Mikor nem kell dolgozni? Munkavégzés alóli mentesítés 2017

Vannak élethelyzetek, amikor a munkavállaló nem tud munkát végezni, mégis jár a munkabér vagy annak bizonyos százaléka. Mentesítve van a munkavállaló a munkavégzés alól, a törvényben meghatározott esetekben.

A munkatörvénykönyvében lefektetett egyik alapvető munkavállalói kötelezettség az, hogy munkára képes állapotban kell megjelenni a munkahelyen és munkát kell végezni. Enélkül egyik lényeges kötelezettségét szegné meg a munkavállaló, amit a munkáltató megfelelő intézkedésével, vagyis azonnali hatállyal szüntethetné meg a munkaviszonyt (azonnali hatályú munkaviszony megszüntetés, korábbi nevén rendkívüli felmondás).

A munkavállalónak ezen kívül még több kötelezettsége is van, de a témánk szempontjából most csak a rendelkezésre állás és a munkahelyen való megjelenési kötelezettségnek van jelentősége. Ha a dolgozó megjelenik a munkahelyen, akkor követi a munkáltatója utasításait, hiszen ez az egyik ismérve a munkaviszonynak. A munkaidőt munkával kell töltenie a dolgozónak, mégis vannak esetek, amik kivételt engednek a főszabály alól.  A táppénzes állomány is egy igazolt távollét, de arról külön cikkben foglalkozunk.



A munkavégzés alóli mentesség eseteit felsorolja az új 2012. évi I. törvény. A keresőképtelenség, vagyis táppénz mellett még a véradás idejére, a tüdőszűrés vagy más kötelező orvosi vizsgálat időtartamára is mentesül a munkavégzés alól. Vagy ha elhunyt hozzátartozóról van szó, 2 napra távol lehet a munkavállaló a munkahelytől. Ehhez kapcsolódik még az olyan családi körülmények (pl. autóbalesetet szenvedett házastárs), amik indokolttá tehetik a távolmaradást. Az elháríthatatlan okok is ide tartoznak, ami lehet az, ha valaki bejár busszal egy másik városba dolgozni, de az utak lefagytak és nem jár a busz. De a szoptatós anyukáknak is jár kilenc hónapon át napi két óra, félév után napi egy óra, illetve a szakképzésben, vagy más iskolai rendszerű oktatás idejére is mentességet élvez a dolgozó. Ezen felül még a lombikbébi programosok is távol maradhatnak a munkahelytől, de erről akkor igazolást kell vinniük, hogy a kezelésen megjelentek. Viszont ha titokban akarja tartani a dolgozó a kezelést, akkor szabadságra kell mennie arra az időre, másképp nem oldható meg a távolmaradás.



Mikor jár munkabér és mikor nem a távolmaradás esetén?



Vegyük az első esetet, a táppénzt. Akkor nem munkabér jár, hanem táppénz, (ami mostmár csak fele a munkabérnek, viszont az első 15 nap betegszabadság, akkor a távolléti díj 70%-a jár). A lombikbébi program alatt sem jár bér, továbbá az önkéntes tűzoltói szolgálat és a családi problémák miatti távolmaradás esetén sem. Ha a bíróságon kell megjelenni, akkor sem, kivéve, ha tanúként van valaki megidézve.



Ezen felül minden esetben jár a munkabér: kötelező egészségügyi vizsgálat, véradás, szoptatós kismamák távolmaradásáért; hozzátartozó halálakor a két napra valamint a megállapodás szerinti képzések idejére.



Mivel a felek együttműködésre kötelesek, és kölcsönösen tájékoztatni egymást minden munkaviszonnyal kapcsolatos körülményről, ezért mindig szólni kell a felettesnek arról, ha távolmaradás indokolt, tehát se szó se beszéd, csak úgy nem hagyhatjuk el a munkahelyünket, különben lényeges kötelezettségünket szegnénk meg.



A kötelező orvosi vizsgálat a terhes kismamáknak előírt vizsgálatok, vagy a tüdőszűrésen való megjelenés, de a vérvétel is ide sorolandó. Ha valamilyen betegség kiderítése miatt kell menni orvosi vizsgálatra, az nem mentesít, hacsak nem azért megy el, mert pl. lázas és azt szeretné, ha az orvos megállapítaná, hogy influenzás és utána táppénzre megy.



A jogszabályi felsorolás végén még van egy pont, mégpedig az, ha a munkaviszonyra vonatkozó szabály enged távolmaradást a munkahelytől. Ez a felmentés ideje, ha valakinek felmondtak, vagy a fizetés nélküli szabadság, illetve a munkaszüneti nap többek között.



További cikkek

Korábbi cikkek

Ezt már olvastad? Bezárás