Életünk egyharmadát alvással töltjük. Soknak tűnhet ez az idő, de kétségtelen, hogy szükségünk van arra a pihenésre, amely során részben megszűnik kapcsolatunk a külvilággal, szervezetünk új energiákkal töltődik fel. Ahhoz azonban, hogy kipihenten ébredjünk, elengedhetetlen a minőségileg és mennyiségileg is megfelelő alvás. Koronként eltérő, hogy kinek mennyi pihenésre van szüksége, és míg a csecsemők gyakorlatilag napjaik nagy részét átalusszák, addig az időseknek sokszor már néhány óra is elegendőnek bizonyul.
Manapság sokakat érintenek az alvászavarok, melyek egy része visszavezethető felgyorsult, stresszes életmódunkra. Természetesen csak ezt okolni ostobaság lenne, hiszen számos tényező felelőssé tehető az alvással kapcsolatos problémákért, de tény, hogy a zaklatott mindennapok, a munkahelyi, magánéleti stressz jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy éjszaka sem tudnak sokan kikapcsolni.
Az alvás egyébként nagyjából kilencven percenként váltakozó ciklusokból áll, melyek során a szendergéstől a mély alvásig négy fázis követi egymást, valamint a REM-szakaszok. Ez utóbbiakra a gyors szemmozgások, a pulzus és a légzés változásai, valamint az álom is jellemzőek. Rögtön itt érdemes megemlíteni, hogy az alvászavarok közé nem csak az elalvási, átalvási és ébredési problémák tartoznak, hanen a rendkívül szubjektív rémálmodás is, mely jelentősen képes megnehezíteni az érintettek éjszakai nyugalmát.
Az alvászavarokkal – legyen szó bármelyik fajtájáról is – az a legnagyobb probléma, hogy a szervezet alkalmazkodóképessége nagyon lecsökken akár már egyetlen éjszakai kialvatlanság kapcsán is. Lassul a reakcióidő, nehezen megy az összpontosítás, romlik a munkateljesítmény, tartós álmatlanság esetében pedig megnő a testi megbetegedés kockázata, s az idegrendszer sem képes megfelelően működni. Az altatók csak ideig-óráig jelenthetnek megoldást, a legfontosabb, hogy az alvászavar okára fény derüljön, és így gyökerénél legyen elfojtva a probléma. Ez azokban az esetekben, amikor az alvászavart nagymennyiségű alkoholfogyasztás, túl sok kávézás, éjszakai műszakban való munkavégzés, vagy időzónákon való átutazás okozza, egyszerű. Komolyabb a helyzet azonban akkor, ha valamilyan pszichés probléma áll az alvászavar hátterében. A depressziósoknak például kilencven százaléka szenved a betegségtől, ami csak tovább nehezíti az alapbetegségből való kigyógyulást.
Az alvászavar pszichés hátterével érdemes részletesen foglalkozni, ugyanis az érintettek nagy részének valamilyen megoldatlan lelki trauma okozza a problémát. A stresszről már esett szó, s nem nehéz napjainkban elképzelni, hogy olyan méreteket ölthet a túlhajszoltság , mely rányomja bélyegét az éjszakai pihenés minőségére, mennyiségére is. Ha a nap folyamán nem sikerült elintézni minden teendőt, gyakran örlődik a beteg ezen éjszaka, s reménytelenséggel, depresszív látásmóddal is társul szorongása. Azok, akik menekülnek a hétköznapokból, boldogtalanok, és visszahúzódnak mindattól, ami a valódi életet jelenti annak minden szépségével és nehézségével, gyakran álmatlanságukra hivatkozva égnek csak takaréklángon. Tény azonban, hogy az elalvás nehézségeitől való félelem csak tovább gerjeszti a folyamatot, és szinte biztos, hogy ismételten nehezen megy majd az.
Bizonyított, hogy az alvászavar nőknél kétszer olyan gyakori, mint férfiaknál. Felelőssé tehetjük azt, hogy a gyengébbik nemnek az élet több területén kell helytállnia, de a női test működése, a hormonszintek ingadozása okolható legtöbbször. A menstruációt megelőzően, valamint annak ideje alatt a legtöbb nő rosszabbul alszik többek között a fájdalmak, görcsök miatt is. A várandósság első hónapjai, valamint a szülés előtti és utáni időszak sem kedvez a nők éjszakai nyugalmának. A kicsi egészségéért, épségéért való félelem mellett a szülés megpróbáltatásaitól való tartás, és a kicsi ellátásával kapcsolatos teendők mind megnehezítik az édesanya zavartalan pihenését.
A témával Sigmund Freud is foglalkozott, aki úgy véli, hogy ösztöneink okozzák életünkben a feszültségeket, amelyek miatt az álmatlanság is kialakul. Fontosnak véli tehát, hogy ösztöneinket folyamatosan kielégítsük, ha azok ugyanis beteljesületlenek maradnak, akkor az éjszakai pihenéshez szükséges nyugalom is hiányozni fog életünkből. Mivel azonban sok ösztönünk kielégítése ütközik akadályokba, így hasznos lehet megfogadni néhány tanácsot azoknak, akik nehezen alszanak el. Az altatók helyett nézzük most azokat a módszereket, melyekkel könnyebben jön az álom!
- Bár a testsúlynak nem tesz jót, de az este elfogyasztott sör komlótartalma miatt altató hatással bír.
- Fogyasszon gyógyteákat! A citromfű, a levendula, a macskagyökér és a golgotavirág a legjobbak a nyugodt éjszaka érdekében. A mennyiségre ügyeljen, különben a várt hatás helyett rendszeres látogatója lehet éjjel a toalettnek.
- Már nagyanyáink is előszeretettel választották altató gyanánt a meleg mézes tejet. Nyugtató hatással bír, és visszahozhatja gyermekkori emlékeinket is íze. Akár szójatejjel is helyettesíthetik azok, akik inkább fogyasztják azt a változatot.
- Bioboltokban beszerezhet gyógynövényekkel töltött párnát, mely aktívan hozzájárul az elalváshoz, de a teához használt alapanyagokból akár otthon is készíthet kis párnácskát, mely társa lesz az éjszaka során.
- A homeopátia azok számára is remek választásnak bizonyul, akik alvászavarokkal küzdenek. A megfelelő készítmény mellett döntve természetes módon járulhat hozzá az éjszakai nyugalomhoz.