Az influenzával, reumával, allergiával, vagy éppen a magas vérnyomással szinte azonnal orvoshoz fordulunk, nincs ez azonban így azzal a megbetegedéssel, melyről bár kevesen ismerik be hazánkban, hogy valós problémát jelent, mégis sokakat érint, ez pedig nem más, mint a depresszió. Az Egészségügyi Világszervezet okkal nyilvánította a társadalom negyedik legsúlyosabb betegségének 1997-ben, a helyzet pedig azóta csak romlott. A kiváltó okok, és a lehetséges terápiás, valamint gyógyszeres kezelés messzire mutatnak, a legfontosabb az lenne, hogy a pillanatnyi rosszkedvtől és kimerültségtől meg tudják különböztetni az érintettek, vagy ha ők állapotuknál fogva nem is, a környezet mindenképpen. Sok esetben orvosi segítség nélkül lehetetlen kilábalni az érzelmi életet érintő, és nagyon gyakran testi tünetekkel is együtt járó betegségből.
A depresszió olyan mentális betegség, mely során hangulatzavarok lépnek fel, és a jókedv mellett mélységes szomorúság is jellemzi a beteget. Tulajdonképpen e szélsőséges érzelmek alapján különíti el az orvostudomány a depresszió két fajtáját is, miszerint ha a két érzelmi szélsőség egyaránt jelen van a beteg életében, akkor mániás depresszióról beszélünk, ha viszont kizárólag a negatív tünetek tapasztalhatóak, akkor van szó depresszióról. Ez utóbbi, unipoláris depressziónak is nevezett változat az inkább elterjed. Világviszonylatban az tapasztalható, hogy a 27-30 éves korosztály a leginkább érintett, s sajnos tény, hogy egyre fiatalabb korban jelenik meg a betegség. Hazánkban a lakosság körülbelül 15 százaléka diagnosztizáltan depressziós, viszont nyilvánvaló, hogy a valós betegek száma ezt jóval meghaladja.
A szakirodalom hosszasan tárgyalja a betegség objektív okait, és azokat a pszichés tényezőket, melyek végül depresszióhoz vezetnek. A biokémiai magyarázat az idegsejtek közötti ingerületátvitel hiányosságát, a szükséges egyensúly felborulását emlegeti, míg genetikai kutatások fényt derítettek arra, hogy a betegségre való hajlam egyértelműen örökölhető. A mellékvesekéreg egyik hormonjának szintje kifejezetten magas a depressziós betegek esetében, ami azzal magyarázható, hogy a stresszhelyzetek gyakran váltják ki a betegség megjelenését.
Minden biológiai és tudományos magyarázat ellenére sem mehetünk el azon tény mellett, hogy a negatív életesemények talán minden másnál gyakrabban vezetnek a hangulati állapotot érintő problémákhoz. Mindannyiunk életében vannak stresszes időszakok, és történnek velünk olyan dolgok, melyeket nehezen tudunk feldolgozni. Viszont ez egyeseknél a már említett tényezőkkel együttesen, vagy éppen azoktól függetlenül is oda vezethetnek, hogy elvesztik az irányítást a kezükből, és naptól-napra mélyebbre süllyednek a gödörben. A hirtelen veszteség, kudarc, az önértékelési problémák, a gyermekkorban megélt események, és a psziché fejlődési rendellenességei mind-mind oda vezethetnek, hogy kialakulnak azok a sokrétű tünetek, melyek jellemzőek a depressziós betegekre.
Mielőtt részleteznénk a betegség tüneteit, fontos elmondani, hogy nem mindenkinél azonosak ezek, és gyakori, hogy testi panaszokkal társulnak a pszichés tünetek. Ennek kitűnő példája, amikor többszörös orvosi kivizsgálás sem mutatja meg, mi okozza például a fejfájásos, szédüléses panaszokat. Lássuk tehát most, melyek azok a tünetek, melyek depresszióra utalhatnak!
Érzelmi tünetek
-
Megalázottság, szerencsétlenség érzése
-
Szorongás
-
Idegesség
-
Düh érzése
-
Irígység
-
Fájdalom, vagy éppen
-
Az érzelmek teljes hiánya
-
Magány
-
Elkeseredés
-
Negatív jövőkép
Motiváció hiányára utaló tünetek:
-
Hiányzik a lendület, a spontaneitás
-
Szexuális élet megszűnése
-
Étkezési zavarok
-
Érdeklődés elvesztése az élet minden területe iránt
-
„hagyjanak békén”-érzés
Viselkedési tünetek
- Túl sok alvás
-
Koffeinfogyasztás ellenére is teljesítőképesség csökkenés
-
Csendesség
-
Monoton beszéd
-
Búskomorság, mely a mozgáson is meglátszik
-
Igénytelenség saját magával és környezetével szemben
Szomatikus tünetek
-
Fejfájás
-
Szédülés
-
Székrekedés
-
Emésztési problélmák
-
Mellkasi szorítás
-
Fáradékonyság
A fenti tünetek egymással kombináltan jelentkeznek, és ha ezt betegként is észleli saját magán, nagyon fontos, hogy merjen segítséget kérni. A depresszió a megfelelő kezeléssel gyógyítható, és megelőzhető az újabb depressziós állapot visszatérte. Sokan nem is gondolnák, de az orvosok az életet veszélyeztető megbetegedések közé sorolják a depressziót, hiszen nem ritka az ilyen betegek öngyilkossági kísérlete. Az esetek többségében azonban az ilyen szélsőségek elkerülik a betegeket, viszont ennek ellenére is jelentősen romlik az életminőség, hiszen kisebb, vagy akár nagyobb fokú, pánikbetegségre utaló szorongásos tünetekkel is társul a depresszió.
Gyógyszeres kezeléssel a neurotranszmitterek felborult egyensúlya helyreállítható. Ma már nagyon sokféle gyógyszer forgalomban van, mely antidepresszánsokat gyakran feszültségoldókkal egészítve írnak fel a szakorvosok, hiszen a betegség szorongásos alapú. Minden hasonló gyógyszerrel kapcsolatban fontos tudni, hogy a hatást csak két-három hét múltán fejtik ki, és a kezelés időtartama sokszor akár évekig tarthat. A gyógyszer szedésének abbahagyása csak fokozatosan lehetséges, és mindenképpen orvossal konzultálva erről.
Sajnos hazánkban még kevésbé elterjedt a pszichoterápia igénybevétele, pedig a gyógyulásban mindenképpen fontos szerep jutna neki. Gyógyszeres kezeléssel kombinálva, vagy enyhébb esetekben akár anélkül is képessé válhat a beteg saját kudarcélményeinek feldolgozására, és negatív gondolatainak pozitívakkal való felcserélésére. A gyógyulás időtartama hosszú, és folyamatos figyelmet igényel a beteg és környezete részéről is, hogy a depressziós tünetek újabb megjelenésekor időben orvoshoz kell fordulni, s az sem ritka, hogy a kezelés egy életen át tart. A probléma adott, felfogás kérdése, hogy miként állunk hozzá, tudunk, és akarunk-e segítséget nyújtani a hozzánk közel álló személynek, ha észleljük rajta a betegség tüneteit. Elbagatellizálni semmiképpen nem szabad a betegséget, hiszen súlyos állapot is kialakulhat. Ideje lenne hazánkban is másként állni az ilyen panaszokkal küzdőkhöz, hiszen nemtől, korosztálytól, végzettségtől függően sokakat érint!