Mikor igényelhető árvaellátás? Igénylés módja és összege 2017-ben

Azon sajnálatos esetben jár az árvaellátás, ha a gyermek szülője meghal, és szülő nélkül marad, továbbá a szülője nyugdíjas volt vagy betöltötte a korhatárt mikor a haláleset megtörtént. Az életkori határok, az összeg százalékos meghatározása mind módosítás nélkül maradtak a jogszabályban. Mivel szorosan kapcsolódik a nyugdíjjogosultsághoz, ezért a nyugellátásról szóló törvény szabályozza.

Ha a gyermek szülője meghal, akkor jogszabály által meghatározott feltételek esetében jár neki az árvaellátás. A jogosultságnál ugyanaz az alap, mint az özvegyi nyugdíj esetében. Számít az életkor és a szolgálati idő is.

Ennek megfelelően, ha a szülő a 22 éves kora előtt halt meg és legalább kettő évet dolgozott; 22 és 25 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el és legalább 4 év ledolgozott év kell, hogy álljon a háta mögött ahhoz, hogy ellátást kapjon az árva. 25-30 éves kora között hunyt el és legalább 6 év, 30-35 éves kor között hunyt el, akkor legalább 8 év, 35- 45 között legalább 10, míg 45 éves életkor után bekövetkezett halál esetében pedig legalább 15 év szolgálati időt kellett megszereznie az elhunytnak ahhoz, hogy utána a leszármazott árvaellátáshoz juthasson.

A házasságban közösen nevelt gyermek az árvaellátás szempontjából jogosult, akit a másik házastárs vitt magával a házasságba és azt közösen is nevelték. Az árvaellátás azonban nem csak a gyermeknek járhat, hanem a testvérnek és az unokának is, de még a dédunokának is. Az ellátást akkor kaphatja meg a testvér, ha őt az elhunyt saját lakásában tartotta el, és nincs olyan rokon, hozzátartozó, aki el tudná a továbbiakban tartani.

Az örökbefogadás jogilag ugyanolyan helyzetet eredményez, ha árvaellátásról van szó, mint a vér szerinti rokonság. Az örökbefogadott viszont csak akkor kap árvaellátást a vér szerinti szülő után, ha annak házastársa fogadta örökbe. Ha pl. együtt neveli az anya a gyermekét az új élettársával, aki örökbe fogadta a gyermeket, akkor a vérszerinti szülője után is kap a gyerek árvaellátást.

Az árvaellátás jogcíme iskolai tanulmányok is lehetnek, abban az esetben, ha fogyatékkal élő a gyermek és magántanár tanítja, vagy pedig nincs 25 éves és képzésben vesz rész. Ennek az a további feltétele, hogy a képzés nappali vagy levelező és az oktatási órák száma heti hét óra legalább.

Az árvaellátást attól független folyósítják, hogy a túlélő szülő házasságot köt, vagy az árva házasodik meg, esetleg örökbe fogadják az árvát.

Az ellátás a halál napjától jár, egészen addig, míg az árvaellátásra jogosult 16. évet el nem érte. Azonban ennek a kornak az elérése után is folyósítják az összeget, ha nappalin tanul, de ekkor a végső életkor a 25. életév. (Egyébként addig jár, míg az iskola be nem fejeződik. Ha ez hamarabb van, mint hogy 25 éves lesz, akkor addig. Sőt, ha nem itthon tanul, hanem külföldi oktatási intézményben, akkor is fennáll a jogosultság) Egy esetben jár a 25. életéven túl is ellátás, ha sajnálatos módon valaki rokkanttá válik, mert ilyenkor már nem figyelik az életkort az árvaellátás megállapításánál.

Az sem befolyásolja az árvaellátást, ha szünetelteti az árván maradt a tanulást betegsége miatt, vagy azért, mert gyermeket szül.

Az árvaellátásra való jogosultság feléledhet, ami azt jelenti, hogy ha meg is szűnik, de utóbb újból megvannak a feltételei, akkor ismét kapja az arra jogosult.

Az árvaellátást személyenként kapják a leszármazók, nem úgy, mint a szülői nyugdíjat, amit meg kell osztani. Az árvaellátás az elhunyt nyugdíjának 30%-a, de 60%-a, ha mindkét szülője meghalt, vagy a még élő szülő rokkanttá válik. Azt a nyugdíjat veszik számításba, amelyik a magasabb összegű, vagyis az árvára előnyösebb helyzetet jelent.

Ha viszont a rokkant szülő már nem minősül megváltozott munkaképességűnek, akkor a 60%-os ellátást átváltoztatják 30 százalékossá. Az árvaellátás legkisebb összege havi 24 250 forint.

Az ellátás-igénylés a nyugdíjfolyósító szervnél történik a megfelelő nyomtatvány kitöltésével.



További cikkek

Korábbi cikkek

Ezt már olvastad? Bezárás