Építmények fennmaradási engedélye 2017

A fennmaradási engedélyt olyan építményekre lehet és kell kérni, melyek engedély nélkül lettek felépítve. Az engedély nélkül történt építményekre, vagy engedély előírásaitól eltérve megépített épületekre, ha azok egyébként szabályosak, a korábbiakhoz hasonlatosan kérhető fennmaradási.

Mikor kell fennmaradási engedélyért folyamodni a hatósághoz, és milyen esetekben? Mennyibe kerül a fennmaradási engedély, és mik lehetnek a hatósági határozatban foglalt döntések? Ki kérheti és meddig az engedély megadását?

A fennmaradási engedélyt szabálytalan építési munkák miatt kell kérni. Szabálytalannak akkor tekintünk egy építkezést, ha az jogszerűtlenül, jogosulatlanul vagy szakszerűtlenül történt meg.

Akkor válik jogszerűtlenné, ha az építést engedély nélkül végezték vagy végzik. Ez szokott lenni a leggyakrabban előforduló eset, vagy pedig az, ha van engedély, de attól eltérően építkeznek. A gyakorlatban úgy néz ki, hogy eleve nem is kérnek rá engedélyt, hanem elkezdenek építkezni. A másik eset, hogy van ugyan egy engedély a kezükben, de az pl. egy kis gazdasági épületre szól, helyette azonban lakóépületet húznak fel. Ezekben az esetekben kérelmezhetik a tulajdonosok a fennmaradási engedély kiadását. Az engedélyt ugyanott kell kérelmezni, ahol az építési engedélyeket, vagyis az építésügyi hatóságnál.

2017. január 1. napján hatályba lépett rendelkezés szerint:

Ha az építmény fennmaradási engedélyezésére az építmény befejezése előtt kerül sor, a továbbépítésre – amennyiben a fennmaradó munkálatok elvégzése építési engedélyezéshez kötött vagy egyszerű bejelentéssel megkezdett építési tevékenység esetén, ha a hasznos alapterülete meghaladta a 300 nm összes hasznos alapterületet – engedélyt kell kérni. A fennmaradási és a továbbépítési engedélykérelmet egyszerre kell benyújtani.

Az elsőfokú építésügyi hatóság az önkormányzat jegyzője. A kiemelt és örökségvédelmi építésügyi hatóság a járási hivatalokban működő építés és örökségvédelmi hivatal. Az engedély nélküli vagy engedélytől elérő esetekben is csak akkor fogja az építésügyi hatóság a fennmaradásit kiadni, ha az épület egyébként szabályszerűen lett megépítve, megfelel a műszaki előírásoknak és feltételrendszernek. Ha ez nincs meg, de megoldható hogy megfeleljen a szabályoknak, akkor elrendeli a hatóság azoknak a munkáknak az elvégzését, amivel megvalósítható az, hogy az épület szabályos legyen. Továbbépítési engedélyt ad ki a hatóság ilyenkor. Ha egyik eset sem áll fenn, vagyis se nem szabályos az épület, se nem hozható szabályossá, akkor végső soron lebontásra ítélheti a hatóság. (Ha bontás történik engedély nélkül, akkor tudomásulvételt lehet kérni utólag a hatóságtól.)

A hatóságnak egyébként 10 éven belül van lehetősége az adott eljárást megindítania, hiszen nem csak kérelemre indulhat bármilyen eljárás is, hanem pl. a hatóság más módon szerez tudomást arról, hogy engedély nélkül, vagy engedélytől eltérő tevékenység eredményeképpen húztak fel egy épületet. Ha viszont tudomására jutott a tény, onnantól számított 90 nap áll a rendelkezésére, hogy az eljárást megindítsa. A hatóság úgy számolja ki a határidőket, hogy a megépítés befejezését veszi alapul, de ez nem mindig egyértelmű, akkor viszont a használatba vételt veszi figyelembe. A hatóság eljárása egyébiránt 15 napos, a kérelem beérkezésétől – vagy az eljárás megindításától, ha nem kérelemre indult - számítva.

A határidők viszont újra is kezdődnek, ha nem nyújtja be valaki a fennmaradási kérelmet annak ellenére, hogy a hatóság felhívja erre, vagy nem úgy jár el, ahogy a hatóság azt előírta a tulajdonosnak, mert nem építi be azokat az épületbe, amikkel szabályossá lehetne tenni és végül kiadni a fennmaradásit.

Nagyon fontos, hogy az eljárás folyamata alatt milyen jogszabályokat kell alkalmazni. Mindig az akkor hatályos jogszabályok az irányadóak, amikor az eljárást megindították! Ha új eljárás kezdődik, akkor viszont csak akkor kell az éppen hatályosat figyelembe venni, ha az kedvezőbb az ügyfélre. A hatóság helyszínen megtekinti az épületet az engedély megadása előtt.

Mi szükséges a kérelemhez? Elsősorban és mindenekelőtt eljárási díj köteles, amit illeték formájában kell megfizetni. A mértéke több mindentől is függ. Az illetéktörvény előírásai szerint, függ az alapterülettől, és a jellegtől is. A fennmaradási engedélyért mindig másfélszeres illetéket kell fizetni a többi építési engedélyezési eljáráshoz képest, ugyanis az lesz az alapja, vagyis 250 négyzetméter alatt 30.000.-Ft lesz az illeték, bővítésnél 100 négyzetméterenként 15000.-Ft. A részletes illetékmértékek az illetéktörvény XVI. Mellékletében vannak felsorolva. Az illetéken felül mellékletben csatolni kell a településképi véleményt, amit a polgármester fog kiadni (ha nem javasolja a polgármester a településre, akkor elutasítás jön), továbbá a tervtanács szakmai véleményét.

Aki a kérelmet a fenti mellékletek nélkül nyújtotta be, akkor a hatóság küld neki egy hiánypótlást, melyre határidőt állapít meg. Ha a határidő úgy telik el, hogy nincs pótolva a hiány, akkor elrendeli a bontást.

Ha úgy adja meg a hatóság az engedélyt, hogy a már megépített épületben olyan munkákat kell megcsinálni, amivel szabályossá válik a ház, akkor arra maximálisan csak fél éves határidő adható. Az ügyfél egy alkalommal kérheti, hogy ezt az időt hosszabbítsák meg három hónappal.

Ha a hatóság kimondta a határozatában például, hogy szabályossá kell tenni a lakóházat 3 hónapon belül, akkor ezt komolyan kell venni, mert aki ezt nem teszik meg, akkor bontásra ítélheti a házát. A hatóság ilyenkor haladéktalanul intézkedik!

Ami a témához még nagyon fontos, hogy még ha a hatóság fennmaradásit ad is ki, nem úszhatjuk meg a bírságot. A bírság alól csak az mentesül, ha lebontja az építményt, vagy megszűnteti a szabálytalanságot.



További cikkek

Korábbi cikkek

Ezt már olvastad? Bezárás