Gépjármű forgalomból kivonása és ára, ideiglenesen vagy végleg, 2017

Fotó: © aldenjewell / Flickr
Fotó: © aldenjewell / Flickr
A használhatatlan járművek kivonása a forgalomból ideiglenesen vagy véglegesen is megtörténhet. Az erre vonatkozó rendeletet részben változtatták meg. A díjak tekintetében sem történt változtatás.

Ha már nem használható a jármű, akkor vonassuk ki végleg. Nem minden esetben kell végleg kivonatni az autót, van lehetőség az ideiglenes kivonásra is. Azt hogy ki, hol, meddig és milyen díj mellett vonathatja ki a gépjárművet, igyekszünk az alábbiakban bemutatni.

Forgalomból nem csak a tulajdonos jogosult kivonatni a járművet. Akár a hatóság is kezdeményezheti a dolgot, ekkor hivatalból indul meg egy eljárás. 

Ideiglenesen, de végleg is ki lehet vonni egy gépjárművet a forgalomból. Az üzemben tartó, a tulajdonos vagy a gépjármű kereskedő, zálogjogosult kérelmére a közlekedési hatóság folytatja le az eljárást, ami eredményeképpen az autó kivonásra kerül.

Ha ideiglenesen vonják ki a járművet, akkor annyi időre fogják, amennyire a kérelem szól, de nem lehet több mint fél év. A járműnyilvántartásba bejegyzik, továbbá a forgalmi engedélybe is. A kivonás időtartama újabb kérelemre, legfeljebb 6 hónapra, ismételten meghosszabbítható. Ha időközben mégis úgy döntene a tulaj, vagy üzembentartó, hogy használni akarja az autót, akkor kérnie kell, hogy szüntessék meg a kivonást, és igazolnia kell, hogy az autó megfelel a jogszabályi előírásoknak. Ezt ismételt forgalomba állásnak nevezzük.

A forgalomból kivonás nem csak annak kérelmére történhet, aki az üzembentartó vagy tulaj vagy törzskönnyvvel jogszerűen rendelkező, hanem hatóság hivatalból is kivonathatja, aminek az esetköre elég széles, de párat felsorolunk itt. Amennyiben engedély nélkül átalakították az autót, vagy 3 hónapja már lejárt a forgalmi, vagy a műszaki; esetleg a járműadó meg nem fizetése miatt a NAV kéri, de akkor is kivonják hivatalból, ha pl. bírósági eljárás kapcsán a bíróság lefoglaltatja az autót.

Ha elrendelték a kivonást és az erről szóló határozat is jogerős, akkor öt napon belül le kell adni a forgalmit és a rendszámot a közlekedési hatóságnak. 

A járművek nem csak egy időre, de véglegesen is kivonhatóak. Ha végleg kivonnak egy járművet, azt visszavonatni már nem lehet, mivel el kell fogadni a bontási igazolást is hozzá.

(M1 és N1 kategóriájú járműveket lehet kivonni még véglegesen.)

Ha nem használunk egy járművet, akkor érdemes ideiglenesen kivonatni, hiszen, akkor műszakiztatni kell, súlyadót kell fizetni és kötelező biztosítást kell kötni rá, ami mind költség. ha ezt nem akarjuk fizetni, míg az autót egyébként sem használnánk, akkor vonassuk ki ideiglenesen.

Ha a jármű használhatatlanná válik, csak abban az esetben nem kell tehát biztosítást és adót fizetni, ha a kivonás megtörténik. Ha végleg akarunk kivonatni, akkor be kell szerezni a bontási papírt, amit csak olyan bontóból tudunk kikérni, ami regisztrált átvevő. A regisztrált átvevők jegyzéke a közlekedési hatóság honlapján tekinthető meg.

A tulajdonos, vagy annak meghatalmazottja részére fogják kiadni a bontásigazolást. Az igazolást viszont úgy adják meg, ha a rendszám, a törzskönyv megvan és az autón az alvázszám látszik. A bontók sokszor csak ingyen veszik át, pedig azért ellenérték járna, hiszen nem is elvárható, hogy valaki csak úgy otthagyjon egy ugyan már egyben használhatatlan, de még akár felhasználható alkatrészekből álló autóroncsot.

Viszont sokszor hallani olyan esetről, hogy a bontók nem szívesen, vagy nem is akarnak átvenni olyan autót, amiből már több elemet is kibontottak, mert azok mondjuk még felhasználhatók voltak a tulajdonos számára. Nyilván azért lehet ez, mert nincs pontosan leszabályozva, mit kötelesek átvenni a bontók.

2017. január 2- tól a közlekedési hatóság kivonja a fogalomból azt a járművet, melynek származása nem igazolható, valamint a jármű eltulajdonítása miatt eljárás indult.

A kivonás díjai:

Minden esetben, akár végleges, akár időszakos a kivonás, a díj 2300.-Ft. Ha vissza akarjuk helyeztetni a forgalomba, akkor pedig 10900.-Ft-ba fog kerülni. Az eljárási díjak nem az illetéktörvényben szerepelnek, hanem külön, közlekedési hatósági díjakról szóló rendelet tartalmazza azt és azt a hivatal által átnyújtott készpénzátutalási megbízáson („sárgacsekk”) kell megfizetni.



További cikkek

Korábbi cikkek

Ezt már olvastad? Bezárás