EKHO: Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás 2017

Fotó: © cafecredit / Flickr
Fotó: © cafecredit / Flickr
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szabályai a tavalyihoz képest lényegileg nem változtak. Az ekho részletszabályai, hogy ki és mikor veheti igénybe, mikor élhet az ekho fizetés választásával, ugyanúgy alakulnak, mint megelőző évben.

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás könnyít az adófizetési kötelezettségeken azoknál, akik ezt választják. 2006 óta van bevezetve az adózási rendszerbe a rövidebb nevén ekho, és közérthetően fogalmazva részben hasonlatos az eva-hoz abból a szempontból, hogy leegyszerűsíti a közteherviselést.

Azt, hogy ki választhatja az ekho-s adózást, attól függ, hogy a magánszemély megfelel-e a törvényben foglalt feltételeknek.Az ekhot nem csak magyarországi magánszemély, hanem az EGT-ben biztosított bármilyen magánszemély is választhatja. Tehát azokdönthetnek az ekho mellett, akik az általános szabályok alapján adóznak a munkabérük, vagy a vállalkozói kivétjük után, esetleg a vállalkozási vagy megbízási szerződés alapján egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyként szerzett jövedelme után.De „ekhozhatnak” a nyugdíjasok is. Vannak azonban kivételek is. Munkaviszonynál például az, hogy a munkabérnél a munkáltató a minimálbért meghaladó részre veszi csak figyelembe a dolgozója ekhozását. Ezalól is kivétel a nyugdíjas, vagy az, aki a munkáltatójával fennálló másik jogviszonyban legalább a minimálbér után lerótta a közterheket.

Ha az adózó tehát úgy dönt, hogy mivel a bevétele összegét tekintve megteheti, az ekhot választja, akkor erről írásban kell nyilatkoznia.

Ekho-t csak olyan bevétel adózására lehet választani, amelyet forintban kapott meg és amely nem haladja meg a törvényi összeghatárt, ami –korábban 25 millió forintvolt – 60 millió forint. Ezen összeghatárnál még további feltétel, hogy a jövedelem eléri a minimálbér 12 szeresét. Ha ez nem teljesülne, akkor meg kell nézni, hogy mekkora hányada a 60 milliónak az az összeg, amekkora az adózó jövedelme a 12szeres minimálbérhez viszonyítva. (Ha az ekhot választó magánszemély áfát fizetett, akkor a bevételt csökkenteni kell ezzel az összeggel.) Az összeghatárt csökkentő tényező az eva alá tartozó bevétel például. Ha valaki tehát elérte a fentebb részletezett összeghatárt, akkor már nem nyilatkozhat arról, hogy az ekhot választja adózási formaként. A nyilatkozat viszont bármikor megtehető, mert ha valaki munkaviszonyban áll és ezt akarja választani, akkor a munkáltatója a nem számfejtett összegre fogja az adózási nyilatkozatát figyelembe venni. A nyugdíjasoknál is érvénybe lépett a 60 milliós értékhatár.

Törvényi változás a magánszemély bevétele összege tekintetében a korábbiakhoz képest, hogy 125 millió forintra emelték a 100, ill. 50 millió forintról az adóévben az országos sportági szakszövetség, szövetség – 1. o. versenyrendszerében induló sportszervezet - hivatásos sportolója, edzője, vagy edzője, ill. válogatott vezetőedzője (szövetségi kapitánya) bevételét.

Ha időközben meghaladja a bevétele az összeghatárt, akkor gondoskodnia kell a visszavonásról. (Ez a munkaviszony és az állandó megbízásos jogviszonyra vonatkozik). Ha valaki vállalkozási szerződés vagy eseti megbízások alapján jut a jövedelméhez, akkor az ekhoról még a kifizetés előtt kell nyilatkoznia, egyben át is vállalhatja a bevallási és megfizetési kötelezettséget is a kifizetőjétől.

Menyi az ekho tulajdonképpen? Magánszemély az „ekhoalapból” 15 százalékot kell, hogy fizessen.Ha viszont nyugdíjas, és erről nyilatkozik is, akkor11,1 százalék. Az ekhoalap után a kifizető viszont 20 %-ot fizet meg. Az ekhot mindig a kifizető állapítja meg, továbbá vonja le és fizeti is meg, vagyis pl. a munkáltató. (kivéve, ha ezt átvállalta a vállalkozó pl.)Ha valaki az EGT-ben van biztosítva, akkor a kifizető nem fog ekhot fizetni, de levon 9,5%-ot.

Olyan helyzetbe is kerülhetünk, hogy jogosulatlannáválik az ekho választásunk.Ebben az esetben a jövedelmet szja-nál kell figyelembe venni úgy, hogy az ekho alap 9 és fél %-a szja előleggé válik és az ekhoalapnak vett rész 9 %-átekho különadó. Ezt köteles bevallani és meg is fizetni.

Ha az összeghatárt meghaladja a bevétel, akkor különadó címén további százalékok kerülnek levonásra, vagyis nem 9, hanem 18 százalék a magánszemély különadója azekho-alap után.

Néhány gyakorlati eset: aki áfát fizet, arra az áfa törvény vonatkozik még akkor is, ha egyébként ekho-ról nyilatkozott. A személyi jövedelemadó tv. alapján az ekho alapként számításba vett bevételt nem kell figyelembe venni, viszont a bevallásban éves össz-jövedelem részét képezi. Az egyéni vállalkozók pedig, ha a bevételük után ekhot fizetnek, akkor az szja tv. vonatkozásában a vállalkozói költségeket arányosan számolhatják el akként, amilyen arányt az ekhóalap és vállalkozói bevétel adóévi egybeszámolt összegéhez képest a vállalkozói bevétel képez.

Magánszemélyek szja bevallást nyújtanak be, amiben szerepeltetik az ekho-s bevételt és abból levont ekho összeget. Ha azonban korábban a bevallásról és befizetésről átvállaló-nyilatkozatot tett, akkor az ekhot negyed évenként, a negyedévet követő hónap 12-ig meg kell fizetnie.



További cikkek

Korábbi cikkek

Ezt már olvastad? Bezárás