az időjárással kapcsolatban is fűződnek jóslatok. Ha ezen a napon esik, akkor a tavasz szép lesz, ha viszont süt a nap, akkor a termés rossz lesz. A víz, mint a tisztaság jelképe is szerephez jut ekkor, ugyanis a napkelte előtti fürdés hozzásegít a betegségek megelőzéséhez. Sokfelé az állatokat is ezen a napon fürdették, kifejezetten az egészség megőrzésének céljából. Nagyszombaton a ház takarítását a rossz szellemek, a boszorkányok elűzésével társították. A tavaszi nagytakarítás alkalmával is ez a hagyomány köszön vissza.
Tipikus húsvéti szimbólumok a barkától a nyúlig
Húsvéti dekoráció, vagy ajándékozás alkalmával rendszerint előkerülnek azok a szimbólumok, amelyek tipikusan jellemzőek az ünnepre. A vázákban gyakran helyet kapó barka virágainak gyógyító hatást tulajdonítottak a régiek, tűzre dobva a ház óvását várták tőle, lenyelve pedig a torokfájás biztos ellenszerének tartották.
Történetét illetően a legrégebb óta a bárányt tartják számon, mint a húsvét jelképét. A Biblia szerint egyéves bárányt kellett áldozniuk a zsidóknak ahhoz, hogy házuk az Úr védelmét élvezze. A bárány egyébként Jézust is jelképezi, ugyanis a zsidók Egyiptomból való kivonulásuk után a jeruzsálemi templom oltárán rendszeresen bárányt áldoztak, és azt fogyasztották.
A húsvét ünnepe a termékenységgel is kapcsolatba hozható, hiszen igen szapora állatról van szó esetében. Egyes nézetek szerint a tojással is összefüggésbe hozható, ugyanis a germán hagyományok és legendák szerint eredetileg madár volt a nyúl, ám azt a germánok istennője négylábúvá változtatta. Egy biztos, mégpedig az, hogy napjainkban a nyúl éppen úgy megjelenik a húsvéti képeslapokon, mint a tojás, vagy a bárány.
Ha húsvét, akkor tojás!
Színezve, csokiból készítve, főzve, ételek alapanyagaként- valamilyen formában biztosan az asztalra kerül minden családban húsvétkor a tojás. Azon túl viszont, hogy minden értékes ásványi anyag és vitamin megtalálható benne, és rendkívül változatosan elkészíthető, sőt a diéta szerves részét is képezi, kevesen tudják róla, hogy valójába a termékenység egyik ősi jelképe.
A pirosra festett tojás Krisztus vérét szimbolizálja, nem véletlen, hogy kezdetben kifejezetten ezt az árnyalatot célozták meg tojásfestés alkalmával. A tojások színezése az egész világon elterjedt, és története a XIX. századig nyúlik vissza. Eleinte növényi színezőanyagokat használtak erre a célra, így például vöröshagymahéjat. Kelet-Európában a díszítés viasszal került a tojásra, és gyakorlatilag rövid üzenetek éppen úgy helyet kaphattak rajta, mint a keresztény jelképek valamelyike. Hazánkban a tojások festése, díszítése a locsolkodással köthető össze, hiszen az érkező fiúk, férfiak ezt kapták ajándékba a lányoktól, asszonyoktól.
A tojásgyűjtéssel, annak használatával kapcsolatban többféle szokás ismeretes hazánkban és környékünkön is. Kecskemét környékén például a tojásütés, vagy más néven tojáskoccintás volt az elterjedt. Ennek kapcsán a férfiak egymással szembeálltak, és addig koccintották egymáshoz a kezükben tartott tojásokat, míg valamelyiküknél el nem törik az egyik. Akinek több épen maradt, nyert. A német hiedelmek szerint, ha húsvét reggel átnézünk egy tojáson, akkor táncoló bárány képe rajzolódik ki abban.
Jóslás céljából is használták a hagyományok szerint a tojást. Azt éjjel feltörve, tartalmát egy pohár vízbe csurgatva a kirajzolódó forma a jövő évi termésről árulkodott. A küszöbre tett tojáshéj pedig azt árulja el, mi lesz a leendő férj foglalkozása.
Mi az a húsvétvirág?
Tavaszi virágaink közül általában húsvét környékén nyílik a nárcisz, amely így méltán nyerte el a húsvétvirág nevet. Már az ókori görögök is termesztették, hiszen belőle rendkívül jó illatú olaj készíthető. A történelem során több nép is kedvencének vélte a sárga virágú, illatos növényt, mely a tavasz, a természet újjáéledésének jelképévé vált. Az évelő növény több ezer fajtája létezik, vannak, akik az önzés, az önszeretet, mások a feltámadás vagy a bűn jelképének tartják.
A húsvéti körmenet
Hazánkban is él a húsvéti körmenet rituáléjának megtartása, amely Közép-Európában a 17. századtól létezik. A hívők a templomból kivonulnak a föltámadt Krisztus szobrát magukkal viszik, és szentségi áldást ad négyszer a celebráns. Baldachin, lámpák és a húsvéti gyertya is előkerülnek a húsvéti körmenet idején, ezeket korábban a házasulandó legények vitték, ma egyházi testületi tagok látják el ezt a feladatot.
Családi és egyházi ünnep
Hazánkban a húsvétot a lakosság egyházi és ugyanakkor családi ünnepként is tartják, bár tény, hogy számos szokást már csak faluhelyen őriznek, és a nagyvárosi gyerekeknek gyakran fogalmuk sincs olyan hagyományokról, mint a tojásgurítás, a kanálon szállított tojások esete, vagy az „itt a tojás, hol a tojás”. Az istentiszteleten való részvétel is javarészt a kisebb városokban, falvakban maradt meg szokásként, és lassan a locsolkodás szokása is kezd kimenni a divatból. Napjainkban a kisfiúk inkább érzik kellemetlen kötelezettségnek azt, mint a hagyományok követésének.
Mai rohanó életünkben kifejezetten örülünk annak, ha az ünnepek alkalmával lehetőségünk nyílik együtt tölteni a családdal egy kis időt. Mivel sokan még hétvégén is dolgozunk, így valóban jól jön az ünnep, mely során egy közösen elköltött vasárnapi ebéd valóban rég várt élmény lehet. Az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy egyre többen döntenek ilyenkor hosszú hétvégi programok szervezése mellett. A wellness szállodák ilyenkor akciós csomagajánlatokkal várják azokat, akik otthonuktól távol kívánják szabadidejüket tölteni.
Még mindig jellemző, hogy az ünnep idején hajlamosak vagyunk többet költeni, mint máskor. Ezt a vendégségek indokolják, de egyre többen vannak, akik feltöltődésre, pihenésre, kirándulásra használják ki a két szabadnapot. Az időjárás ennek általában kedvezni is szokott, hiszen ekkortájt általában napsütéses, meleg nappaloknak örvendhetünk.
Mi kerüljön az asztalra?
A húsvét környéki időszakban a bevásárlóközpontok széles választékban kínálnak sonkát, de a tojás és a zöldhagyma is jóval nagyobb mennyiségben fogy, mint az év más időszakaiban. A kocsonya, a tormakrém, a palócleves, vagy a fonott kalács is olyan finomságok, amelyek rendszerint az asztalra kerülnek. A répatorta még a diétázók igényeinek is megfelelnek, de az ínyencségek kedvelői kiélhetik a kulináris élvezetek iránti szerelmüket a vörösboros nyúlpörkölt fogyasztásával. Reggelire pedig mi lehetne finomabb, mint a kaszinótojás, friss salátával, zöldségekkel. Vendégség alkalmával nem árt, ha egy jó házi pálinkával és tojáslikőrrel is készül a háziasszony.
Sonkát, de csak minőségit!
Az utóbbi években gyakran hallani arról, hogy az üzletekben beszerezhető sonkák minősége nem kevés kívánnivalót hagy maga után. Mivel a sonka tradicionálisan húsvéti étel, így természetes, hogy minden családban helyet kap az asztalon. Ha megengedhetjük magunknak, akkor érdemes a magasabb árkategóriába tartozó márkák közül választani. A világhírű Pármai sonka a legjobb minőségnek számít.