Nem szeretünk foglalkozni vele, a kezelésektől sokan valósággal rettegnek, mégis érdemes odafigyelni rá, hiszen sokkal több egészségügyi problémát okozhat, mint azt sokan hinnék. Igen, ez nem más, mint a fogszuvasodás. Bár régebben azt gondolták róla, hogy a fogakat a fogszú teszi beteggé, ma már egyértelműen tudjuk, hogy esetében a fog keményszövete roncsolódik, a folyamat pedig a felszíntől a fogbél felé halad, lassan visszafordíthatatlan folyamattá válva. A fogzománc gyakorlatilag elveszíti ásvány anyagait, aminek következtében áttörik, és lyuk képződik rajta.
A megbetegedés napjainkban az egyik legelterjedtebb egészségügyi gond világszerte, ám tény, hogy nem csupán a mai kor jelensége. Sumér, egyiptomi, japán, kínai és indiai leletek is arra utalnak, hogy a fogszuvasodás bizony már az időszámításunk előtti évezredekben is sújtotta az embereket. Tény azonban, hogy a 19. században ugrásszerűen megnőtt a fogászati megbetegedések száma. Elsőként a 18. században jelentette ki Pierr Fauchard, hogy nem a sokáig okolt „fogkukac” tehető felelőssé a fogszuvasodásért, sokkal inkább a cukor fogyasztása. Lassan elterjedt az ólommal és arannyal történő tömés, az első amalgámtömésre pedig az 1830-as években került sor. A Crawcour testvérek nevéhez fűzőtő tömőanyag később egész Európában elterjedt, hiszen esetében olcsó alapanyagról volt szó.
A fogszuvasodás nem vezethető vissza egyértelműen a szájhigiénia hiányára, hiszen genetikai tényezők, valamint a nyál összetétele is hatást gyakorol arra, hogy miként alakul a fogak egészsége. Sajnos tény, hogy hazánkban a 12 éves gyerekek már minimum négy rossz foggal rendelkeznek, az évek előrehaladtával ez a szám pedig csak tovább növekszik. A középkorúak fogainak fele szuvas, tömött, vagy hiányzik. Szülőként fontos tisztában lenni a gyermekek iránti felelősséggel, hiszen a legtöbb fogszuvasodás fiatal korban keletkezik, és visszavezethető a táplálkozás hiányosságaira, vagy a nem megfelelő szájhigiéniára nevelésre.
A táplálkozás során a szájban olyan baktériumok jelennek meg, melyek a szénhidrátot lebontják, ezt pedig lepedékképző anyag termelésével teszik meg. Ebben a lepedékben a baktériumok tovább élnek, és olyan savakat hoznak létre, amelyek a fogzománcra rendkívül káros hatással vannak. Ezen felül a savas ételek már jellegüknél fogva is oldják a fogzománcot. Itt azonban még nem ért véget a fogra káros hatások száma, hiszen a szájban levő ételmaradékok is ártanak a fogaknak. Elmondható, hogy minél tovább marad az étel a szájban, annál több kárt képes okozni.
Nem lehet elégszer hangsúlyozni a nassolás veszélyességét. Nem csak a benne levő cukrok miatt károsak az édességek, vagy éppen a sós finomságok a fogakra, hanem azért is, mert esetükben gyakorlatilag folyamatosan táplálék van a szájban, felborítva ezzel annak természetes egyensúlyát, a fogzománcból az ásványi anyagok kioldása szinte megállás nélkül történik, és nincs mód arra, hogy a nyál átmossa, és ezzel együtt a megfelelő kémhatást biztosítsa a száj számára. A helyreállításban fontos szerepet játszik a fluorid, amely nem csak erősebbé teszi a fogzománcot, de gátolja a savtermelést, és a baktériumok elszaporodását is.
Hasznos információ, hogy fogmosás után már húsz perccel megjelennek a szájban azok a baktériumok, amelyek úgynevezett plakkot képezve gyűlnek össze a fogak felszínén, s ezek a biokémiai folyamatok hatására kivonják az ásványi anyagot a fogzománcból. A plakkok kizárólag dörzsöléssel, azaz fogmosással távolíthatóak el. Jó hír, hogy amennyiben még csak a fogzománc legfelső rétege érintett, akkor a megfelelő fogkrémek használatával a folyamat megállítható, sőt, vissza is fordítható. Ha azonban a fog mélyebb rétegei is érintetté válnak, a dentin, és végül a fogbél, vagyis barnás, sötét foltok jelennek meg, akkor már biztosan nem hozható helyre fogászati beavatkozás nélkül a fog egészsége. A fogszuvasodás jó ideig teljesen fájdalommentes, és nagy lyukak esetében is egyéni érzékenységtől függ, hogy jelentkezik-e fájdalom, vagy alattomosan, és sajnos véglegesen romlik a fog. Ha nem keres fel szakorvost, a szuvasodás egészen a fogidegekig terjedhet, aminek jellegzetes tünete, hogy gyulladás keletkezik. A hidegre való érzékenység fogbélgyulladásra utalhat, a melegre jelentkező fájdalom pedig az elhalt fog sajátossága.
Ha fogszuvasodás jeleit tapasztalja, nem érdemes halogatni a fogorvos felkeresését, hiszen minél hamarabb teszi ezt meg, annál gyorsabban a helyzet végére lehet járni, és lehetőség szerint minél kisebb beavatkozással megúszni azt. Az egyszerű töméshez érzéstelenítő injekciót ad a szakorvos, majd ezután kitisztítja fúróval a szuvas részt, és betömi azt. Abban az esetben, ha továbbra is fájdalmat tapasztal a beteg, akkor gyökérkezelésre lehet szükség, vagyis a fog idegeinek elpusztítására. Az eljárással megmenthető a fog, a fájdalom pedig megszüntethető. A több kezelést is szükségessé tevő eljárás után gyökértömés következik, ami gyakorlatilag a gyökércsatorna üregének megszüntetését jelenti. Szükség lehet időnként a tömés megújítására, főként akkor, ha amellett indul meg a szuvasodás.
Azok számára, akik tartanak a fogászati beavatkozások fájdalmasságától, kiváló döntésnek bizonyul az úgynevezett ózonkezelés, mely korszakalkotó megoldást jelent a fogszuvasodás kezelésében. Az eljáráshoz nincs szükség érzéstelenítésre, fúrásra, és többféle területen is eredménnyel vethető be a használatos készülék. A fog felületének megtisztítása után a szuvasodás pontos helyének lézeres bemérését követően egy speciális eszközt helyez az orvos a fogra, mely légmentesen záródik, és kezdődhet a kezelés erős oxidáns hatású gázzal. A savak és a fehérjék elpusztulnak, a fogállomány pedig sértetlen marad. Ezt követően szükség lehet további kezelésre, valamint speciális szájöblítőket, fogkrémeket kell használni, hogy a fogszövet ásványi anyagai visszaépüljenek. 4-12 hét alatt történik meg az úgynevezett remineralizáció. Akkor nem alkalmazható az ózonkezelés, ha a gyökércsatorna már fertőzött, de egyéb esetekben, vagy például afta és herpesz gyógyításkor, sőt fogszabályzó készülékek tisztítása során is eredménnyel vethető be, ráadásul elérhető áron.
Mint sok más betegség esetében, a fogszuvasodással kapcsolatban is kiemelt szerep jut a megelőzésnek. A megfelelően elvégzett, gyakori fogmosás mellett ajánlott a fogselyem használata, és a fogorvos által végzett barázdazárás is csak pozitívumokkal jár. Mivel elsősorban a fogak barázdáiból indul ki a szuvasodás, ez megelőzhető ezek lezárásával. A táplálkozás fontosságára nem lehet elégszer felhívni a figyelmet, hiszen az elfogyasztott ételek nagymértékben befolyásolják a szájhigiéniát. Az édességek, a rágcsálnivalók a lehető legrosszabb választásnak bizonyulnak, de a fogyókúrázóknak is ajánlott figyelni fogaik épségére, hiszen a sok savas nyers zöldség, gyümölcs, valamint a gyógyteák oldják a fogzománcot. Legyen szó bármilyen életkorról, és táplálkozási szokásról, a rendszeres, jó minőségű, megfelelően végzett fogmosás segítséget jelent a fogak megtartásához, és a fogszuvasodás megelőzéséhez.