Építményadó 2017, mértéke

A helyi adók egyike az építményadó. A nevében is benne van, hogy különféle építményekre vetheti ki ezt az adót az önkormányzat. Az önkormányzati rendeletek foglalhatják magukba ezt az adóformát is. Az adó négyzetméterenként van meghatározva, aminek összege településenként eltérő lehet.

A helyileg kiszabható adók egyik fajtája az építményadó. Az önkormányzat az, aki az adót az illetékességi területén bevezetheti. Az építményadó többféle ingatlanra is kiterjed, nem csak a házra, sőt az adózó is többféle lehet, hiszen egy ingatlannak nem csak egy jogcímen és nem csak egy tulajdonosa lehet.

Az önkormányzat illetékessége alá tartozó területen adót kell fizetni - az önkormányzati rendeletnek megfelelően – a lakások után, valamint a nem lakás célú épületek és épületrészek után is. Ilyen a garázs például, vagy a télikert többek között.

Az önkormányzatok a honlapjukon teszik azt közzé, hogy kiknek és milyen mértékű adót kell befizetniük. Az adóalanyoknak bevallást is kell teljesíteniük, hogy miután kell befizetni majd az adót. A bevallásra is le lehet tölteni űrlapot a honlapokról, ahol kitöltési útmutatás is rendelkezésre áll.

Az adókötelezettség akkor keletkezik, ha az épületre, vagy amire építményadót kell fizetni, használatba vételi engedélyt adtak ki és az engedély jogerőssé vált, azt követő évben. (ha pl. a használatbavételi engedély 2014. augusztus 20-án lett kiadva, akkor szeptember 4-én lesz jogerős, ha senki nem fellebbezi meg, és az adófizetési kötelezettség 2015. január 1. napjával keletkezik.) Ugyanígy a fennmaradási engedély is keletkezteti az adófizetési kötelezettséget. Egyébként minden változást, ami az építmény adózással kapcsolatos, 15 napon belül kell bejelenteni az önkormányzati adóhatósághoz. Az építményadó fizetési kötelezettség viszont akkor szűnik meg, ha az építményt lebontják. Ha az épületet 2014. márciusában szüntetik meg, akkor a 2014-es év második felétől, azaz 2014. június egytől már nincs adófizetési kötelezettség.

A hivatalok a honlapjukon azt is közre adják, hogy négyzetméterenként mennyi az adó mértéke, hiszen ez településenként eltérhet. Míg egyik városban 800 Ft négyzetméterenként, addig máshol lehet csak 700 forint.

A mértékén túl még azt is kell tisztázni, hogy az építményadónak ki a megfizetője, vagyis az alanya. Az fizet adót, aki a tulajdonos, vagyis az ingatlanügyi nyilvántartásba be van jegyezve, ha többen vannak, akkor több kötelezett is lesz. De nem csak a tulajdonos, hanem a haszonélvező, vagy más jog bejegyzésének jogosultja is adóalany lesz.

A tulajdonosok azonban úgy is dönthetnek, hogy egy tulajdonos legyen, aki viseli az építményadóval járó terheket. Ha pl. ha egy ingatlannak több tulajdonosa van, de csak egyikük használja rendszeresen, akkor nyilván úgy igazságos, ha az az egy személy fizeti is a vele járó pénzösszegeket.

Vannak tárgyuknál fogva adómentes esetek, amikor nincs építményadó. Több kategóriát is megszüntettek a jogszabály módosítás által az utóbbi években, de három kategória megmaradt. Az orvosi rendelőnek, vagy az istállónak, de még a szociális alapon kiutalt lakásnak sincs adója. A növénytermesztésre szánt építménynek sincs, ez az üvegház, vagy fóliasátor például.

Az építményadózás nem használathoz, hanem tulajdonhoz kötődik, vagyis, ha valaki ideiglenesen nem használja az építményt, akár évekig is, attól még az építményadót be kell fizetnie.

Végezetül tisztázzuk mennyi az adó mértéke. Az összeg az önkormányzat döntésének függvényében alakul négyzetméter szerint: az építmény hasznos alapterülete m2-ben, ahol 1100 forint egy m2, de csak legfeljebb, vagyis ez a felső határ. Ez az egyik számítási módszer. A másik az építmény korrigált forgalmi értéke, ahol max. a forgalmi érték 3,6%-a lehet az építményadó.

Az adófelfüggesztést kérhetnek a 65 év felettiek, a megváltozott munkaképességűek ha egyedül él, (vagy ha nem egyedül él, akkor a hozzátartozó ugyanezen feltételeknek felel meg) arra a lakásra, amiben életvitelszerűen él. Ha a felfüggesztést megszüntetik, akkor jegybanki kamattal növelten számolják fel az adót utólag.

2018. január 1. napjától hatályos az a rendelkezés, miszerint építményadóval súlytható a reklámhordozó tulajdonosa. Az adófizetés keletkezésének ideje a reklámhordozó kihelyezését követő év első napja. Az adó alapja a reklámhordozó reklámközzétételre használható, m2-ben – két tizedesjegy pontossággal – számított felülete szerint 12 000 Ft/m2.



További cikkek

Korábbi cikkek

Ezt már olvastad? Bezárás