Pünkösd 2015

Pünkösd - 2015. május 24-25.

A keresztény egyház legrégebbi ünnepét, a húsvétot követő negyvenedik napot nevezzük Áldozócsütörtöknek, mely szorosan kapcsolódik a pünkösdi ünnepkörhöz. Az említett nap Krisztus mennybemenetelének napja, amely egybeesik az áldozással. Az egyházi történet szerint Jézus a húsvét vasárnapján történő feltámadása után még negyven napig társalkodott tanítványaival. A mennybemenetel tulajdonképpen a keresztény vallás egyik alaptételével van kapcsolatban, ugyanis Krisztus ezen a negyvenedik napon felment a mennybe.

Az Áldozócsütörtököt követően ünnepeljük pünkösdöt, amely a húsvét utáni ötvenedik napra esik, és az egyház megalapításának ünnepeként tartjuk számon. Ekkor történt ugyanis, hogy a tanítványok visszavonultak az utolsó vacsoráról jól ismert szobába, a korábban öngyilkosságot elkövető Júdás helyére pedig tizenkettedik apostolként Mátyást választották. Az egyház születésnapjaként is ismert pünkösd jelentősége abban rejlik, hogy ezt követően a tanítványok már nyíltan felvállalták a keresztény tanokat, nem rejtőzködtek a jövőben, hanem terjeszteni kezdték azokat a tanokat, melyeket Krisztus is hirdetett.

Mikor ünnepeljük pünkösdöt?

Az egyházi ünnepek rendjét szabályozó i.sz. 325-ben megtartott níceai zsinat szerint mozgó ünnepként tartjuk a pünkösdöt, vagyis minden évben május 10-e és június 13-a közé esik, a húsvét időpontjától függően, ugyanis ettől számítva az ötvenedik napon van pünkösd.

Honnan ered a pünkösd?

A húsvéthoz hasonlóan, a pünkösd eredete is zsidó hagyományokban gyökeredzik. A zsidóknál pészách néven ismert ünnepen arra emlékeznek, ahogyan Mózes vezetésével kivonultak Egyiptomból, ezáltal elnyerve a szabadságot. Az ezt követő második naptól számolják a napokat, s a hetedik hét lejártával, vagyis ötven nap után emlékeznek meg a sávuot alkalmával arról, hogy az Úr a Sínai-hegy lábánál átadta a tízparancsolatot és a törvényt a népnek.

Pünkösdi szokások a termékenység megünneplésétől a pünkösdikirály-választásig

Hasonlóan a többi egyházi ünnephez, pünkösd esetében is számos néphagyomány ismeretes. A keresztény szokások ráépültek a pogány hagyományokra, és együttesen alkotnak egy olyan hagyománykört, amely azonban sokszor már csak vidéken ismert a fiatalabb korosztály körében, az idősebbek viszont jól ismerik azt.

A népszokások gyakran a termékenység ünnepével társítják a pünkösdöt, mely római gyökerekre vezethető vissza. Az ókori Rómában ugyanis májusban, vagyis pünkösd környékén tartották az úgynevezett Florália ünnepeket. Mint nevéből is adódik, Flóra istennőt ünnepelték ekkor, aki a virágok és növények istennőjeként volt ismert. Nem véletlen, hogy pünkösd megünneplésekor a virágoknak kiemelt hangsúly jut, így a pünkösdi rózsa, a bodza és a jázmin jelképekké is váltak.

A pünkösdikirály-választás már a 17. században is ismert népszokás volt. A fiatal legények ügyességi játékokban mérték össze tudásukat, és a legjobban teljesítő nyerhette el a címet. A futás, a birkózás, a kakasütés, a gúnárnyak-szakítás és a bothúzás is egy-egy versenyszámnak számítottak. Miként a 19. századból ránk maradt írások is alátámasztják, a verseny győztese egy éven keresztül, a következő királyválasztásig különféle előjogokat élvezhetett, például ingyen ihatott a helyi kocsmában, részt vehetett minden lakodalomban, és a többi, versenyben alulmaradt legény felett is egyfajta hatalmat gyakorolhatott.

Hasonlóan a pünkösdikirály-választáshoz, pünkösdi királynét is választottak a néphagyományok szerint. A falu házait aztán sorra járták a lányok, és ott virágot hintettek az udvarra. Ez is egyértelműen a termékenységi ünnep ókori eredetére utal. Az sem volt ritka, hogy pünkösdölés alkalmával a lakodalmas menetek mintájára a vőlegény és a menyasszony járta végig a házakat. A szerepeket nők játszották, a megfelelő ruhadarabokba felöltözve. A pünkösdi királyné, vagy menyasszony fején hatalmas, díszes éket viselt, így mindenki meg tudta őt különböztetni. A kislányok által magukkal vitt kosárba pedig tojást, almát, diót, mint adományt kaptak.

A rontás és a boszorkányok elleni védelem már a húsvéti szokások kapcsán is felmerültek, s természetesen pünkösd alkalmával is megvannak a vonatkozó szokások erre a célra. Az ablakokra, az ajtók fölé, valamint a szobák falára elhelyezett zöld ágak egyrészt a termékenység szimbólumaiként vannak jelen, másrészt a rontástól való védelmet is szolgálták. A hiedelem szerint, ha a földbe is tűztek egy zöld ágat, az a termést is megvédte a kártevők és a jég okozta károktól.

A csíksomlyói búcsú, mint a székelyek nagy ünnepe

A napjainkban is ismeretes csíksomlyói búcsú története egészen 1567-ig nyúlik vissza, ekkor történt ugyanis, hogy a hargitai Tolvaj-hágónál legyőzték a székelyek János Zsigmond seregeit. A győzelemre emlékezvén keresték fel a kegyhelyet a hívek. Napjainkban több ezren látogatnak el a csíksomlyói búcsúba, ahol nyírfaágat kezükben tartva imádkoznak. Ez utóbbi Mária szimbóluma. A jól ismert Székely himnusz éppen úgy felcsendül, mint a Boldogasszony anyánk, s a körmenet során együtt imádkoznak a hívek.

Milyen ételeket szoktunk pünkösd idején fogyasztani?

A hagyományok szerint pünkösd napján még azoknál a paraszti családoknál is bőség uralkodott az asztalon, akik egyébként nem dúskáltak az anyagi javakban. A bárány és a birkapörkölt fogyasztása már-már hagyományos ez idő tájt, de a marhából és a szárnyasból készült ételek is elterjedtek az ünnep alkalmával. A tojás, mint termékenységszimbólum szintén szerephez jut, és a rántottának éppen ezért különleges erőt tulajdonítottak, fogyasztása minden területen népszerű volt, és manapság is az.

Húsvéthoz hasonlóan pünkösd alkalmával is gyakran kerül az asztalra fonott kalács, mákos kalács, vagy a szintén sokak által kedvelt túrós lepény. A bodzából készült szörpöt és teát nem csak ízük, hanem egészségre gyakorolt hatásuk miatt is sokan részesítik előnyben.

Egészség és gazdag termés

A népi hiedelmek szerint a pünkösd hajnalban született gyermek élete biztosan szerencsés lesz. A hajnali kútvíz egészséget hoz annak, aki meg mosdik benne, és a már meglévő betegségei is könnyebben gyógyulnak majd. Az égett kenyérhéj földeken történő szétszórásától a gazdag termést várták, a tehenek nyírfaágakkal való veregetése pedig a jó tejelést szolgálta. A pünkösdi harmatnak szintén varázslatos erőt tulajdonítottak, egészséget és szépséget vártak tőle, a lányok pedig a szeplők eltüntetését is szerették volna elérni a hajnali mosakodással.

Udvarlás pünkösd környékén

Az ünnep nem csak vallási jelleggel bír, hanem mint láthattuk már, számos hagyomány és népi szokás is kapcsolódik hozzá. Bizonyos területeken a legények pünkösdi rózsát tettek a nekik tetsző lány ablakába, a lányok pedig fonott koszorúval köszönték meg ezt. Ehhez kapcsolódik a matkázás is, amely azt jelentette, hogy a legény a neki tetsző lánynak kaláccsal és borral teli tálat küldött, s ha a lány is vonzalmat érzett a legény felé, akkor egy szintén minden jóval megrakott tálat küldött vissza, mintegy választ gyanánt. A párkeresésre további lehetőséget kínáltak az ekkortájt sokfelé megrendezendő pünkösdi bálok.

A tavaszi időpontból adódóan ekkortájt került sor a májusfaállításra is, amely szokást még napjainkban is gyakorolják többfelé. Területtől függően ez vagy május elsején, vagy pünkösd ünnepén történt meg. A kerítésekre, házakra kitűzött zöld gallyak és ágak nem csak a legények vonzalmát szimbolizálták, hanem egyes területeken az ünnep iránt érzett tiszteletet is így fejezeték ki.

Milyen növény a pünkösdi rózsa?

Már a régi korokban is ismerték az Alpok és a Nyugat-Balkán területéről származó dísznövényt, amelyet az ókorban csak gyógynövényként tartottak számon. A kertekbe a középkorban került, hazánkban pedig a 16. században jelent meg először. Délszláv nyelvterületen babarózsának nevezték, a pünkösdi rózsa elnevezés pedig valószínűleg a reneszánsz idejéből ered.

Hogyan telik manapság az ünnep?

Hazánkban a hagyományok és a népi szokások sok esetben már csak vidéken élnek, és a nagyvárosok lakói gyakran nem is hallottak arról, milyen eseményekkel járt együtt a régi időkben a pünkösdi időszak. Napjainkban, amikor a hét minden napján dolgozunk, és csak ritkán akad idő a családra, sokan kifejezetten ilyen céllal használják ki a hossz ú hétvégét. Számos szabadtéri program is várja a pihenni, kikapcsolódni vágyókat, amihez az ekkortájt már rendszerint meleg idő is társul.

Faluhelyen még sokszor őrzik a népszokásokat, s az ünnep vallási jellegéről a nagyvárosokban is megemlékeznek. Az aktuális trendek arra engednek következtetni, hogy valószínűleg idén is sokan lesznek azok, akik otthonuktól távol töltik majd az ünnepet, és egy kisebb kiruccanásra, városnézéssel, természetjárással, esetleg fürdőzéssel egybekötött hosszú hétvégére elutaznak a családdal, partnerrel. A wellness hotelek ehhez remek lehetőségeket is kínálnak, hiszen az ünnepek és hosszú hétvégék környékén rendszerint akciós csomagajánlatokkal is állnak rendelkezésre. Ezek kihasználásával olyan szolgáltatásokat is ingyenesen, vagy kedvező áron vehetnek a vendégek igénybe, amelyekért egyébként nagyobb összegeket kellene fizetni. A wellness minden korábbinál népszerűbb, hiszen egyre többen látják be, hogy az egészség megőrzésének érdekében ajánlott odafigyelni a testi és lelki felüdülésre. Ehhez pedig akár a pünkösdi ünnepek környékén is ideális választásnak bizonyul a rendelkezésre álló szabadidő.



További cikkek

Korábbi cikkek

Ezt már olvastad? Bezárás