Tanulmányi szerződés 2017, szabályai és felmondása

Ha a munkáltató támogatja a munkavállalója képzését, fejlődését, akkor tanulmányi szerződést kötnek egymással. A tanulmányi szerződésből a munkavállaló előnyökhöz jut, mert a vizsgákra való felkészüléshez külön szabadidőt biztosíthat bizonyos mértékig a munkáltatója, azonban a szerződés kétoldalú, hiszen lehet évekig a képzést biztosító munkáltatónál kell munkát végeznie a munkavállalónak a tanulmányok fedezése ellentételezéseként.

A munkavállaló munkaviszony alatti tanulását segíti a tanulmányi szerződés, amiben nem csak jogok, hanem kötelezettségek is benne vannak foglalva. A tanulmányi szerződésre a munkatörvénykönyvben foglaltakat kell alapul venni. A tanulmányi szerződés mindkét félnek előnyös, mert biztosítékot is jelent.

A korábban, 2012. július 1.előtt kötött tanulmányi szerződésekre még a régi Mt. szabályait kell alkalmazni, amíg a tanulmányok folyamatban voltak. Az újonnan megkötött tanulmányi szerződésekre viszont már a 2012. évi 1. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

A szerződés csak írásba foglalással érvényes, amibe bele kell foglalni, hogy milyen formában támogatja a tanulást a munkáltató (tandíj, tanszervásárlás, utazási költségtérítés, munkaidő kedvezmény. munkaidő kedvezmény az új munka tv. szerint már csak az általános iskolai oktatási időre jár, de a felek megállapodhatnak munkaidő-kedvezményben) és ezért cserébe mennyi ideig kell munkaviszonyban állnia a munkavállalónak vele.

A tanulmányi szerződés egy olyan plusz a munkáltató részéről, amikor hozzájárul ahhoz, hogy a munkavállalója önmagát képezze, ezalatt pedig elengedi a munkahelyről, továbbá a vizsgák napjára is szabadságot biztosít, míg a munkavállaló a képzettség megszerzése után még évekig nem mondhat fel.

A maximum a munkaviszony fenntartására öt év, viszont ennél hosszabb időre nem kötelezhető a munkavállaló, hogy a munkáltatónál maradjon. Ennél kevesebb időtartamban azonban gond nélkül megállapodhatnak a felek.

Bármilyen képzésre köthető tanulmányi, ha úgy ítéli meg a munkáltató, hogy azt támogatni kívánja ezáltal, viszont a törvény bizonyos esetekben nem enged tanulmányit kötni. Egyik az, amikor egyébként is járna a tv. szerint munkaidő-kedvezmény, vagy ha a munkáltató tette kötelezővé a képzést a munkavállalónak, mert ha kötelezi a továbbtanulásra, akkor nem kötelezheti még arra is, hogy évekig neki dolgozzon.

Ha megkötötték a szerződést, akkor ahhoz mindkét félnek tartania kell magát, ha ez nem történik meg, akkor szerződésszegést követnek el. Mind a munkavállaló mind a munkáltató elkövethet szerződésszegést. A munkavállaló akkor szegi meg a tanulmányi szerződést, ha nem jár az oktatásra, vagy rosszul sikerülnek a vizsgái, esetleg a felmondási tilalom ideje alatt felmond. A következménye ennek az, hogy a munkáltató jogosan követelheti vissza a pénzt, amit a munkavállalója oktatására fordított, vagy ha az öt évből csak kettőt töltött le például, akkor arányosan megfizettetheti ezt a munkavállalóval. (előfordulhat, hogy a munkavállalónak megéri még így is szerződést szegni, mert egy másik munkáltatónál jobb állást kap, és az új munkáltatója helyette vállalja, hogy visszafizeti a régi munkáltatónak a tandíjat, vagy olyan sokat keres az új munkahelyén, hogy meg tudja fizetni …stb. ) Ha viszont a munkáltató mondana fel az általa meghatározott időszak alatt, akkor nem kell a támogatást visszafizetnie a dolgozónak.

A munkáltató ezen felül még akkor is megszegi a szerződést, ha késik a tandíjfizetéssel, vagy csak egy részét fizeti meg, vagy miután levizsgázott a munkavállaló, a munkáltatója nem teszi át a szerződésben vállalt munkakörbe; illetve ha felmond neki annak ellenére, hogy beígérte a másik munkakört. Ha tehát a szerződésbe belefoglalják, hogy a képzettség megszerzése után annak megfelelő munkát fog kapni a dolgozó és ezt megtagadja a munkáltató, akkor a dolgozó felmondhat jogszerűen, de csak erre hivatkozással. Ha megszűnik a munkáltató, de van jogutódja, akkor a szerződésben foglaltak is átszállnak az új munkáltatóra, így a benne foglaltakat az új munkáltatónak kell teljesítenie. Ha pedig a munkáltatónak nincs jogutódja, akkor a szerződési kötelezettségei is megszűnnek a munkáltatónak.

Abba az időbe, amit a képzettség megszerzése után le kell tölteni a munkáltatónál, nem számít bele a szülési szabadság pl. , vagy a gyerekgondozási fizetésnélküli, de a 30 napnál hosszabb táppénz sem.

Természetesen adódhatnak olyan élethelyzetek, amikor át kell gondolni a tanulmányi szerződést, hogy az továbbra is fenntartásra érdemes e mindkét fél számára, vagy érdemesebb felbontani. Pl. ha a munkavállaló terhes lesz, és több évre el fog vonulni a munkától, vagy dönthetnek úgy, hogy csupán módosítják a szerződést. Egyiknek sincs akadálya, ha abba mindkét fél akarategységben van, hiszen szerződést csak közös megegyezéssel lehet módosítani.

Módosíthatják abban a tekintetben is a tanulmányi szerződést, hogy halaszt a tanulmányokkal a munkavállaló, ha pl. baleset miatt hónapokig lábadozik. Emiatt nem is lehet szerződésszegés a munkavállaló részéről, hiszen önhibáján kívül nem tud oktatásra járni.



További cikkek

Korábbi cikkek

Ezt már olvastad? Bezárás